Nemzetgyűlési napló, 1920. II. kötet • 1920. április 17. - 1920. május 17.

Ülésnapok - 1920-30

A.Nemzetgyűlés 30. ülése 1920. kodás szabadságát, ez a célja a mi demokratikus és nemzeti agrárpolitikánknak. (Helyeslés.) T. Nemzetgyűlés! A »többtermelés« rossz magyar sző. Meglátszik rajta, hogy nem magyar helyen, hanem nemzetközi helyen alakult ki, a bankfejedelmek szobájában. Merkantilista oldalról találták ki, hogy ezzel is vádolják a kisgazdákat, hogy nem termelnek többet, hogy ők az okai annak, ha Magyarországon nincs több termés. Én visszafordítom a vádat és azt mondom, hogy a nagybankok és általában a mi hiteléletünk voltak az okai annak, hogy Magyarországon a »többtermelésre« nem lehetett gondolni, mert ebben az országban, ahol a nagybankok úgyszólván minden porcikájukat a földből szivták ki, nem teremtettek mezőgazdasági hitelt. Rövidlejáratú és magaskamatozásu mezőgazdasági kölcsönökkel nem lehet beruházásokat eszközölni, ami pedig elengedhetetlen feltétele a modern gazdálkodásnak. (Helyeslés.) Vagy menjünk tovább. Kik szervezték a kartelleket, melyeknek csupán az volt a céljuk, hogy a mezőgazdasági anyagokat, eszközöket, gépeket drágítsák. Hiszen pl. a műtrágya sehol Európában nem volt olyan drága, mint épen Magyarországon. Ez az ország a gazdasági gépek ós eszközök drágaságának a h az aj a. Lehet-e ilyen körülmények között bárkitől, akármelyik kisgazdától azt követelni, hogy intenzive gazdálkodjék ? Itt van azután a talajjavításon kivül a kísérleti ügy. Vájjon törődtek-e a múlt kormányok a mezőgazdasági kísérleti üggyel ugy, ahogy törődniök kellett volna? A Grabnerek, a Székács Elemérek, a Gyárfás Józsefek és a Jablonovszkyak sokkal nagyobb emberek, mint akár a politikai vezérek és mégis milyen sorsban vannak ők, akik iparkodnak arra, hogy a búzamag nemesitéssel többet termelhessünk, akik iparkodnak jobb műtrágyát kitalálni, vagy akik a rovarirtás terén és egyéb tereken kísérleteznek, hogy a mezőgazdasági termelés produktivebb legyen? Teljesen elhanyagolták őket, alig pár száz, vagy pár ezer korona évi budget áll rendelkezésükre. Tessék ebből kísérletezést folytatni. A szociáldemokrata és a radikális sajtó a háború utolsó esztendeiben annyira ment, hogy egyenesen megvádolta a kisgazdákat, — vagy ahogyan szokta nevezni — az »uzsorás parasztokat« azzal, hogy egyáltalában nem akarnak többet termelni, még ha tudnának is, mert azáltal, hogy kevesebb a termés, azt remélik, hogy terményeiket drágábban adhatják el. (Zaj a jobboldalon.) T. Nemzetgyűlés ! A kisgazdák nem sajnálják a pénzt még a nemesitett vetőmagvak megvásárlására sem. Fel kell azonban hoznom példának egy esetet, hogy miért nem juthattak nemesitett magvakhoz. (Halljuk! Halljuk ! jobbfelöl.) A háború utolsó esztendejében történt, hogy Grabner felszólította a Hangyát is, hogy évi április hó 20-án, kedden. 101 a kisgazdák körében szövetkezetei utján fejtsen ki propagandát a nemesitett buzavetőmagvak vetése érdekében. A szövetkezetek ennek eleget is tettek. Sikerült kb. 40.000 métermázsa Székácsféle vetőmagra a megrendelést és pénzt összeszedni, de amikor szétosztásra került volna a sor, a földmivelésügyi ministeriumban azt mondották, hogy a parasztnak nem kell nemesitett vetőmagvat adni, mert megeszi. (Mozgás és zaj jobbfelöl.) Rubinek Gyula európai tekintély a mezőgazdasági politika terén. A munkapárti és a forradalmi rezsimek sivár agrárpolitikája után tőle nagystílű agrárpolitikát várunk és azt hiszem, t. Lingauer képviselőtársam is elismeri ezt és Rubinek Gyulánál különb földmivelésügyi ministert nem tudna erre a helyre állítani. Lingauer Albin : Egy szót sem szóltam. Schandl Károly: Es szükség is van erre a nagy szakértelemre a földmivelésügyi politika terén, mert most olyan reformok következnek, amelyektől a nemzet léte vagy nem léte függ. (Ugy van!) Nem akarok bővebben kitérni a földreformra, hisz erről lesz még szó ; nem akarok arra sem bővebben utalni, hogy a becsületes, nemzeti és demokratikus földreformmal a kisgazda- és a földmivespárt áll vagy bukik, (Igaz! Ugy van! jobb felöl.) de hangsúlyozom, nem tűrhetjük azt, hogy a földnek már csaknem egyharmada nem keresztény kézben van és még mindig siklik tovább, olyan kezekre, amelyek az ősi vérrel és magyar verejtékkel öntözött földet csak arra akarják felhasználni, hogy uzsorás millióik ott jó befektetést találjanak. (Igaz! Ugy van! a jobb- és a baloldalon.) Az egyes községekben megszervezett szövetkezetek földmives- és kisgazdaközönsége már 15—20 évvel ezelőtt kezdte követelni a keresztény birtokpolitikát. Vass József: Sőt a vén keresztény-szocialista párt is ! Schandl Károly : Arra is kitérek. A kecskeméti gazdagyüléstől kezdve egészen Prohászka Ottokár püspök urnák — gondolom — 1917-ben megtett indítványáig, láncolatos akciókat folytattunk a nemzeti és demokratikus birtokpolitika törvénybeiktatása érdekében. Nem tették meg. Mi lett a következmény? Vérző szívvel halljuk most, hogy a Felvidéken és Erdélyben osztják a magyar földet. De hogyan ? A Felvidéken a cseh legionáriusok Judás-díja, Erdélyben pedig az oláhok rablóprédája lett a magyar föld. (Ugy van!) Itt tetemrehivom azt a nemzetközi bankokráciát, amely magyarnak mondja magát Budapesten és hivatkozom egy súlyos mulasztására, mikor Erdély pusztulásáról van szó. A 90-es években történt, hogy az erdélyi magyarság először hallatta jajkiáltását, hogy az oláh bankok kihúzzák a földet a magyarság és a székelyek lába alól. Az erdélyi jóravaló magyar társadalom Kolozsvárott az Erdélyi Közművelődési