Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

338 A Nemzetgyűlés 36. ülése 19k Kimondom a határozatot, hogy a Nemzetgyűlés a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadta. Következik a részletes tárgyalás és pedig a cím. Bródy Ernő jegyző (olvassa a törvényjavaslat címét és 1—4 §-ait, amelyek észrevétel nélkül elfogadtatnak). Elnök : A Nemzetgyűlés a legfőbb fegyelmi bíróságok szervezetének ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslatot ugy általánosságban, mint részleteiben elfogadta. Annak harmadszori olvasásában való tárgyalása iránt napirendi javaslatom során fog a Nemzetgyűlés határozni. Következik a háború esetére szóló kivételes hatalom ideiglenes meghosszabbításáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Az előadó urat illeti a szó. Wagner Károly előadó : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) A közjogi bizottság két ülésen keresztül tárgyalta a háború esetére szóló kivételes hatalom ideiglenes meghosszabbításáról szóló törvényjavaslatot és ugy találta, hogy mivel a megváltozott idők és események bizonyos nagyobbfoku jogot kell hogy biztosítsanak a végrehajtó hatalomnak, a kivételes hatalomról szóló törvényeket a béke megkötésétől számított egy esztendőié meghosszabbítja. Gondoskodás történt airól is, hogy mi történjék akkor, ha a Nemzetgyűlés, vagy annak esetleges jogutóda, az esetleges képviselőház akkor nem üléseznék és ugyancsak a törvényben ugy döntött, hogy ebben az esetben a Nemzetgyűlés, vagy képviselőház összeillésétől számított három hónap alatt jár le a kivételes hatalom. Maga a törvény a végrehajtó szervnek, a kormánynak is biztosit bizonyos jogokat, helyesebben tartja fenn ezen kivételes jogokat, amelyeket indokol az a mai szerencsétlen állapot, hogy tényleg még mindig nem vagyunk kint teljesen sem a háborúból, sem a forradalomból ; a viszonyok még nem konszolidálódtak és maga a Nemzetgyűlés minden egyes alkalomra nem hozhat törvényeket. így a kormánynak ezt a tágabb jogkörét egyes kivételes intézkedések megtételére fenn kellett tartani. A közjogi bizottság nevében kérem a javaslat elfogadását. (Helyeslés.) Elnök : Kivan valaki szólni? Bródy Ernő jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly : Tisztelt Nemzetgyűlés ! (Halljuk ! Halljuk !) Méltóztassék megengedni, hogy az időnek ebben a kétségtelenül nagyon előrehaladott stádiumában is pár rövid megjegyzést, tegyek az előttünk fekvő törvényjavaslatra. Elismerem, hogy a mai viszonyok közt s az előttünk álló bizonytalan időkben is kétségtelenül szükség van arra, hogy a kormánynak, a végrehajtó hatalomnak, bizonyos tágabbkörü hatalom biztosittassék a törvényhozás terén is. Kétségtelenül szükség van erre, mert ennek a kivételes hatalomnak különösen három irányban lesz jó kihatása .jogéletünk kialakulására, nevezetesen befolyást fog gyakorolni abban a tekintetben, hogy l évi április hó 27-én, kedden. a végrehajtó hatalom súlyát és tekintélyét növeli, feltéve természetesen, hogy a végrehajtó hatalom ezzel a kivételes hatalommal bizonyos elvi szempontok figyelembevételével fog élin, másodszor szükség lesz rá azért, mert módot fog adni a kormánynak arra, hogy különleges esetekben, különleges helyzetben a szabadságjogokat bizonyos tekintetben korlátozza, ami az ilyen kivételes időkben, mint amilyeneket most élünk, kétségtelenül a köz érdekét fogja szolgálni. De különösen szükség lesz reá azért, hogy a gazdasági életnek a mai abnormis viszonyok közt való folyásában bizonyos nivelláló hatást gyakoroljon és gyors, a változó viszonyokhoz alkalmazkodó jogszabályalkotással lehessen élni. Annak ellenére, hogy a törvényjavaslatot ezeknek az általános szempontoknak szem előtt tartásával elfogadom, mégis ugy érzem, hogy nagy fontosságánál fogva szükség van arra, hogy a kivételes hatalom gyakorlása, annak terjedelme és módja tekintetében bizonyos elveket és szempontokat itt a Nemzetgyűlés szine előtt leszögezzünk. T. Nemzetgyűlés ; A kivételes hatalom — a végrehajtó hatalomnak biztosított törvényhozó hatalom, mert végeredményben arról van szó — a magyar jogrendszerben ismeretlen, legalább is oly értelemben, hogy az a törvényhozó hatalom a végrehajtó hatalomnak biztosítva, a magánjogi viszonyokat is érinthesse és szabályozhassa. Teljesen azonos állásponton volt ebben a tekintetben a magyar alkotmány mindig az angol alkotmánynyal, amely szintén kizárta azt, hogy a magánfelek jogviszonyai rendeleti utón szabályoztassanak. A háború előtti törvényeink ilyen felhatalmazásokat a kormánynak nem igen adtak és ahol adtak is végrehajtási utasítást az egyes törvényei ket illetőleg, mindig megjelölték azokat a kereteket és azt a terjedelmet, ameddig a végrehajtó hatalom ezzel a felhatalmazással élhetett. A magyar törvényhozás hü maradt az angol alkotmány felfogásához, mert mindig idegenkedett attól, hogy a végrehajtó hatalom részére a magánjogi viszonyokat is szabályozható törvényhozói hatalmat biztosítson, szemben a kontinentális országoknak más jogrendszereivel, igy a francia és olasz jogrendszerrel, amelyekben a törvények igen sokszor csak elvi deklarációkat, a legfőbb princípiumok leszögezését foglalták magukban, viszont a törvények végrehajtását, az egyes részletes intézkedéseket az u. n. szekunder törvényhozói hatalomra, a végrehajtó hatalomra ruházták. Amint igen sok kérdésnél tapasztalhatjuk, azt hiszem, ebben a kérdésben is megegyezhetünk abban a tekintetben, hogy ez a rendszer, hogy a törvényhozói hatalmat a végrehajtó hatalomtól lehetőleg távol tartjuk és lehetőleg ridegen elválasztjuk, tulaj donképen a parlamentáris kormányzatnak a legjobb biztositéka. A végrehajtó hatalomnak ilyen törvényhozói hatalommal való felruházása, méltóztassék elhinni, t. Nemzetgyűlés, nem szolgál magának a végrehajtó hatalom erősítésére abban a pillanatban, amikor nem ridegen