Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-33
A Nemzetgyűlés 33. ülése 1920. évi április hó 23-án, pénteken, Rakovszky István és Bottlik József elnöklete alatt. Tárgyai : Határozathozatal az ülések tartamának meghosszabbítása tárgyában. — Az államháztartásnak 1920. évi február—április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. — Elnöki előterjesztések. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : SimonyiSemadam Sándor;, Dömötör Mihály, b. Korányi Frigyes, Haller István, Rubinek Gyula, Ferdinandy Gyula, Benárd Ágost, Szabó István (nagyatádi), Szabó István (sókorópátkai), B ley er Jakab. (Az ülés kezdődik d. e. 10 óra 35 perekor.) Elnök : Az ülést megnyitom. A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Szabó Sándor jegyző nr. A javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Kontra Aladár, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Frühwirth Mátyás jegyző ur. Következik napirend szerint a határozathozatal a Szabó Sándor és társai által beadott azon indítvány felett, hogy az államháztartásnak 1920. év február, március és április hónapjaiban való viteléről szóló törvényjavaslat további tárgyalásának tartamára az ülések ideje 10 órában állapíttassák meg. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az indítványt felolvasni. Frühwirth Mátyás jegyző (olvassa az indítványt). Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést : méltóztatnak-e ezen indítványt elfogadni, igen, vagy nem ? (Igen !) Ha igen, akkor határozatkép kimondom, hogy a Nemzetgyűlés az indítványt elfogadta. Ennélfogva holnaptól kezdve az ülések 10 óra hoszszat fognak tartani és pedig akként, hogy az ülés tartani fog délelőtt 10-től délután 2-ig, 2 és 4 óra között kétórás megszakítás lesz és 4 órától 10 óráig lesz az ülés folytatása. (Helyeslés,) Áttérünk a napirend második pontjára, a felhatalmazási törvényjavaslat tárgyalására. Soron van? Kontra Aladár jegyző : Bozsik Pál ! Bozsik Pál : T. Nemzetgyűlés ! (Halljuk !) Ez a vita már meglehetősen előrehaladt, és egyes orgánumok tréfásan azzal is vádolnak, azzal is gyanúsítanak bennünket, képviselőket, hogy csak azért huzzuk-halasztjuk ezt a vitát, mert választóink előtt feltétlenül szerepeltetni akarjuk a nevünket. Nem tudom, mi adhatott okot az ellenséges sajtónak erre az észrevételre, mert egyik lap amiatt panaszkodik, hogy nem dolgozunk; ha pedig dolgozunk, az a baj, hogy dolgozunk. Én épen emiatt általános dolgokról nem kívánok beszélni a mai alkalommal, mint igen alaposan és sokoldalúan tették előttem szóló t. képviselőtársaim, hanem pusztán a tárgyalás alatt lévő törvényjavaslatnak egyikmásik pozitív gazdasági intézkedéséről kívánok megemlékezni, mert az indemnitási törvényjavaslatnak egyes intézkedéseit részint az igazságosság szempontjából a gazdatársadalomra, a kisgazdaközönségre, sérelmeseknek találom, részint pedig egyik-másik dolgot nem tudok összeegyeztetni a választások alkalmával diadalra jutott demokratikus keresztény szellemű irányzattal. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A javaslatot természetesen a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. 'De már előre kérem az igen t. Nemzetgyűlést és kérem különösen a túloldalon lévő t. Kisgazdapártot, hogy javaslataimat, amelyekben egyedül a gazdatársadalom érdekeit tartom szem előtt, méltóztassék szives figyelmükbe venni és méltóztassék törvényerőre is segíteni. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) Az előttünk lévő törvényjavaslatnak a 17. §-a a kisüstökről szól. Két nappal ezelőtt Schandl Károly mélyen t. barátom igen komolyan és elég részletesen beszélt ebben a teremben erről a kérdésről. Sajnálatomra, ez alkalommal nem lehettem itt, azért a legnagyobb figyelemmel átolvastam, áttanulmányoztam ebben a kérdésben kifejtett gondolatait. Az igen
