Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-34

232 A Nemzetgyűlés 34. ülése 1920. Drozdy Győző; Az a baj, bogy az ártatlan emberek viszont ott ülnek. Ha ebbe az aránytalanságba harmóniát akarunk hozni, t. i. a földbirtok aránytalan elosztásába, akkor azok kezébe kell juttatnunk ujabb földdarabokat, akiket érdemeseknek tartunk arra, hogy a magyar földnek részesei legyenek. Meggyőződésem, hogy ebben az országban a törzsökös magyarság hegemóniáját csakis egy okosan átgondolt és bátran keresztülhajtott birtokreformmal lehet biztosítani, mert valóban tűrhetetlen állapot, hogy.a háborúból vagy Amerikából visszatérő magyar ember ne rakhasson magának fészket, ne emelhessen maga fölé födelet, tűrhetetlen, hogy némelyik falunak még annyi legelője se legyen, a hova a libákat kihajthassák, mikor a szomszédos nagybirtokon száz holdak is parlagon hevernek. A magyar föld is büszkébben adja majd ki minden pompáját, minden csodáját, ha az a bronzkar barázdázza, az a munkáskéz cicomázza, amely ezt a földet legjobban szereti. így fogunk csak eljutni valóban a többtermeléshez. A többtermelésre szükség van nemcsak a világkereskedelemben, az iparban, hanem szükség van a kultúrában is, hogy igy szerezzük meg a külföld rokonszenvét. Sajnos, a háború alatt a magyar iskolák csaknem mind lezüllöttek. Külsejük elrongyolódott, az ablakok betörve, a vakolat lemállott róluk, pedig én aláírom Panker mondását, hogy a szabadságot fegyverrel ki lehet ugyan vivni, de azt megtartani és biztosítani csak a népnevelés által lehet. Sajnos, ma már a magyar iskolák belső élete sem különb a külsőnél. A háború alatt sok helyen tanitó nélkül züllött a nemzet reménye. Ha volt tanítás, a rekvirálások miatt népnevelői munkát a tanitó nem végezhetett, a tankötelezettség törvényét pedig még egyáltalán nem hajtották végre, pedig meg lehet állapítani, hogy ma a tanulóanyagnak 50 százaléka nem jár iskolába. A háború alatt az 1868. évi népoktatási törvényeket megszégyenítve, az utca porában játszó, vagy pedig sarat dagasztó gyermek kicsiny kezének kellett gyakran megfogni az eke szarvát, vagy pedig a kapa nyelét. Ma már ott tartunk, hogy egy teljes generáció félanalfabéta kerül a magyar közéletbe. Ezekkel egy nemzetet romjaiból újjáépíteni nem lehet. Huszár Károly képviselőtársunk kultuszministersége alatt megjelent ugyan egy rendelet, amely a háborús iskolai évek mulasztásának pótlásáról gondoskodik. Alig tette ki azonban a volt kultuszminister ur lábát a ministeriumból, ennek a rendeletnek a végrehajtásáról már nem gondoskodtak. Most tehát én feïhivom utódjának ágy elmét arra, hogy a jövő iskolai évben minden előkészületet tegyen meg egy hasonló szellemű rendelet kiadására és annak végrehajtására vonatkozólag is. Magyarországon a falusi népiskolák 85 száévi április hó 24-én, szombaton. zaléka hatosztályu osztatlan iskola. Hogy egy egytanitós iskola tanítója a tantervben előirt anyagot hogyan végezheti el a mai szénszünetes világban, azt nem kell külön elmondanom. A jövő iskolája csak a nyolcosztályu elemi népiskola lehet. A művelődési munka szevezett rendje és a fejlődés helyes iránya azt kívánja, hogy az összefüggéstelen ós rendszertelen iskolák között megteremtsük a szerves egységet. Minden iskolának a dedótól az egyetemig rendszeres összefüggésben kell kerülni egymással. A mostani iskolák elvégre is csak osztrák mintára szabott intézetek. Az uj 8 osztályú népiskola tantervének az erkölcsi alap mellett nemzeti tartalommal kell birnia és minden ízében demonstrálnia kell a valóságos munkaiskola mellett. A városi iskola iparirányu, a falusi iskola pedig földmivesirányu legyen és minden iskola mellé jusson egy-egy nagy földdarab azokból a földbirtokokból, amelyek majd felosztásra kerülnek, hogy azon tanulhassa meg a falu ifjúsága a helyesebb és intenzivebb földmunkát. A falusi iskola eddig nem szolgálta a falu célját. A talaj ugyan földmivelésre utalja a népet és a lakosság 90 %-a szintén földmiveléssel foglalkozik, mégis kultúrpolitikánk legkevésbé szolgálta a gazdasági népoktatás ügyét. Az országban mindössze csak két gazdasági tanítóképző van, az egyik Komáromban, jelenleg tehát megszállás alatt, a másik pedig, nőképző, Kecskeméten, azonkívül 61 alsóbbfoku gazdasági intézet van. Ezzel szemben, t. Nemzetgyűlés, az ország lakosságának alig 20 %-át kitevő iparosok és kereskedők számára 52 ipari és 126 kereskedelmi iskola állott rendelkezésre. Nem azt mondom, hogy ez sok, hanem a másik kevés. Es ezzel szemben mégis mit látok? Hogy bár kevés földmivesiskolánk volt, földterményekben mégis volt némi kivitelünk, ipari terményekben pedig állandóan behozatalra szorultunk. Egy alkalommal Franklin szobája mennyezetére egy kicsiny edényt kötött, amelybe mézet tett. Az edény szélére állított egy kis hangyát. A hangya, amikor jóllakott, kereste a lefelé vezető utat. Mikor végre ráakadt a spárgára, a menynyezeten és falon lemászott tanyájára. Franklin észrevette, hogy félóra múlva ugyanazon az utón, amelyen a kis hangya lement, ezer és ezer hangya törekszik felfelé. Az egyik sor fel, a másik le. Mélyen t. Nemzetgyűlés, ilyen tanulékony a magyar földmives is. Amint az első építész a termes destructortól tanulta a mesterséges ívelés teóriáját és a lépsejt hatszögü lyukaiból a hely maximumának és az anyag minimumának egyesítését, azonképen a falusi iskola mellé szervezett kertgazdaságokból fogja megtanulni az a földműves,hogy hogyan kell a földnek ugy kedveskedni, hogy az minden áldását kiontsa. Lobbock angol tudós azt mondja, hogy régi börtönöket csuk be az, aki uj iskolákat nyit meg. Amit a