Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-38
378 A Nemzetgyűlés 38. ülése 1920. tartsunk, hogy azokat a törvényjavaslatokat, amelyek készen vannak, letárgyalhassuk. (Zaj és ellenmondások.) Igenis, az áruuzsora letöréséről szóló javaslat már készen van, tessék azt letárgyalni és tessék letárgyalni a ministeri felelősségről szóló toi vényt, a fővárosi törvényt, és biztos vagyok benne, hogy a földreformot is sokkal hamarabb lehetne tető alá hozni s még a választások elé is nagyobb eredménnyel mehetnénk a Tiszántúl, ha megszavaznók a földreformot. Teleki igen t. barátom nagyon helyesen körvonalazta és állapította meg, hogy mi a kötelességünk a külpolitikában. A belpolitikában azonban más a kötelességünk. Mi őszinteséget, egyenességet, (Mozgás jóbhfélöl.) céltudatos munkát és férfias elszántságot kívánunk. (Ugy van! Ugy van ! a jobboldalon.) A napirendet nem fogadom el. Elnök : A ministerelnök ur kivan szólni. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : T. Nemzetgyűlés ! Kénytelen vagyok reflektálni Pallavicini György képviselő ur szavaira. (Halljuk ! Halljuk J) A pártkörben soha senki nem terjesztett rémhíreket. Arról volt szó, hogy a szociáldemokrata párt a május elsejét meg akarta ünnepelni. Ebben a tárgyban egy küldöttséget fogadtam s ez a kérdés volt valószínűleg az, amit rémhírekké fújtak fel. Ebben is elmentünk teljesen lojálisán addig a határig, ameddig el lehet menni, (Helyeslés.) megengedtük a május elseje megünneplését. (Élénk helyeslés a jobb- és baloldalon.) Megengedtük, hogy május elsején azok a munkások, akik ezt óhajtják, munkaszünetet tartsanak és megengedtük, hogy* a szakszervezetekben üléseket tartsanak. Ez mutatja, hogy eszem ágában sem volt ettől a kérdéstől megijedni. Végtelenül sajnálom, hogy ezt a napirendi kérdést a kommunista kérdéssel méltóztatott kapcsolatba hozni. A kérdéshez ennek abszolúte semmi köze nincs. A pénzügyminister ur azonban állandóan panaszkodik, hogy képtelen 14 javaslatát végigdolgozni, mert ahhoz nincs fizikai ideje és nemcsak a pénzügyminister urnák kell ezt a 14 javaslatot végigdolgoznia, hanem minden egyes tárcában végig kell azokat dolgozni, mert hiszen méltóztatnak tudni, hogy azoknak kiható ereje van mindenre, a társadalmi osztályok minden rétegére és minden gazdasági ágra. Ez nem olyan egyszerű dolog, mint az urak elképzelik. Nekem nincs kifogásom ellene, ha az urak ugy gondolják, hogy a kért szünet sok, hogy azt megrövidítsük, (Helyeslés.) de ha ez megtörténik, kénytelenek leszünk később ismét szünetet kérni, mert dolgozni kell a mmisteriumokban, ez iránt nincs semmi kétség. Ha azt hiszik, hogy elég május 17-éig vagy nem tudom meddig elnapolni a Nemzetgyűlés ülésezését, azt is akceptálom, de méltóztassék elhinni, sokkal helyesebb volna, ha mi sürgős, nagyon sürgős javaslatainkkal el tudnánk végleg készülni, azokat a Nemzetgyűlés elé tudnók évi április hó 29-én, csütörtökön. hozni és a Nemzetgyűlés azokat végig letárgyalhatná. Ez alatt az idő alatt a bizottságoknak nem kell szünetelniök, azok tárgyalhatnának és elvégezhetnék azokat a törvényjavaslatokat, amelyek hozzájuk vannak utalva. Akkor mi már adhatnánk munkát a Nemzetgyűlésnek és legközelebbi első ülésünkön már négy-öt törvényjavaslat volna készen, amelyeket most a bizottságok képtelenek voltak letárgyalni, mert hogyan ülésezhettek volna a bizottságok a Nemzetgyűlésnek napi 10 órás tárgyalásai mellett? Az indemnitási vita alatt egyetlenegy bizottsági ülést sem lehetett megtartani. Tehát maguknak a bizottságoknak is időt kell adni arra, hogy dolgozzanak, mert nem elég az, hogy a törvényjavaslatokat előterjesztjük, hanem a bizottságoknak kell azokat a legerősebben letárgyalniuk, átdolgozniuk és megfésülni ök. Én tehát arra kérem a t. Nemzetgyűlést, méltóztassék feltétlenül hozzájárulni ahhoz, hogy most szünetet kapjunk, mert enélkül képtelenek lennénk megfelelni mindazoknak a várakozásoknak, amelyeket hozzánk fűznek és amelyeknek teljesítését megígértük. Május 17-ét én hajlandó vagyok a legközelebbi ülés napjául elfogadni, de én tisztán regarde-dal voltam vidéki képviselőtársaink iránt, akik ha 17-ére visszajönnek, a pünkösdi ünnepekre már ismét hazautaznának. De ha azt hiszik az urak, hogy ezt a terhet elvállalhatják, szívesen megváltoztatom prepozíciómat és kérem, hogy méltóztassék május 17-ére kitűzni a legközelebbi ülést. Bottlik József : Vasárnap nem jönnek vonatok. (Felkiáltások balfelől ! Már jönnek !) Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök : Utána jön majd a pünkösdi ünnep. En indítványom megtételénél tisztán a vidéki képviselőkre óhajtottam tekintettel lenni, de méltóztatnak elfogadni ezt a korábbi terminust, akkor megváltoztatom javaslatomat olyformán, hogy május 17-ére tűzzük ki a legközelebbi ülést. (Helyeslés.) Eínök : Kivan még valaki szólni? (Nem.) Ha senki sem kivan szólni, a vitát berekesztem. A ministerelnök ur módosította indítványát és azt a napirendet indítványozza, hogy a Ház legközelebbi ülését hétfőn, folyó évi május hő 17-én délelőtt 10 órakor tartsa, amelynek egyetlen tárgya lesz a további teendők iránti intézkedés. Méltóztatnak ezt a napirendet elfogadni, igen vagy nem? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik elfogadják méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) A többség elfogadta és így határozátképen mondom ki, hogy a Nemzetgyűlés legközelebbi ülését május hó 17-én, hétfőn délelőtt 10 órakor tartja, melynek egyetlen tárgya lesz a további teendők iránti intézkedés. Áttérünk a sürgős interpellációkra. Következik gróf Sigray Antal. Gróf Sigray Antal : T. Nemzetgyűlés ! Van szerencsém a ministerelnök úrhoz a következő interpellációt intézni, (olvassa) : •
