Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-37

A Nemzetgyűlés 37. ülése 1920. K évi április hó 28-án, szerdán. 365 ságos, mert akkor azt az aránytalanságot állandósítanók és újra előállana az a helyzet, hogy most már nem egy csonka kerület, hanem tulaj donképen két csonka kerület lenne és lényegében ezek a kerületek pluralitást élveznének a többi kerületek rovására. Egyetlen megoldási mód az, ha ezekben a kerületekben, a most felszabadult területekkel kiegészült csonka kerületekben uj választást rendel el a Nemzetgyűlés. Ez lesz csakis jogilag indokolható és ez lesz tiüajdonképen a politikai erkölcs szempontjából is egyedül megokolható. Rupert Rezső: A Nemzetgyűlés nem foszthat meg senkit a mandátumától. Rassay Károly : Azt hiszem, ez nem egészen áll. Röviden foglalkozok evvel a közbeszólással is. A magam részéről azt hiszem, hogy a Nemzetgyűlés, mint szuverén törvényhozó testület, olyan megszűnési okokat állapithat meg, aminőket az adott viszonyok között helyesnek talál. JEbbe a gondolatmenetbe beleilleszkedve hallottam azt a megjegyzést is, hogy nem lehet ezeket a mandátumokat megszűntnek nyilvánítani, mert hiszen ezek már igazolva vannak. (Ugy van ! a jobboldalon.) Nem egészen igy van. Mert hiszen mi az igazolás? Semmi egyéb, mint konstatálása annak, hogy a választás megtörtént-e idejében, azaz érvényben lévő alaki és anyagi jogszabályoknak megfelelően jött-e létre. De azt hiszem, bármenynyire igazolva is van valakinek a mandátuma, nem fog senki akadni, aki azzal próbálja egy utólag bekövetkező megszűnési oknak a hatását kivédem, hogy az igazolásra hivatkozik. Ebben a tekintetben egyszerűen utalok arra, hogyha büntetőjogi összeférhetetlenség esete áll be, akkor a törvény értelmében megszűnik a mandátum, hiába van az igazolás. Rupert Rezső: Ez utólag keletkezett ok. Rassay Károly : Ez a két dolog : a mandátum igazolása és a megszűnési eseteknek törvényhozási utón való megállapítása jogászilag is két teljesen különálló dolog és ezt a két fogalmat véleményem szerint összezavarni nem lehet. Aminthogy semmi akadálya nem lehet annak, hogy pl. a Nemzetgyűlés az árdrágító törvényben, vagy akármilyen törvényben uj megszűnési eseteket állapítson meg a képviselői mandátumokra, amelyek bekövetkezése esetén a megszűnés magától értetődőleg automatikusan be fog állani. Hogy milyen óriási jogfosztást jelentene ez az álláspont, amelyet a tisztelt közbeszóló képviselőtársam is elfoglal, e tekintetben egyszerűen csak arra utalok, hogy ezekben a csonka kerületekben — most hét egészült ki, azonban én csak ötről kívánok beszélni, nyomban megmondom, miért — ebben az öt kerületben 20.000 összeirt szavazó van. Ezzel szemben a felszabadult kerületekben 80.000 szavazó-polgár esnék el szavazó jogának a gyakorlásától abban a pillanatban, ha mi erre az álláspontra helyezkedünk. Csak öt kerületről beszéltem, amelyekben véleményem.szerint gondoskodni kell a képviselőküldés kérdésének rendezéséről, mert a hét kerület közül kettőben olyan jelentéktelen számú a felszabadult területen lakó választópolgárok száma, hogy ebben a tekintetben intézkedés nejn szükséges. Az én véleményem szerint ugyanis ennek a kérdésnek eldöntésénél a zsinórmérték csakis az lehet, hogy a felszabadult területeken levő választópolgárok száma van-e olyan jelentékeny, hogy az alapválaszásnál elért eredményt befolyásolni tudja, vagy sem. Ha nem tudja, akkor sem jogi, sem politikai indok nem áll fenn arra nézve, hogy uj választás rendeltessék el. Azonban ha a helyzet az, hogy a felszabadult területen szavazóknak a száma oly jelentékeny, hogy befolyásolhatná magának az alap választásnak az eredményét, akkor igenis a jogi, a politikai, az erkölcsi indok is azt mondja, hogy ezeken a területeken az uj választást el kell rendelni. T. Nemzetgyűlés \ ~Én a magam részéről nem kívánok ezzel a kérdéssel tovább foglalkozni, hanem, mivel már az újságokban is olvashattuk, hogy épen ezeken a felszabadult teiületeken és községekben a választópolgárok között nagy a nyugtalanság amiatt, hogy ők a szavazati jogukat nem gyakorolhatják, másrészről mivel tényleg előállott az a helyzet, hogy öt ilyen kerület felszabadult, én a magam részéről a következő interpellációt intézem a bel ügy minister úrhoz : »Hajlandó-e a belügyminister ur a megszállás megszűnte következtében kiegészült csonka kerületek képviselőküldési jogának rendezése tárgyában sürgősen törvényjavaslatot benyújtani a Nemzetgyűlés elé ?« Elnök : Az interpelláció kiadatik a belügyminister urnák. Szólásra következik ? Szabó Sándor jegyző : Szalánczy József ! Szalánczy József : T. Nemzetgyűlés ! Az ország mai súlyos helyzetében a legszükségesebb dolgok : a bő termés, ennek betakarítása és elcséplése. ( ügy van /) A gondviselés, ugy látszik, ebben az évben nem késett, hanem rátekintett szerencsétlen hazánkra és bő aratás, bő szüret és nagy gyümölcsáldás Ígérkezik a termelőknek. (Ügy van!) Azonban, t. Nemzetgyűlés, még ez kevés ahhoz, hogy valóban teimelés is legyen, mert ehhez szükséges a megmunkáltatás és különösen a földmivesgazdaságban van a legnagyobb szükség a munkáskezekre. Itt van egy kérdés, amely a legfontosabb dolog a gazdaságokra nézve. Van tudniillik egy olyan intézkedés, amelynek következtében a gazdaságok a legnagyobb hátrányt és hiányosságot szenvedik. Ez az az intézkedés, amelynek következtében a földmives osztályból a munkaerős kezeket nyolc heti, illetve tiz heti katonai kiképzésre behívják. Igen sok esetet tudok, hogy van egy szegény özvegyasszony néhány hold földdel, akinek a fiát behívják, holott tudjuk, hogy a földmives kisgazdaságban micsoda hosszú idő a nyári időszakban az a nyolc hét, amikor épen mindössze nyolc hetet adott a természet a földmives munkásnak a termelő munka elvégzésére. Most súlyos