Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-32

154 A Nemzetgyűlés 32. ülése 1920. évi április hó 22-én, csütörtökön. különböző keresztény pártalakulatok? Ezt magam sem tudom megérteni. Azokban az augusztusi és szeptemberi napokban, amikor valósággal lázban égtünk, amikor mindaimyiunknak az izmai feszültek, amikor a lelkünk nagy akarásoktól lángolt, amikor mi itt szentül elhatároztuk, úgyszólván megesküdtünk rá, hogy minden erőnkkel megteremtjük a demokratikus, keresztény nemzeti Magyarországot, akkor egészen más szinben láttam a jövő képének kialakulását. Akkor még csak álmodni sem mertem volna arról, hogy különböző pártárnyalatok fogják széfcszakitani táborokba a magyar nemzetet. És mégis megtörtént. Hiába mondjuk mi azt, hogy becsületesen, békésen, igazi testvéri szeretettel akarunk együttmunkálkodni, hogy mi, mint az a múltkor emiitett két hófehér lap, szépen megférünk abban a bizonyos fehér boritékban, mégis ugy szeretném, ha abban a fehér boritékban, a keresztény, magyar nemzeti Magyarország boritékában csupán egy fehér lap volna : az egész keresztény magyar nemzetet egybefoglaló hatalmas tábor. Ez volna az igazi keresztény és nemzeti kurzus és nem állana elő az a helyzet, hogy itt csipkelődések, támadások, mindenféle kontroverz dolgok előfordulnak, hanem akkor mindannyian egyakarattal iparkodnának közös, szent céljainkat m eg valósit a ni. (Helyeslés balfelől,) Nagyon szép dolog volna, ha bennünket semmiféle kérdések nem választanának el. Sokan azt mondják, hogy nincsenek olyan kérdések, melyek bennünket elválasztanak. Hát akkor miért vagyunk mégis külön, miért vagyunk széjjel forgácsolva, széjjelszaggatva? Én őszintén meg merem mondani, nem akarom elrejteni a gondolatomat : nekem az az impresszióm, hogy azok, akik megakadályozták a múltban is a teljes egybeolvadás lehetőségét, véleményem szerint egyéni célokat hajszolnak. (Zaj és ellenmondás jobbfelől.) Meskó Zoltán ; Nagy tévedésben van ! Rupert Rezső : Melyik oldalon ? (Zaj.) Budaváry László : Minden oldalon. Akik megakadályozták a teljes egybeolvadást, egyéni célokat hajszoltak. Meskó Zoltán : Mi megmaradtunk céljaink mellett. Budaváry László : Párt kér dés ide, pártkérdés oda, egyéni kérdés ide, egyéni kérdés oda, ma itt mindenkinek egy cél felé kell fcrditani a szemeit és ez : a keresztény nemzeti Magyarország. Szijj Bálint : Vérbeli kisgazdának mi lehet az egyéni céija ? Patacsy Dénes : Krisztus is mondta, hogy ; aki nincs velünk, az ellenünk van ! (Zaj.) Tessék velünk lenni S (Zaj balfelől.) Budaváry László: A Kisgazdapártot ennem tartom Krisztusnak (Derültség balfelől.) és nem tartom kívánatosnak, hogy ujabb áldozatokat hozzunk azért, hogy meggnyerjük a kisgazdapárt kegyeit. (Felkiáltások jobb felől : Nem is kivánjuk f) Én tisztelem, becsülöm a Kisgazdapártot a maga egészében és egyénenként, minden egyes tagját. mi azonban mint keresztény-szocialista alapon álló pártemberek, már minden áldozatot meghoztunk. Mikor a nagy keresztény egységről voltszó, mi oda tudtuk dobni áldozatul a haza oltárára még a szocialista nevünket is, (Egy hang a jobboldalon : Könnyű volt ! Zaj.) barátságos, békét együttműködésre nyújtottunk kezet, de nem tudom miféle momentumok merültek fel, melyek ezt lehetetlenné teszik. Kezdem ugyan érteni a dolgot, hiszen olvastam a közelmúltban sajtónyilatkozatokat, melyekben egyes kisgazdapárti vezető emberek kijelentették, hogy ők a fúzióra gondolni sem akarnak (Felkiáltások jobbfelől : Mert a nép nem gondol rá! Ellenmondások a baloldalon.) és alig várják azt a pillanatot, hogy a tiszántúli választások meghozzák részükre a fölényes győzelmet, (Ugy van ! Ugy van ! jobbfelől.) hogy azután egységes nagy kormányzó pártot alakítsanak. (Zaj. Elnök csenget.) Ám a Kisgazdapárt, ha teljes többségre vergődik is, ha netalán ellenzéke alig volna, mégsem mondhatná teljesnek győzelmét, mert nem áll háta mögött az egész magyar keresztény tábor. (Zaj a jobboldalon.) A kisgazdapártnak és minden pártnak csak akkor volna tökéletes á győzelme, ha ebből a kérdésből nem párt ügyet csinálna, ha nemzeti alapon állva a keresztény magyarság szempontjából mindnyájan, akik itt a parlamentben együtt vagyunk, nem azokat a pontokat keressük, amelyek szétválasztanak, hanem azokat, amelyek bennünket egyesítenek. (Mozgás és felkiáltások jobbfelöl : Mi nem keressük !) Rupert Rezső : Eddig mindig a városért dolgoztunk, a faluért még nem tettünk semmit ! Budaváry László : A mi pártunkban többségben vannak azok, akik az egyetemes érdeket szolgálják és életünknek jórészét a falusi nép érdekében folytatott munkálkodás töltötte be, (Helyeslés balfelől.) csak az a különbség köztünk, hogy önök speciálisan egy társadalmi réteget képviselnek, (Élénk ellenmondások jobbfelől.) mi pedig az egész keresztény dclgczó magyar nemzetet képviseljük. A mi táborunkban mindenki egyaránt jól érzi magát, a mi táborunk mindenkit szivére ölel, ember és ember közti különbséget nem ismerünk. Mi csak egy tekintetben ismerünk magysr és magyar között különbséget, hogy az egyik becsületes ember, a másik pedig nem becsületes ember és nem közénk való. A becsületes keresztény Magyarországot a nemzet és haza érdekében egy táborba kellett volna kovácsolni még a kezdet kezdetén és nem mindenféle jelszavakkal más irányba terelni a nagy nemzeti gondolatot, amely mindnyájunknak akkoriban leghőbb vágya volt. Rupert Rezső : A magyar nép nem volt hajlandó szocialista lenni, sem keresztény, sem másfajta. (Helyeslés jobbfelől.) Haller István közoktatásügyi minister: De egészen biztosan lesz ! Budaváry László:. Meg vagyok győződve, hogy lelke mélyén a kisgazdapártiak mindegyike külön-