Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-32

'À Nemzetgyűlés 32. ülése 1920. évi április hó 22-én, csütörtökön. 161 akik eddig is abban a jelszóban éltek . , . (Zaj és közbeszólások jobb felöl. Elnök csenget.) Wagner Károly : Nemzeti és magyar. Ebben bennevan. , Szabó József:... mi azonban nem osztozhatunk ebben a nézetben, mert hiszen ezek szerint eddig is magyar politikát csináltunk. De vájjon lehetett-e az eddigi politikát kereszténynek mondani ? (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Szerintünk nem. Az eddigi politika minden volt, csak nem keresztény és igy végeredményben nem lehetett magyar politika sem. (Igaz ! Ugy van I balfelöl. Ellenmondás a jobboldalon. Elnök csenget.) Avarffy Elek : Liberális magyar politika. Szabó József : Különben, hogy Friedrich István mikor és miért mondotta ki azt, hogy keresztény politikát akar csinálni, erre vonatkozólag elég az újságokra hivatkoznom. Hiszen akkoriban minden belekerült a lapokba. És ezek az újságok nagyon fényes bizonyítékát adják annak, hogy Friedrich István csak a keresztényszocialisták által szervezett deputációk, küldöttségek unszolására mondotta ki azt, hogy ő hát igenis, keresztény Magyarországot akar. Az; első küldöttség a nők küldöttsége volt, a későbbi küldöttségek tekintetében pedig százezrekről beszélnek az akkori újságok, azokról a százezrekről, akiket a keresztényszocialista párt ból irányítottak fel a várba. E küldöttségek szónokainakunszolására mondotta csak ki Friedrich István, hogy Magyarország keresztény volt mindig, kell is tehát, hogy keresztény Magyarország maradjon. De még akkor is hozzátette, hogy semmiféle keresztény heccelődést azonban nem fog megengedni. (Ugy van! balfelöl.) T. Nemzetgyűlés ! Minket a múltban is igy intéztek el, ha a kereszténységet hangoztattuk. Ha mi a kereszténységet hangoztattuk, azt mindig felekezeti heccelődésnek minősítették. Ha a falun egy káplán a kereszténységről beszélt, akkor a Népszava azt irta, hogy a hecckáplán szerepelt és ott keresztény politikát akar követni. Ezzel a kérdéssel le is zártam volna azt a gondolatmenetemet, hogy Magyarországon tényleg még sem ugy áll a dolog, hogy Friedrich István volt az első derék keresztény magyar ember, akinek az érdemeit egyébként mindenben aláírom, de nem ő volt az első, aki Magyarországon a keresztény magyar politikának hangoztatását ki merte volna mondani. Drozdy Győző:: Nem ; Szent István volt az első ! (Élénk derültség.) Friedrich István : Természetesen ! Szent István volt az első, nem én ! (Derültség.) Szabó József: Teljesen igaza van, de amikor a képviselő urak kinn szerepelnek és beszélnek a pódiumokon, akkor -— mint nem is nagyon régen Ereky képviselő ur — azt hangoztatják, hogy igenis Friedrich István volt az első. En is jól tudom, hogy nem a kommunizmus bukásától kezdődik a történelem, de azt mondják, hogy a komNEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ, 1920-1921,-11. KÖTI munizmus bukása után Friedrich István leit volna az első, aki kimondta a keresztény jelszót. Drozdy Győző: Ne azon veszekedjenek, hogy ki volt az első keresztény, hanem hogy ki lesz az utolsó. (Zaj.) Szabó József: Azt bizonyítom, hogy ez sem felel meg a valóságnak, mert Friedrich csak a mi deputációnk szónokainak unszolására merte kimondani, hogy ezután keresztény Magyarország lesz. (Egy hang a jobboldalon : De kimondta ! Zaj.) s-, Drozdy Győző: Mi volt előbb, tyúk vagy tojás ? (Derültség.) Szabó József : Én adatokkal jöttem és amit mondtam, azt bebizonyítottam, de hiszen ezeket nagyon jól tudják azok is, akik annak idején ott voltak. H Egy másik dologra is szeretném a t. Nemzetgyűlés figyelmét felhívni : a koncentrációs kormány kérdésére. Friedrich Istvánnak a koncentrációs kormány ellen volt mindig a legnagyobb kifogása. Szegény Haszár Károlyt azért akarták kivégezni, mert vállalkozott arra, hogy koncentrációs kormányt fog csinálni. És Friedrich István képviselőtársunk volt mindig az, aki legjobban kárhoztatta a koncentrációs kormány megalakítását s folyton arról beszélt, hogy mennyi bűne van ennek a koncentrációs kormánynak. Hogy ez nem egészen igy van, arra nézve a Budapesti Közlönynek augusztus 15-iki száma és az akkori események nagyon fényes cáfolatát szolgáltatnak. Az akkori kormányalakulásból kitűnik ugyanis, hogy Friedrich István is hajlandó volt koncentrációs kormányt alakítani. Hajlandónak nyilatkozott erre, még pedig nem is ugy, mint a hogy Huszár csinálta, hanem a nemzetközieknek, a szociáldemokratáknak sokkal messzebbmenő kedvezményeket is hajlandó volt biztosítani. Megalakította a kormányát és még talán 10—15 napig — ezt is meg tudom pontosan mondani, ha érdekli a t. Nemzetgyűlést — három tárcát nem töltött be, még pedig a kereskedelemügyi, az ipari munkásés a közélelmezés ügyi tárcát. Ezzel szemben itt vanFxiediich Istvánnak egy nyilatkozata is, amelyben azt mondj a (olvassa) : »A három napos tárgyalások eredményeként végre megalakulhatott a kormány. Természetes, hogy az összes kívánságokat és igényeket kielégíteni nem lehetett. A szervezett munkásság részére rendelkezésre áll három tárca és most már teljesen tőlük függ, hogy a kormány munkájában résztvegyenek. A szervezett munkásságnak be kell látnia, hogy ő nem Írhatja elő, hogy a polgári osztályok kiket delegálnak a kabinetbe, viszont természetes, hogy a polgári és földmivespártok sem akarnak beavatkozni abba, hogy a munkások kiket óhajtanak.« Tehát a szociáldemokratáknak meg van engedve, hogy ők delegáljanak kiküldöttet három tárcára s a polgári ministereknek semmi kifogásuk sincs ezek ellen, még akkor sem, ha zsidót fognak oda delegálni. Avarffy Elek : Polnay nem volt zsidó ! T. 21