Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.
Ülésnapok - 1920-32
Í62 A Nemzetgyűlés 32. ülése 1920. évi április hó 22-én, csütörtökön. Szabó József: Itt Friedlich képviselőtársam jegyez, hogy : »szervezett munkás.« Ereky Károly : Joga van jegyezni ! Szabó József : Előre válaszolok erre, mert tudom, azt fogj a mondani, hogy a szervezett munkások alatt ő a keresztény szocialistákra is gondolt. (Elénk ellenmondások a szé'sőbahldahn.) Friedrich István : Nem ! Szabó József: T. Nemzetgyűlés! Amikor a múltban szervezett munkásokról beszéltek, sajnos, mindig a szociáldemokratákra gondoltak. Én nem azt akarom ezzel mondani, hogy Friedrich István rosszul cselekedett, hanem azt, hogy rosszul tette, amikor állandóan Huszár Károlynak a koncentrációs kormányát kritizálta, pedig Huszár Károly csak egy szociáldemokrata ministert és egy szociáldemokrata államtitkárt vett be a kormányába. Ereky Károly : De mikor ? Három hónappal később ! Ez nagy differencia volt ! Friedrich István : Milyen jó, hogy nem volt itt augusztus 1-én ! Mennyivel jobban csinálta volna meg ! Szabó József : Hogy három hónappal később, az nem változtat a dolgon. Friedrich István : Ez ide tartozik, ugy-e ? (Félkiáltások jobb felől : Hogyne ! Ez vitális érdek !) Szabó József : Ez főkép kifelé tartozik és nekünk kötelességünk egyszer már tisztázni azt a kérdést, vájjon mennyiben volt rá okuk az uraknak, hogy a pártból kilépjenek, mennyiben volt okuk arra, (Zaj a jobboldalon.) hogy intranzigensebb politikusoknak nevezzék magukat, mint mi, hogy nálunk jobb keresztények akarjanak lenni. (Zaj a jobboldalon.) Kötelességünk ezt leszegezni s azért teszem ezt szóvá (Felkiáltások jobbfelől : Árverés ! Ki ad többet ?) Friedrich István egy további nyilatkozatot tett, amely szerint, ha nincs is semmi érdeme, — bár ezt nem akarom vitatni — egy érdeme mégis van, az, hogy az internacionalizmus megszűnt Magyarországon. (Zaj a jobboldalon.) Thomas Ferenc (közbeszól). Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék folytonosan közbeszólni. Tiltják a házszabályok. Szabó József: Hogy ez az érdem tényleg Friedrich Istvánnak tudható-e be, ebben nagyon kételkedem, mert internacionalizmus -— sajnos — még van Magyarországon. Majd szombaton fel fogok sorolni egynéhány esetet a t. Ház előtt, hogy mi van egyik-másik bányában és mennyire dühöng még — sajnos — az internacionalizmus. De ha mégis gyengült Magyarországon az internacionalista mozgalom és nem olyan erős, mint amilyen volt a múltban, az nem annak köszönhető, hogy volt egy ember, aki Hallott a piacra és azt mondta, hogy el fogunk seperni minden szociáldemokratát és minden internacionalistát, mert mindenkinek tudnia kell, hogy a nap nem azért kel fel, mert a kakas kukorékol, hanem a nap enélkül is felkelne. Hogy nincs olyan erős internacionalizmus Magyarországon, mint volt a múltban, azt annak kell tulajdonitani, hogy voltak emberek, akik kimentek a szociáldemokrata és kommunista érzésű munkások közé és újra és újra felvilágosították őket arról, hogy az internacionalista irány, a nemzetközi szociáldemokrata irány rájuk nézve nem kívánatos, hanem igenis, nekik is kötelességük belekapcsolódni a nemzet egységébe, nekik is kötelességük magyar nemzeti alapra helyezkedni. (Zaj a baloldalon.) Ereky Károly : Nos és nem voltunk ott ezeknél a beszédeknél ? Hiszen együtt voltunk ! Szabó József: Rendben van. Ez megint csak azt bizonyitja, hogy egyikünknek sem szabad kiállani a nyilvánosság elé és azt mondani, hogy »ezt mind én csináltam.« Zákány Gyula: Örüljünk, hogy valaki tudott cselekedni valamit ! Szabó József: Friedrich t. képviselőtársunk a kommunizmusnak és a kommunista-idők visszaélésének a megvizsgálása szempontjából azt ajánlotta múltkori felszólalásában, hogy a 16 éven felüli férfiakat igazoltatni kell. A magam részéről teljesen elfogadom ezt a javaslatát, csak azt teszem még hozzá, hogy a 16 éven felüli férfiakat nemcsak a kommunizmus idején tanúsított szereplésük tekintetében kell igazoltatni, hanem az igazolást azokra is ki kell terjeszteni, akik még az első forradalomban résztvettek, tehát 1918 október 31-ike óta előkészítették a kommunizmust. (Helyeslés a baloldalon. Egy hang jobbfelől : Vagyunk még nagyon sokan szabadlábon !) Nem fogok sokáig időzni ennél a témánál. .. Friedrich István : Pedig érdekes. En szeretem. Szabó József: Akkor tovább folytatom. Azt mondja Friedrich István t. képviselőtársam, hogy több lendületet kell belevinni a keresztény mozgalomba, forradalmi ritmust kell behozni. A vezér után pedig az egyik katona — Weiss Konrád — egy nyilatkozatában ezt mondja (olvassa) : »Kilépésemnek indoka az a végtelenül sivár helyzet, amelybe a kormány erélytelen politikai magatartása sodorta az országot«. T. Nemzetgyűlés ! Ezt vádat ennek a kormánynak a fejéhez vágni ma senkinek sincs joga. Ez egyenesen olyan sérelem a kormánnyal szemben, mintha azt állitanók, hogy minden, ami van, a sivár helyzet, a nagy nélkülözés, ez mind ennek a kormánynak a bűne, ezt mind ez a kormány teremtette meg. Pedig az előzményekkel valamennyien tisztában vagyunk és nagyon jól tudjuk valamennyien, hogy ez a kormány csak a romokat takaritja és az épités nehéz munkáját végzi. (Ugy van! a bal- és jobboldalon.) Ereky Károly : De lassan ! Ez a baj ! Szabó József: Forradalmat csinálni sokkal könnyebb, mint építeni. Az épités nem olyan egyszerű, mint a rombolás. (Ugy van ! Ugy van ! a jobb- és báloldalon.) Az intranzigensek közül egy másik katona még tovább ment és nyíltan kimondta, hogy keresztény-kommunizmust kell csinálni. Volt zsidókommunizmus, most legyen keresztény-kommuniz-