Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-36
A Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. 337 Lajos képviselő ur elleninditványa ; lia pedig Gaal Gaszton képviselő ur indítványa elfogadtatik, akkor elesik Hegyeshalmy Lajos képviselő ur elleninditványa. Méltóztatnak a kérdés ilyetén feltevéséhez hozzájárulni? (Helyeslés.) Gr. Széchenyi Viktor: Kérném a két indítványt felolvasni. Elnök : A két indítványt most már nem lehet felolvasni. A tárgyalás alatt lévő indítvány már felolvastatott a tárgyalás megkezdése előtt. Most már a kérdés fel van téve, többé nem lehet az indítványt felolvasni. Ezt a kérést a képviselő urnák a kérdés feltevése előtt kellett volna előadnia, akkor mindenesetre kötelességemnek tartottam volna teljesíteni. Felteszem a kérdést : el méltóztatnak-e fogadni Gaal Gaszton képviselő ur indítványát szemben dr. Hegyeshalmy képviselő ur elleninditványa val, igen vagy nem? (Elénk felkiáltások: Igen! Nem!) Kérem azokat, akik elfogadják, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Ellenpróbát kell elrendelnem. (Felkiáltások : Elobh megolvasni !) Talán tudom igy is konstatálni. Ha nem tudom, akkor el fogom rendelni a megöl vasast. Kérem azokat, akik dr. Hegyeshalmy Lajos elleninditványát fogadják el, szíveskedjenek felállani. (Megtörténik.) Nem vagyok képes a többséget megállapítani, ezért elrendelem a szavazatok megöl vasasát. Kérem a jegyző urakat, méltóztassanak szakaszonként megolvasni a szavazatokat. Kérem most azokat, akik Gaal Gaszton képviselő ur indítványát elfogadták, szíveskedjenek felállani, hogy megszámlálhassuk őket. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) Kérem, most méltóztassanak azok felállani, akik Gaal Gaszton képviselő ur indítványát nem fogadták el. (Megtörténik. A jegyzők megszámlálják a szavazatokat.) Elnök : A szavazás eredménye az, hogy Gaal Gaszton képviselő urnák indítványa mellett 24 képviselő ur, Hegyeshalmy Lajos képviselő ur elleninditványa mellett pedig 42 képviselő szavazott, ennélfogva Gaal Gaszton képviselő urnák inditványa a többséget el nem nyer-e, azt a Nemzetgyűlés mellőzte, és elfogadta Hegyeshalmy Lajos képviselő urnák inditványát. Mielőtt áttérnénk a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslat tárgyalá házszabályok 204. szakasza értelmében tudomására hozom a tisztelt Nemzetgyűlésnek, hogy a honvédelmi minister ur a holnapi ülés folyamán válaszolni kivan Szabó József s Pálfy Dániel kétrendbeli, és Ugron Gábor képviselő ur egyik interpellációjára. Most áttérünk a törvényjavaslatnak a tárgyalására. Az előadó urat illeti a szó. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! (Halljuk! Halljuk!) Ugy érzem, hogy a tárgyalás alá kerülő törvényjavaslatot, ( amely a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes módosiNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — II. KÖTE tásáról szól, nem kell hosszasan indokolnom. Amint méltóztatnak talán tudni, (Halljuk ! Halljuk !) a legfőbb bírói funkcionáriusaink felett eddig két különböző fegyelmi bíróság Ítélkezett. Az egyik fegyelmi bíróság az volt, amelyet az 1871 : VIII. tcikk, a másik pedig az, amelyet az 1896 : XXVI. tcikk statuált. Az 1871 : VIII. tcikket követte azután több más kiegészítő törvény, amelynek értelmében azután az 1871 : VIII. tcikk alapján statuált legfőbb fegyelmi bíróság hatásköréhez utalták a következő legfőbb bírákat : a kúria elnökét, másodelnökét, tanácselnökeit és biráit ; az Ítélőtáblák elnökeit, tanácselnökét, koronaügyészét és helyetteseit, a szabadalmi tanácséi nőkét és ülnökeit, végül az állami munkásbiztositó hivatal elnökét és másodelnökét. Az 1896 : XXVI. tcikk alapján alakított legfőbb fegyelmi bíróság elé pedig a közigazgatási bíróság elnöke, másodelnöke, tanácselnökei és itélőbirái utaltattak. Eimek a szerkezetében és összetételében különböző, valamint számaiban is különböző nagyságú két legfőbb fegyelmi bíróságnak azonban volt egy közös vonása és épen ez az a momentum, amely miatt most a Nemzetgyűlés elé került, t. i. az, hogy tagjainak felét a főrendiház tagjai sorából kellett delegálni. Azonkívül mindkét bíróságnak elnöke a főrendiház elnöke volt. Az alkotmányunkban beállt és közismert változások folytán gondoskodnia kell immár most a Nemzetgyűlésnek, hogy tekintettel a főrendiház működésének szünetelésére, ezek a birói tagok, akik a főrendiházból egészíttettek ki, pótoltassanak. Erre nézve az igazságügyminister által benyújtott javaslat azt a helyes módot választja, hogy nem fordul a Nemzetgyűlés tagjaihoz, netán azzal a gondolattal, hogy a Nemzetgyűlés tagjaival egészíttessék ki a bíróság, hivatkozva arra, hogy a Nemzetgyűlés tagjaira úgyis egyéb nagyon' sok fontos feladat vár s el van foglalva minden egyéb állítás dacára, is, hanem azokhoz a bíróságokhoz fordul, amelyek részben eddig is adták az itélőbiróságok személyzetét és pedig azzal a szerencsés megoldással, hogy a kúria birái és az előbb elsorolt más birói funkcionáriusok felett Ítélkező fegyelmi bíróságnak eddig a főrendiház tagjai sorából összeállított felerésze nem a kúria, hanem a közigazgatási bíróság itélő biráiból egészíttetik ki és viszont. Az igazságügyi bizottság mindenben magáévá tette az igazságügyminister ur javaslatát, ugy, hogy a bizottság nevében csak azt javasolhatom, méltóztassék azt ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadni. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra ki következik? (Senkisem !) Ha szólásba senki sincs feljegyezve, kérdem, kiván-e valaki szólni? (Nem!) Ha szólni senkisem kíván, a vitát bezárom. Felteszem a kérdést : elfogadja-e a Nemzetgyűlés a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául, igen, vagy nem. (Igen!) 43
