Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-36

À Nemzetgyűlés 36. ülése 1920. évi április hó 27-én, kedden. 323 Mikovínyi Jenő előadó : Igen t. Nemzetgyűlés ) Rana Erzsébet budapesti lakos báró Szterényi József ellen a budapesti büntető] árásbiróságnál feljelentést adott be becsületsértés vétsége miatt, azon az alapon, hogy az Országos Magyar Háziipar-Szövetség hivatalos papirosán és bélyegzőjével ellátva, 1919 november 17-én egy levél intéztetett hozzá, mint az Országos Magyar Háziipar-Szövetség központi műhelye vezetőjéhez és ebben a levélben ő meg van vádolva azzal, hogy bizonyos ruházati cikkeket, bizonyos szöveteket, amik ott fenmaradtak, a személyzet között önkényesen szétosztott, holott erre neki joga nem volt. Ennek a levélnek egyik aláírója gróf Batthyányi Lajosné, a másik pedig báró Szterényi József volt, az első mint ennek a szövetségnek elnöke, az utóbbi pedig mint társelnök. Rana Erzsébet előadja feljelentésében, hogy gróf Batthyányi Lajosné vele szemben ezt a dolgot szanálta és neki elégtételt adott, ellenben fentartja a jogot, hogy büntetőjogi utón báró Szterényi Józseftől becsületsértés vétsége miatt elégtételt vegyen. A bíróság ezeket az iratokat báró Szterényi József mentelmi jogának felfüggesztése végett áttette. A Mentelmi Bizottság vizsgálat alá vette az iratokat s az összes körülmények beható mérlegelése után 1920 április 21-én megtartott ülésében a következő javaslatot határozta a Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) ; »Becsületsértés vétségével vádolt báró Szettényi József nemzetgyűlési képviselő ügyében a bizottság javaslatát alábbiakban terjeszti elő : A csatolt iratokból megállapítható ugyan, hogy báró Szterényi József, mint az Országos Magyar Háziipar-Szövetség társelnöke irta a sérelmezett levelet ezen szövetség egyik alkalmazottjának, de a kérdéses levél nevezett képviselőnek ezen alkalmazottja feletti intézkedési jogából íródott. Ezen hatáskörben elkövetett cselekmény a szövetség keretén belül is elbírálást nyerhet, miért is a Mentelmi Bizottság a jelen esetben zaklatás esetét látja fenforogni s ezért tisztelettel javasolja az igen t. Nemzetgyűlésnek, hogy báró Szterényi József nemzetgyűlési képviselő mentelmi jogát ez ügyből kifolyólag ne függessze fel.« (Helyeslés.) Elnök : Kíván valaki hozzászólni ? (Felkiáltások : Nem!)Ha, senki sem kiván szólni, akkor a vitát berekesztem. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a mentelmi bizottságnak báró Szterényi József nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi ügyében imént tett előterjesztését, igen vagy nem ? (Igen ! Nem !) Kérem azokat, akik tudomásul veszik, méltóztassék felállni. (Megtörténik.) Többség. A Nemzetgyűlés a mentelmi bizottság előterjesztését tudomásul vette és igy báró Szterényi József nemzetgyűlési képviselő ur mentelmi joga ez ügyből kifolyólag nem függesztetik fel. Következik a Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottságának jelentése az 5988/1919. M. E. sz. rendelet 11. és 12. §-ába ütköző kihágás elkövetésével vádolt Szabó Gy. János nemzetgyűlési képviselő mentelmi ügyében. Az előadó urat illeti a szó. Mikovínyi Jenő előadó : Igen t. Nemzetgyűlés ! A ráckevei kir. járásbíróságnál 1919. évi december 22-én megjelent Kuncz Zoltán, a ráckevei keresztény nemzeti egyesülés pártjának titkára és feljelentést tett Szabó Gy. János nemzetgyűlési képviselő ellen, aki akkor még nem volt nemzetgyűlési képviselő. Feljelentésében két tényt, amelyek a feljelentés szerint az 5988/1919. M. E. sz. rendelet 11. és 12. §-ába ütköznek, tett vád tárgyává. Az egyik az, hogy Szabó Gy. János képviselő 1919 december hó 21-én Peregen megjelent, gyűlést tartott, amelynek megtartására a feljelentés szerint nem volt jogosítva, mert ezt a gyűlést 1920 január elsejére kérték, másodsorban pedig zászlókkal jelent meg. A biróság a felvett panasz jegyzőkönyvet bemutatta. A Nemzetgyűlés Mentelmi Bizottsága bírálat és vizsgálat tárgyává tette az ügyet és 1920 április 20-án megtartott bizottsági ülésében a következő javaslatot határozta a Nemzetgyűlés elé terjeszteni (olvassa) : »Szabó Gy. János képviselő ur ellen Kuncz Zoltán, a ráckevei nemzeti egyesülés pártjának titkára feljelentést tett a ráckevei járásbíróságnál a Nemzetgyűlés tagjainak választásáról 5988/1919. M. E. sz. alatt kiadott kormányrendelet 11. és 12. §-ába ütköző kihágás miatt. Ennek folytán ezen járásbíróság nevezett képviselő ur mentelmi jogának felfüggesztését kéri. Minthogy azonban a vádként felhozott azt a tényt, hogy »a csepeli és peregi lakosokból álló küldöttség a programmbeszéd ideje alatt zászlókkal jelent meg« — a feljelentés szerint sem lehet a képviselőnek betudni, mert a feljelentés nem is állítja, hogy erre az utasítást a képviselő adta volna, sőt egyenesen más személyt' nevez meg a zászlóval való felvonulás megrendelőjének s arra sem hoz fel semmi adatot, hogy a zászlók a jelölt, avagy pártjának zászlói lettek volna, — a kihágást nem a képviselő, hanem a zászlók alatt megjelent küldöttség követte el s ezért a képviselő felelőssé nem tehető. A feljelentés második vádja az, hogy Szabó Gy. János képviselő ur és Devits nevű sajószentmiklósi lakos 1919 december 21-én Peregen választási pártgyülést rendeztek, anélkül hogy azt előzőleg bejelentették volna. Minthogy azonban a feljelentő maga is beismeri, hogy a választási pártgyülés bejelentése megtörtént s hogy erre az engedély meg is adatott, de a feljelentés szerint a bejelentett gyűlés nem december 21-érehanem 1920 január 1-ére kéretett és engedélyeztetett, — azt azonban nem is állítja, hogy a december 21-iki gyűlés a hatóság részéről bármily irányú ellenzésre talált volna — ezen vád sem tekinthető jogosultnak, annál kevésbé, mert az sincs bebizonyítva, hogy a pártgyülést nem a párt, hanem a képviselőjelölt rendezte. Ilyen nem kellőleg indokolt feljelentés alapján 41*