Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-31

Á Nemzetgyűlés 31. Ülése' 1920. évi április hó 21-én, szerdán. 139 Elnök : Az interpelláczió kiadatik a kereske­delemügyi minister urnák. A kereskedelemügyi mi­nister ur kivan szólni. Emich Gusztáv kereskedelemügyi minister: T. Nemzetayülés ! Frühwirth Mátyás képviselő ur interpellációjára a következőket vagyok bátor előadni. Amine méltóztatnak tudni, a Budapest környékén levő helyiérdekű vasutak, ép ugy mint a városi vasutak, a Károlyi-kormány alatt végre­hajtott egyesítés következtében ezidőszerint az állam számlájára kezeltetnek. Az államháztartás mai helyzete természetesen nem engedi meg, hogy ez az üzletvitel az államra nézve további jelenté­keny megterhelésekkel járjon. Ez indította hiva­tali elődömet arra, hogy a budapest-környéki helyi­érdekű vasutak korábban elég mérsékelt tarifájá­nak felemelését engedélyezze március 29-én kez­dődő hatállyal, hogy igy a további deficitek ke­letkezése megelőztesséki Ugyanez alkalommal azonban már hivatali elődöm a közszolgálati alkalmazottak nagyon sú­lyos anyagi helyzetére való tekintettel a tarifa­emelést azzal a kikötéssel engedélyezte, hogy a vasutak kötelesek legyenek a közszolgálati alkal­mazottak részére megfelelően redukált alapon heti és havi bérletjegyeket rendszeresiteni és kibocsá­tani. Az ezen utasi ás keretében engedélyezett bér­letjegyek ára ugy aránylik a korábbi bérletjegyek­hez, hogy az itt rendelkezésemre álló tabellából megállapithatólag, a közszolgálati alkalmazottak a jelenlegi tarifa mellett sem fizetnek többet, mint amennyit a tarifaemelést megelőzőleg fizettek a III. osztályú bérletjegyért. Ez az általános tarifa­emeléssel szemben mindenesetre jelentékeny kon­cesszió. A közszolgálati alkalmazoccak anyagi hely­zete mellett természetesen ez még mindig súlyos megterhelést jelent a számukra, de az életbelép­tetett tarifaemelés mellett reményem van arra, hogy ezen vasutak anyagi helyzete oly javulást fog feltüntetni, amely módot fog nyújtani a tarifa megállapításánál egy erősebb korlátozó belenyú­lásra s mely lehetővé fogja tenni, hogy még to­vábbi mérséklések legyenek életbeléptethetők a közszolgálati alkalmazottak heti és havi bérlet­jegyeire nézve. Természetesen bevárandónak tar­tom a következő heteknek, vagy egy-két hónap­nak eredményét abból a szempontból, hogy a tarifaemelés teljesen éreztette-e hatását. Remé­nyeim a pénzügyi helyzet javulására nézve kétség­telenül megvannak, mert a tarifaemelés erős volt és figyelemmel a közszolgálati alkalmazottak anyagi helyzetére, minden erővel rajta leszek, hogy további bérletredukciók foglalhassanak helyt. A mélyen tisztelt képviselő ur figyelmembe ajánlotta a bérletjegyek szempontjából a magán­alkalmazottaknak a sorsát is. A magánalkalmazot­tak is abban a helyzetben vannak, hogy bérlet­jegyeket válthatnak és ezek a bérletjegyek körül­belül 50%-os tarifamérséklést jelentenek a rendes menetjegyek árához képest. Tudatában vagyok annak, hogy, ha nem is általánosságban és kivétel nélkül, de jelentékeny részükben a magánalkal­mazottak sem képesek az általános drágaságot áthárítani s ennek következtében mindenesetre ők is a figyelmet érdemlők közé sorolandók és azok közé, akiknek sorsával való törődés az államnak és a kormánynak a feladata. Ide vonatkozólag épen a kérdésnek, mondjuk, kevésbé egyszerű volta következtében méltóztassanak azt a bejelentésemet is tudomásul venni, hogy a legkomolyabb tanul­mány tárgyává fogom tenni azt is, hogy a közszol­gálati alkalmazottakra nézve határozottabb for­mában tett igéretemen túlmenve, a magánalkal­mazottak kedvezményeinek ügy eis jóakaratú meg­fontolás tárgyává tétessék. Kérem válaszom tudo­másul vételét. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Frühwirth Mátyás: Mélyen tisztelt Nemzet­gyűlés ! A kereskedelemügyi minister urnák szi­ves válaszát köszönettel és tisztelettel tudomásul veszem. Engedje meg azonban a kereskedelemügyi migister ur, hogy figyelmébe ajánljam az ügy rend­kívül sürgős voltát, mert erős mozgolódások és izgatások folynak emiatt a villamosokon, reggeltől estig. Nem egyszer voltam tanuja kerületemben, mert közel lakom ; s attól tartok, hogy szociális felfordulás lehet a következménye, ha nem kapnak hamarosan segítséget. Méltán hivhatom fel tehát a kereskedelemügyi minister ur figyelmét e körül­ményre. Rendkivül sürgős a dolog, miért is kérem, hogy lehetőleg még május l-e előtt méltóztassék a dolgot tanulmány tárgyává tenni, hogy valami pozitiv eredménnyel lehessen a Nemzetgyűlés elé lépni. Elnök : Következik a határozathozatal. Felteszem a kérdést, tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a kereskedelemügyi minister urnák Frühwirth Mátyás képviselő ur interpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen.) A Nemzetgyűlés a választ tudomásul vette. Következik? Szabó Sándor jegyző : Perlaky György ! Perlaky György : T. Nemzetgyűlés ! A Ká­rolyi-kormánynak legnagyobb bűne volt, hogy a magyar hadsereget lelkiismeretlen agitátorokkal szét züllesztette. De hasonló volt a bűnük azoknak, akik antiszociális és minden nemzeti érzést kigú­nyoló bánásmódjukkal ezeknek az agitátoroknak a munkáját elősegítették. Mert nézetem szerint nem az a legnagyobb agitátor, aki kiáll a pódiumra, hanem az, aki antiszociális cselekedetekkel fegyve­reket ad a műveletlen elemek kezébe. Ilyen fegyverekkel a múltban elég sokszor szol­gáltak nemcsak a magasabb parancsnokságok, hanem a hadsereg egyes tagjai is. Ha mi azt akar­juk, hogy a nemzeti hadsereg teljesítse a jövőben hatalmas feladatait, akkor elsősorban is arra kell törekednünk, hogy a hadsereg kötelékéből minden egyes antiszociális tényt teljes erőnkből kiküszö­böljünk, nehogy a destruktiv elemek ezekből fegy­vereket kovácsolhassanak. Arra kell törekedni, hogy nemcsak a katonaságnak, hanem azok család-

Next

/
Thumbnails
Contents