Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-33

178 A Nemzetgyűlés 33. ülése 1920. nagyobb örömmel üdvözöltem ennek a 27. §-nak azt a gondolatát, bogy a szénbányászat terén arra az álláspontra kivan a kormány helyezkedni, bogy a szén ezután fentartott ásvány legyen. Ez a szakasz az állam j avara akarta fentartani a kutatási, feltárási és az átruházási jogokat. Azt mondotta ez a szakasz, bogy ba egyes spekulánsok, akár jóiranya részvénytársaságok is 1918 november l-e óta szénjogokat kötöttek le, a pénzügy mi nisteriumnak joga legyen ezeket a szén jogokat nullifikálni. Természetesen, ez a szakasz jogos esetekben felmentésekre hatalmazta volna fel a pénzügyminist er urat. Ebben a pontban a keresztény kurzus szellemének érvényesülését véltem felfedezni. Minket, gyöngyösieket, ezen általános szemponton kívül különösen is érdekelt ez a szakasz, mert — amint méltóztatnak talán tudni — Gyöngyös vidékén hatalmas lignit-telepeket fedeztek fel. Akik Gyöngyösön a népet vezetik és a közügyeket viszik, azok ezen lignit kitermelésére vonatkozólag a keresztény kurzus szellemének mindenben megfelelő gondolatot igyekeztek volna megvalósitani, hogy t. i. ezt a lignitet ne adjuk el se a Salgótarjáninak, se a Magyar Általános Kőszénbánya-Részvénytársaságnak, se egyéb ilyen vállalatoknak, hanem a magunk erejéből, a nép, a város, a szomszéd községek létesitsenek részvénytársaságot ennek kiaknázására. (Helyeslés balfelöl.) Gun

da Jenő: Keresztény részvénytársaságot ! Bozsik Pál : Amidőn ezt a gondolatot megvalósitani igyekeztünk, először is jelentkeztek ezek a különböző bányavállalatok, és minthogy mi ott Gyöngyösön meglehetősen erősen tartottuk és tartjuk ma is még a frontot, elmentek a szomszéd községekbe, amelyek majdnem mind megígérték már, hogy hozzánk csatlakoznak. Itt azután ezeknek fűt-fát Ígértek és sokat közülük tényleg le is vettek a lábukról és ezek odaadták nekik a szénjogokat. Amidőn ez a törvényjavaslat a nyilvánosság előtt megjelent, én a legnagyobb örömmel mentem haza. Azt mondottam : hiába szereztek itt egyes helyeken szénjogokat, ha mi be tudjuk bizonyítani, hogy a köz szempontjából, minden magánérdek kizárásával akarjuk ezt a kérdést megoldani, nekünk elsőbbségünk lesz. A pénzügyi bizottság még nem foglalkozott ezzel a szakasszal, amidőn az egyik legelőkelőbb kőszénbányarészvénytársaságnak az embere megjelent Gyöngyösön s mikor mi nem akartunk vele tárgyalni, hanem azt mondottuk, hogy ittvan a nagy erő a kezünkben az ő akarnokoskodásukkal szemben, mosotyogva jegyezte meg : kérem, vegyék az urak tudomásul, hogy ebből a szakaszból nem lesz törvény. (Zaj és mozgás balfelöl.) Én akkor még semmit sem tudtam a dologról, hogy mi készül ; azonban olvasom, hogy jóval később a pénzügyi bizottság ugy határozott, — gondolom, Szterényi képviselő ur is ennek az álláspontnak egyik védője volt — hogy jogi szempontból aggályos, hogy az indemnitási törvényjavaslatban benne legyen ez a szakasz, mert majd külön törvény kell erre. évi április hó 23-án, pénteken. Rupert Rezső: Ad graecas calendas elhalasztani ! Bozsik Pál : Tényleg azt a javaslatot kaptuk a Pénzügyi Bizottságtól, hegy ez a szakasz ne vétessék be az indemnitási törvényjavaslatba. (Zaj. Felkiáltások balfelől : Majd bevesszük !) Azt mondotta egyik képviselőtársam : Qui habet tempus, habet vitám, ha sikerül ezt a kérdést elodázni, akkor — amint már évtizedek óta nem lehetett megalkotni a magyarországi bányatörvényt — sikerülni fog esetleg ezt a kérdést egypár évtizedig még kitolni. Tudom, hogy a pénzügyminister ur is azt mondotta, hogy minél előbb külön törvényjavaslatot fog ebben a tekintetben beterjeszteni. Azonban épen ennek a paragrafusnak az indokolása mondja meg, hogy mennyi idő múlva várható érinek a külön törvényjavaslatnak a beterjesztése. (Olvassa) : »Ennek a kérdésnek •—• ezt mondja maga a pénzügyminister ur — teljes lebonyolítása hosszabb időt igényel. Indokoltnak és kívánatosnak mutatkozik, hogy a földbirtokosi kőszénjogok átruházása és az uj kutatási és feltárási munkáktok megkezdése ideiglenesen, a kőszénjogi reform elkészültéig, tilalom alá vétessék, nehogy az időközben felszaporodó térloglalások és rendszertelen munkálatok a helyzet szanálását és a szénbányászati viszonyok helyes mederbe terelését még jobban megnehezítsék.« Tehát maga a pénzügyminister ur itt hivatalosan elismeri, hogy hosszú idő szükséges még ennek a kérdésnek rendezéséhez. Amidőn olvastam a Pénzügyi Bizottság jelentését, hogy hamarosan külön, uj törvényjavaslatot kapunk ebben a tekintetben, engedelmet kérek a pénzügyminister úrtól kíváncsiságomért, a pénzügyministeriumban a legilletékesebb ügyosztályba mentem el és ott nem a szolgával, hanem a legilletékesebb személyekkel igyekeztem érintkezést keresni és azt hallottam, hogy még csak in idea, gondolatban van meg az egész széntörvény. Attól félek azért, hogy ennek a szénparagrafusnak levétele a következőképen fest : A keresztény kurzus ebben a komoly pontban harcrakészen bejött ide a Nemzetgyűlésnek termébe és a múlttal szemben egy uj keresztény szellemű kapitaiisztikus gazdasági rend 'kialakítása, érdekében bejelentette itt a küzdelmet. Felálltak azonban a régi gazdasági rend képviselői, palástot kerestek és ezt a palástot a jognak palástjában vélték megtalálni és a keresztény kurzus ennél az első komoly ütközetnél, mielőtt az ütközet megkezdődött volna, kiszaladt az ajtón. Nagyon félek, hogy ha ilyen bátortalanok, ilyen gyávák leszünk, akkor nem tudjuk a múltnak hibáit jóvátenni, nem tudjuk értékesíteni azokat a tapasztalatokat, amelyekre épen a bolsevizmus tanított meg bennünket és elveszítjük választóink bizalmát is. (Ugy van ! Ugy van l balfelöl.) Nem akarom hosszasabban fárasztani a Nemzetgyűlés türelmét, ezt a kérdést illetően, pusztán azt a javaslatomat vagyok bátor bejelenteni, hogy igenis, ezt a 27-ik szakaszt vegyük be az indem-