Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-28

4 A Nemzetgyűlés 28. ülése 1920. által eladott lovaknak a kisgazdáknál való meghagyása tárgyában, a honvédelmi ministerhez; Virter László, a fővárosi közúti közlekedés tárgyában, a kereskedelemügyi és a belügyministerhez ; Molnár János, a ruszin-krajnai ügyosztály pénzkezelése iránt, a belügyministerhez és a nemzetiségi kisebbségügyi ministerhez; Budaváry László, az államrendőrségi detektivtestület hivatali minősítése és az államrendőrségi alkalmazottak szociális helyzetének javitása tárgyában, a belügyministerhez; Ugron Gábor, a rokkantellátási hivatal elhelyezése és a rokkantügyeknek a ministerium közötti helyesebb megosztása tárgyában, a kereskedelemügyi ministerhez ; Frühwirth Mátyás, a Budapest környékén lakó köz- és magánalkalmazottak villamos- és vasúti bérletjegyei árának leszállítása tárgyában, a kereskedelemügyi ministerhez; Perlaky György, az egy évre bevonult mezőgazdasági cselédek családjainak kilakoltatása tárgyában, a földmivelésügyi ministerhez ; Schandl Károly, a fővárosi államrendőrség helyzetének rendezése és a falvak felfegyverzése ügyében, az összkormányhoz. Elnök: Az interpellációk félhárom órakor fognak kezdődni. Az Igazságügyi Bizdttság előadója kivan jelentést tenni. Őrffy Imre előadó: T. Nemzetgyűlés! A nemzetgyűlés Igazságügyi Bizottsága letárgyalta a legfőbb fegyelmi bíróság szervezetének ideiglenes módosításáról szóló törvényjavaslatot. A bizottság jelentését van szerencsém bemutatni azzal a kérelemmel, hogy azt kinyomatni, szétosztatni és annakidején napirendre tűzni méltóztassék. Elnök: A jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni ós annakidején napirendre fog tűzetni. a II. Biráló-Bizottság elnöke kivan jelentést tenni. Hencz Károly: Tisztelt Nemzetgyűlés! A Gonda Ferenc és társai, budapesti VII. választókerületben lakosok által Sándor Pál képviselő ur megválasztása ellen beadott panaszt a II. Biráló-Bizottság folyó évi április hó lB-ón tartott ülésében visszautasította s a választás érvényességének fentartása mellett, Sándor Pált végleg igazolt képviselőnek mondotta ki. A II. Biráló-Bizottság a panaszlók jogi képviselőjét, Zsembery István budapesti ügyvédet, hivatkozással a Nemzetgyűlésnek 1920. évi február hó 18-án tartott 2. ülésében 33. jegyzőkönyvi szám alatt hozott határozatára, végzésileg felhívta, hogy a házszabályok értelmében 5000 korona biztosítékot tegyen le. Minthogy ez a végzés szabályszerűen lett kézbesítve, s a kézbesítéstől számított 15 nap eltelt, a Ház pénztári hivatala hivatalosan jelentette, hogy a szükséges biztosítékot a évi április hó 17-én, szombaton. panaszlók jogi képviselője le nem tette, ezért a házszabályok 56. §-a értelmében a panaszt vissza kellett utasítani. Miután pedig Sándor Pálnak megbízólevelét az igazoló osztály a házszabályok 12. §-ának b) és d) pontjai alá nem sorolta, sem kifogás nem merült fel az ellen, Sándor Pált végleg igazolt képviselőnek kellett kijelenteni. Kérem ennélfogva a Nemzetgyűlést, méltóztassék Sándor Pált a végleg igazolt nemzetgyűlési képviselők jegyzékébe felvenni. Az ügyre vonatkozó iratokat pedig tisztelettel beterjesztem. (Helyeslés.) Elnök : Sándor Pál képviselő ur ennek következtében a végleg igazolt képviselők jegyzékébe iktattatik. Napirend szerint következik Őrffy Imre nemzetgyűlési tag indítványának indokolása a végleges házszabályok megállapítása és az 1913. évi házszabályok ideiglenes elfogadása tárgyában. Őrffy Imre képviselő urat illeti a szó. Őrffy Imre: Tisztelt Nemzetgyűlés! Indítványom szövegéből kitűnőleg, indítványom kettős célt szolgált. Az első cél volt az, hogy a házszabályok végleges szövegezésére kiküldött bizottságot utasítsuk, hogy ezzel a munkálatával mennél előbb készüljön el. . . Hegyeshalmy Lajos : Nap-nap után ülésezik. Őrffy Imre :... második célja pedig az volt, hogy addig, amíg ez a végleges házszabály le nem tárgyaltatik, el nem fogadtatik, szigorítsuk meg a házszabályokat abban az értelemben, mint azt az 1913. évi, e név alatt ismeretes házszabályok teszik. Teljes lojalitással kénytelen vagyok bejelenteni, hogy ezen indítványom megtétele óta, aminek immár kilenc napja múlott, ujabb momentumok merültek fel, amelyek — hogy ugy mondjam — indítványom erejét némiképen gyöngtik, mert mint talán ismeretes a Nemzetgyűlés előtt, — nem tudom, okozati összefüggésben van-e indítványommal vagy sem, de kétségtelenül indítványom megtétele után — a végleges házszabályok megállapítására kiküldött bizottság összeült és azóta nap-nap után dicsérendő szorgalommal dolgozik. Amidőn ezt megállapítom és amidőn örömmel hallom, hogy ez a bizottság már munkája vége felé közeledik . . . Hegyeshalmy Lajos: Ez semmi összefüggésben sjncs az ön indítványával! Őrffy Imre :. . . azt hiszem, mindnyájunk háláját tolmácsolhatom ezért az igyekezetért s kérem, hogy a bizottság azt továbbra is megtartva, a legközelebbi alkalommai terjessze a Ház elé a végleges házszabály-tervezetet. E tekintetben tehát indítványomat tárgytalannak tekintem s mint ilyent formálisan vissza is vonom. (Helyeslés.) Indítványom második részénél nehezebb az álláspontom. Azon az állásponton voltam, hogy a most ideiglenesen érvényben lévő házszabály, az úgynevezett 1908-iki házszabály már el-