Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-7
À nemzetgyűlés 7. ülése 1920. kedném és nem bizalmatlankodnám azzal a férfiúval szemben, akit ebben a nagy időben a nemzet méltónak tart arra, hogy kormányzóvá tegye. De miután ebben a pillanatban azt kell látni, hogy a Nemzetgyűlésnek kétségbevonhatatlan túlnyomó nagy többsége ( Ugy van ! ügy van ! jobbfelöl.) ebben az időben garanciát akar, — mert főbenjáró nagy históriai jelentőségű dolgok vannak eldöntés előtt — garanciát arra nézve, hogy egy embernek az akarata az egész nemzetnek akaratával szembe ne helyezkedhessen : számolok e ténnyel. En azt, hiszem, bárki lesz az a kormányzó, az ő alkotmányos érzülete és az ő kiváló nagy hazafisága be fogja látni azt, hogy ennek a nemzetnek bizonyos demokratikus bizalmatlansághoz joga van anélkül, hogy az bármelyik hazafival szemben sértés volna, vagy reá bármiféle árnyékot vetne. (Élénk taps.) Szó esett itt a választásokról. Én, aki tiz éven át kemény harcokat folytattam itt a régi rendszer idején a választások tisztasága érdekében, felemelt fővel merem elmondani, hogy semmi olyat nem tettem, ami bármi tekintetben egyetlen egy polgártársamat megakadályozott volna abban, hogy. véleményét a választások alkalmával szabadon nyilváníthassa, (Ugy van! Taps.) Korteskedések, jelölteknek visszaélései voltak jobbról és voltak balról is, ebben az egyben szintén legyünk egészen igazságosak, és amíg a képviselőjelöltek nem angyalok lesznek, hanem emberek, addig mindig lesznek a választások alkalmával kisebb-nagyobb panaszok és lesznek kisebb visszaélések. (Egy hang jobb felől : A karhatalom !) A karhatalom és a közigazgatás is követhet el és minden időben, minden országban a bürokrácia is követett el hibákat, de ott van a kritériuma a valóságnak, hogy a legfelsőbb hatóság akar-e ezen visszaélések ellen védelmet nyújtani azoknak, akik ellen elkövettettek ? Azonban nyíltan ki kell mondanom erről a helyről, hogy a nemzetgyűlési választásokat nagyon sokan ebben az országban fel akarták használni arra, hogy bizonyos agitációs szabadsággal azoknak az elmúlt szomorú hónapoknak a mérgét újra becsepegtessék a tömegekbe. (Igaz ! Ugy van ! balfelől.) Hogy azután nekünk, akik itt állottunk ezen a felelős helyen és minden pillanatban, óráról-órára ma is, tegnap is és mindig kapjuk még a jelentéseket arról, hogy a hamu alatt a parázs még mindig ég, (Ugy van! Ugy van!) hogy nekünk fokozott éberséggel és fokozott felelősséggel kellett vigyáznunk arra, hogy valahogy az a kazánrobbanás meg ne történhessék, ezt az egész Nemzetgyűlés, azt hiszem, csak helyesléssel fogadhatja. (Élénk helyeslés.) Hogy a munkában itt-ott csekély kis tévedések talán történhettek» azt megengedem, de talán elnézheti ezt a Nemzetgyűlés, ha viszont elmondjuk egész nyiltan és ezt akár egész Európa kontrollálhatja, hogy soha még Magyarországon választás, mely ilyen nyugalommal folyt le, egyáltalában nem volt. (Elénk helyeslés és taps balfelől.) Az pedig históriai érdeme évi február hő 27-én, pénteken. ?$ ennek a választásnak, hogy itt a pénznek, a pálinkának és a szesznek az a butitó és rontó ereje, amely a multakban megvolt, meg lett törve. (Ugy van !) T. Nemzetgyűlés S Nagyon fájlalom Ugron Gábor t. .nemzetgyűlési tagnak egy kifejezését, amely, azt hiszem, szintén csak félreértésen alapul és meg vagyok győződve arról, hogy egészen tisztázni tudjak a dolgot. T. i. azt mondta egyik kifejezésében, hogy a nemzetiségek mind hűtlen fiaknak bizonyultak. Ezzel szemben konstatálni vagyok kénytelen, hogy százezrek és százezrek a Felvidéken, Erdélyben és a Délvidéken nemcsak hogy hűtleneknek nem bizonyultak, hanem oláhok, szerbek és németek .. . (Élénk felkiáltások : Tótok ! Taps.) tótól . . . (Felkiáltások : Rutének !) rutének, kivétel nélkül . . . százezrek és milliók. . . Haller István vallás- és közoktatásügyi minister : Van. egy kivétel : a zsidók ! (Élénk tetszés és taps. Zaj a középen.) Sándor Pál : A legnagyobb elfogultság ! (Folytonos zaj. Halljuk ! Halljuk ! Elnök csenget.) Huszár Károly ministerelnök : ... Sok millió polgártársunk a megszállott területen csak most tudja igazán, hogy mi volt neki a magyar haza ! (Igaz ! Ugy van !) S ha az üldöztetések alatt, amikor megismerték azokat, akik nekik mindent Ígértek, összehasonlítják jelenlegi helyzetüket az ő régi állapotukkal, szivükben ide visszasírnak és örülnének, ha elnyerhetnék még egyszer azt az állapoott, amelyet ők régen tévesen rabságnak tekintettek. (Igaz! Ugy van!) Kultúrájuktól megfosztják őket, legnagyobb személyi szabadságukban, vagyonbiztonságukban sértve vannak, idegeneket zúdítanak rájuk és őket saját ősi földjükön teljesen másodrangú szerepre utalják. Ezen polgártársaink iránt bámulattal vagyunk eltelve és annál jobban tiszteljük és becsüljük őket, (Igaz ! Ugy van !) mert nem a magyar anyanyelv, hanem az ezeréves magyar hazához való ragaszkodás magasértékü erkölcsi érzése kapcsolja őket hozzánk. (Általános élénk tetszés és taps.) Bleyer Jakab, a nemzetiségi kisebbségek ministere : Ok fogják az ország integritását helyreállitani. (Élénk helyeslés.) Huszár Károly ministerelnök: Pillanatnyilag külső nyomások teremthetnek • más helyzeteket, de én meg vagyok róla győződve, hogy azon a természetes földön, amelyet ezer év egynek teremtett, mindezek a népek találkozni fognak a magyarral és együtt fognak élni, s hogy az ő jövendőjük épugy közös lesz,' mint ahogy a múltjuk is közös volt. (Élénk tetszés.) T. Nemzetgyűlés ! Ezeknek előrebocsátása után immár csak azt kérem, méltóztassék tető alá hozni ezt a törvényjavaslatot, hogy mi, ez a kormány, amely úgyszólván csak a személyes felelősség súlya alatt vitte eddig az ügyeket, minél előbb elhagyhassuk ezeket a helyeket. Mi ennek a nemzetnek azt kívánjuk, hogy gyógyuljon ki mindazon betegségekből és téveszmékből, amelyek idehozták ezt az országot. (Igaz! Ugy van!)
