Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-38
380 A Nemzetgyűlés. 38. ülése 1920. évi április hó 29-én, csütörtökön. káposztát. Egy internált felgomboita a kabátját és csupasz testét mutatva panaszkodott, hogy alsóruha nélkül kell. lenniük. Ez esetben is megállapítottam, hogy az illetőnek igenis van fehérneműje, de tisztitás végett aznap mind mosásba adta. (Mozgás.) Az olasz kiküldöttek azután az egyes barakokkat keresték fel s az ott elhelyezett internáltak közül többeket megszólítottak és érdeklődtek náluk, hogy miért vannak internálva. Voltak esetek, amidőn az internált határozottan kijelentette, hogy vörös katona volt, vagy hogy kommunista. Erre kezet fogtak velük és mosolyogva mondották, hogy bravo, ne csüggedjenek, legyenek nyugodtak, mert a viszonyok rövidesen megváltoznak s majd ki fognak szabadulni.« (Nagy mozgás a Ház minden oldalán. Egy hang jobb felől : Azonnal ki kellett volna dobni !) T. Nemzetgyűlés ! Több ilyen dolog van, amely teljesen azonos. A kommunistákat mindig biztatták, hogy nem kell félniök, mert rövid időn belül megváltozik a dolog. De az olasz képviselő urak maguk az Arbeiter Zeitungban közzétettek egy cikket, amelyben a saját eljárásukról a következőket mondják. Ha megengedik, németül fogom felolvasni, mert német a szöveg (Halljuk! Halljuk!) (Olvassa) : »Die italienischen Genossen begrüssten die Leidenden im Namen ihrer Partei, die der III. Internationale angehören,« — tehát a harmadik internacionálé nevében üdvözölték őket — »und machten ihnen Mitteilung von der Sammlung zu ihren Gunsten in Italien und den Liebesgaben, die sie zu erwarten zu hätten.« Vagyis közölték velük, hogy javukra gyűjtéseket rendeztek Olaszországban. »Einige Worte der Hoffnung auf eine Besserung der innerpolitischen Verhältnisse in Ungarn, die auch ihnen eine Erleichterung bringen wird, wurde dann von der Regierung als Ankündigung eines neuen kommunistischen Aufstandes ausgeschrotet.« Tehát ők maguk a saját cikkükben elismerik, hogy reményekkel kecsegtették az internáltakat, hogy a belpolitikai viszonyok Magyarországon ugy fognak megváltozni, hogy az az elfogott kommunistáknak javára fog válni. Ezek után a kormány természetesen nem engedhette meg, hogy folytassák a fogolytáborok látogatását. (Élénk helyeslés, tetszés és taps a Ház minden oldalán.) Lehetetlen, hogy a mai időkben mi az elfogott kommunistákhoz magunk beengedjünk idegen embereket, akik ott lázitanak. Erre sohasem fogok engedélyt adni (Élénk hélyestés.) és ha ezek az urak csak egy kissé jelezték volna, vagy gondolhattam volna, hogy visszaélnek azzal a vendégszeretettel, amelyben részesültek és pedig igazán a legliberálisabb módon, nem adtam volna engedélyt a látogatásra, inkább kitettem volna magamat még annak a veszélynek, hogy azt gondolhassák rólunk, hogy ime, valamit rejtegetünk. Meg vagyok róla győződve, hogy az angol látogatók teljes lojalitással fognak a vendégjoggal élni és hiszem, hogy mindazt, amit ezek az urak az ő harmadik Internacionáléra alapított hangulatuk révén valószínűleg el fognak terjeszteni a külföldön, erről a mesterségesen megnyálkásitott répaadagról, az angolok objektiv, becsületes szeme másként fogja látni és a külfölddel mást fog közölni. Szükségesnek tartottam ezt a t. Nemzetgyűléssel közölni és nagyon köszönöm t. képviselőtársamnak, hogy erre alkalmat adott. Méltóztassék" meggyőződve lenni, hogy a jövőben mindenkinek, aki objektiv szemmel jön a külföldről, és intézményeinket, fogházainkat, börtöneinket, birói eljárásunkat meg akarja nézni, ezt mindig meg fogom engedni, mert nincs titkolnivalónk, de mindig ellent fogok állani annak, és meg fogom akadályozni azt, hogy a vendégjog címén börtöneinkben lázitsanak. Kérem válaszom tudomásulvételét. (Élénk helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Gr. Sigray Antal : T. Nemzetgyűlés ! A ministerelnök urnák azt a kijelentését, hogy nekünk semmi titkolni val ónk nincs és hogy mi nagyon szivesén látjuk, ha a külföld, amely viszonyaink iránt érdeklődik, mindenről felvilágosítást kér, s hogy ezen felvilágosítást a kormány a legnagyobb készséggel meg is adja, illetve a dolgokba betekintést enged, teljesen magamévá teszem és teljesen osztom. Ertem azt is, hogy a ministerelnök ur nem volt abban a helyzetben, hogy az olasz meghízottat —• nem nagykövet, megbízott — megkérdezze, hogy ezek az urak, akik kvázi az ő ajánlatára jönnek, miféle párthoz, vagy pártnuancehoz tartoznak, mert hiszen tudvalevőleg kimondottan szocialisták voltak s a ministerelnök ur nem is tételezhette fel, hogy ezek az urak azért mennek oda, hogy ott a III. Internacionálé nevében és annak felébresztése érdekében izgatást folytassanak. Remélem azonban, hogy a ministerelnök ur a dolgok ilyen alakulása után arról, hogy ezek az urak visszaéltek a kormány és Magyarország vendégszeretetével, (Felkiáltások a jobboldalon : Izgattak I) minden esetre említést tett az illető megbízottnak, mert hiszen az illető megbízott némileg felelősséget vállalt a tekintetben, hogy kiket hoz ide, és kiket enged idejönni a magyar viszonyok, magyar fogházak és internálási táborok megvizsgálására. Ugy veszem észre, hogy a t. ministerelnök ur ezt a lépést, ezt a demarsot meg is tette és meg vagyok róla győződve, hogy az olasz megbízott, mint minden tekintetben korrekt ember, a ministerelnök urnák e tekintetben a kellő felvilágosítást megadta. A ministerelnök ur válaszát tudomásul veszem. (Helyeslés.) Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a miristerelnök urnák gróf Sigray Antal nemzetgyűlési tag ur interpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen !) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Ki következik? Bródy Ernő jegyző : Herrmann Miksa !
