Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-40
A Nemzetgyűlés 40. ülése 1920. évi május hó ll-én } kedden. 425 tatkozó beszédet illetőleg, maga a ministerelnök ur azt felelte (olvassa) : »Ennek a felelősségrevonásnak előfeltételei ma még nincsenek meg, mert erre egy szervet kell kreálni. A másik felelősségrevonás egyszerűen a büntetőtörvényszéknél való felelősségrevonás. Ehhez nem kell semmiféle intézkedés.« Majd azt mondja (olvassa): »Bárkinek módjában van a büntetőtörvényszéknél felelősségre vonni azt a kormányt, amely nem volt legális, amely tehát nem alkotmányos módon ós nem a közjogunkban előirt bíróság elé tartozik, hanem amelyet egyenesen a büntetőtörvényszék elé lehet vinni. Ebben a tekintetben nem nekünk kell intézkedni, azt bárki megteheti és azt nem kell külön programmba felvenni, mert ez bármelyik képviselőtársamnak is szabadságában áll.« Méltóztatnak látni, t. Nemzetgyűlés, hogy a kormány fejének ugyanaz a véleménye volt, amelyet én voltam bátor kifejteni. És én megvallom, kíváncsi lettem volna ismerni, de jogunk is van tudni, a közjogi bizottságnak azt az indokát, azokat az okokat, amelyek arra bírták, hogy eltérőleg ettől az állásponttól, eme törvényjavaslat alá vonja azokat a bűnösöket, eltérőleg, mondom, attól a felfogástól, amely az eredeti javaslat szerint legalább is fenn volt tartva. A közjogi bizottság azonban hallgat erről az okról, nem tájékoztat bennünket jelentésében, sőt a minister ur mai beszédéből is nélkülözzük ennek magyarázatát és igy teljesen tájékozatlanok vagyunk. De, t. Nemzetgyűlés, ha ugy méltóztatnak dönteni, hogy a törvényjavaslat a közjogi bizottság szövegezésében fogadtassák el az alkotmányjogi bíróságot illetőleg, méltóztassanak nekem megengedni, hogy rámutassak arra, hogy a közjogi bizottság szövege szerint, ha a ministerek csak az 1848 évi III. te. 32. §-ában körülirt cselekedetek miatt vonatnak felelősségre, akkor cselekményeiknek legsúlyosabb részei talán kivül maradnak a felelősségrevonáson, ( Ugy van ! Ugy van !) azok a cselekedetek, amelyeket előzőleg követtek el, mielőtt ministerekké váltak, s amelyekért nem lehet most külön megint a büntetőbíróság elé vinni őket, mikor az igazságügyminister ur helyesen azt a tételt állítja fel, hogy a jogi és politikai kapcsolatot meg kell tartani és azért kell őket ez elé a bíróság elé vinni. Hát, t. igazságügy minister ur, minő felelősségrevonás lesz, ha csak a 32. §. alkalmaztatik, az október 30-ról 31-re forduló éjjelen történtek miatt, a zendülés, lázadás, hűtlenség miatt, amely a katonaságot — akkor még háborúban voltunk — az engedelmesség megtagadására biztatta fel és amellyel fellázították őket a törvényes hatalom ellen. Patacsi Dénes: Ezért jöhettek be az idegenek hozzánk. B. Szterényi József: Hova szubszumálja a t. igazságügyminister ur a belgrádi fegyverszünetet, amely az Andrássy gróf mint külügyminister által kezdeményezett és a Diaz-féle fegyverszüneti szerződéssel szemben feladta Magyarország jogait; a Diaz-féle szerződés szerint nem tehette volna idegen katona ennek az országnak területére lábát. (Mozgás. Egy hang jobbfelöl: Es az ország függetlensége?) Az ország függetlenségével ez nincs semmi kapcsolatban. (Egy hang jobhfelől : A területi függetlenséggel.) A területi függetlenséggel sincs. A 32. §. az ország függetlenségét egészen más vonatkozásban érti. Méltóztassanak megnézni, nem vonatkozik arra, hogy feladták az ország függetlenségét, feladták a területi integritást, nem vonatkozik arra, hogy bebocsátották a románt, szerbet, csehet Magyarország területére akkor, amikor ez az ország meg lett volna védve, (Nagy mozgás.) meg lett volna védve az Andrássy-féle fegyverszüneti szerződés alapján abban a tekintetben, hogy a területe tényleg integer marad. S hova szubszumálja, t. igazságügyminister ur és t. Nemzetgyűlés, a közvetett bűnt, a román megszállást? Ok nem voltak már ministerek, ők nem gyakoroltak már hatalmat, de a román megszállásért közvetve őket teszem felelőssé (Igazi Ugy van! balfelől.) és teszi mindenki felelőssé s kell, hogy felelőssé tegye, mert ők adták át a bolsevistáknak a hatalmat, az ő általuk átruházott hatalom erejénél fogva jöttek ide a románok és tartottak minket hónapokon át megszállva s fosztatott ki az ország! Hova szubszumálja, t. minister ur, (Egy hang jobbfelöl: A habomért lei felelős?) a köztársaság kikiáltását, ami október 30-án történt, ha az illető később lett minister és ministeri működéséért a 32.* §. alapján felelősségre nem vonhatja? Külön felelősségrevonás szükséges tehát s arra kérem a t. Nemzetgyűlést és a t. igazságügyminister urat, hogy ha elvi okokból fentartja azt a rendelkezést, hogy az alkotmányjogi bírósághoz utasitj Károlyi- és a Berinkeykormányokat is, akkor legalább ejtse el, illetőleg módosítsa a törvényjavaslat idevonatkozó rendelkezését abban a tekintetben, hogy nemcsak az 1848 : III. te. 32. §-a szerinti, hanem minden cselekedetük alapján ezen alkotmányjogi bíróság által vonassanak felelősségre, hogy meglegyen a jogi és a közjogi kapcsolat. (Helyeslés bálfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Végeztem volna az ország sérelmével abban a vonatkozásban, amelyet ez a Károlyi-kormány bűnei következtében szenvedett. Méltóztassanak megengedni, hogy most már egy személyes vonatkozást is hozzak a t. Nemzetgyűlés elé, nem a személyem, hanem a közjogi méltóság, az 1848 : III. te. megsértése által elkövetett cselekedetet, a személyem és Szurmay volt honvédelmi minister ur személye ellen elkövetett sérelmet értve ezalatt. Mi az 1848 : III. te. felelőssége alatt állottunk és állunk. Azok, akiket ma az 1848 : III. te. alá akarnak vonni a nemzet ellen elkövetett bűneik megtorlása szempontjából, azok lábbal taposták NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — H. KÖTET. :•.
