Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-7
70 A Nemzetgyűlés 7. ülése 1920. évi február hó 27-én, pénteken. történelmi alkotmány (Ugy van!) és a cél a történelmi terület és a történelmi területnek a boldogulása, Patacsi Dénes : Valláserkölcsi alap ! Ugron Gábor : Ugy van, valláserkölcsi alapon. (Felkiáltások : Keresztény világnézletet ! Már megint ötven százalékra akar dolgozni!) T. Nemzetgyűlés ! Ez a javaslat, amelyet tárgyalunk, erre a bázisra helyezkedik, csak ott tér el tőle, akol a kényszerhelyzetből kifolyólag ettől eltérnie kell. Ez az indoka annak, hogy a javaslatot a magam és pártom részéről elfogadom. T. Nemzetgyűlés Î Ezzel tulaj donképen felszólalásomat be is végezhetném. (Felkiáltások a baloldalon : Hála Istennek ! Zaj. Halljuk ! Halljuk !) Sándor Pál : Szólásszabadság még van ! (Zaj.) Meskó Zoltán : Ellenzékre még szükség van ! (Zaj a a baloldalon. Halljuk ! Halljuk ! jobbfelől.) Ugron Gábor: Iparkodtam az objektivitástól el nem térni és iparkodtam arra, hogy lehetőleg ne érintsek olyan kérdéseket, amelyek minket elválasztanak. Oka ennek az, hog) az ország mostani helyzetébea, ha ezt nem tenném, ártanék az országnak és eltérnék attól a céltól, amely felé törekszem Ez az álláspontom most és ez lesz a jövőben is. Ez nemcsak az én álláspontom, hanem egyszersmind pártomé is. Egyetlenegy körülmény van még, amelyet felszólalásom végén hangoztatni kívánok. A törvényjavaslat indokolása azt mondja: »Az alkotmány alapintézményeinek válságos kérdéseiben magának a nemzetnek kell döntenie.« Ugy van, t. Nemzetgyűlés, de a területről való lemondás kérdésében is. Magának a nemzetnek, de az egész nemzetnek. Ez a Nemzetgyűlés pedig az egész nemzetet nem képviseli. Minden törvény csak azokat kötelezheti, akik abban a testületben, amely a törveoyeket hozza, képviselve vannak. Nincs tehát nekünk jogunk határozni azokról, akik itt képviselve nincsenek. Nem mondhat le ez a Nemzetgyűlés Magyarország egyetlenegy talapalatnyi földjéről azok nevében, akik a Nemzetgyűlésen képviselve nincsenek. (Zajos felkiáltások: Nem is akar! Nem is jog !) Azok a területek itt képviseltessenek, vagy pedig népszavazás utján kell hogy akaratukat nyilvánítsák. (Felkiáltások a baloldalon: Ezt akarjuk! Mondja meg ezt Parisban !) Harmadik eshetőség nincs. Én jól tudom, hogy ebben a kérdésben mindnyájan egyetértünk. (Ügy van! Ugy van!) Azok, akiket tőlünk elszakítani akarnak, azt a békét aláírni sohasem fogják. Az a terület, amelyet elszakítani akarnak, az ma még Magyarország, mert az a terület csakis a béke ratifikálása esetén szakittatik el Magyarország testétől. Csak a teljes parlament jogforrás, amely békét köthet az egész Magyarország nevében, minden mas béke fiktiv és fiktiv marad. Részt kell vegyenek azon területeknek képviselői annak a békének a ratifikálásában, mint ahogy 1871-ben Elzász követei ott ültek a francia parlamentben és csak a béke ratifikálása után távoztak el onnan szomorúan, megtörve. becsaptak és félrevezettek. Mert azt mondta, hogy nem kell nekünk pacifizmus és nem kell nekünk defaitizinus. (Mozgás és zaj. Egy hang balfelöl : Zsidó pacifizmus!) Prohászka Ottokár : Ugy van ! Ugy van ! Ugron Gábor: Teljesen igaza van a t. képviselő urnák, mert nem kell nekünk pacifizmus, hogyha él is mindnyájunk keblében a vágyakozás az után az idő után. amelyet világbékének nevezünk, s a lelkek kiegyenlítődésének. Nem kell nekünk pacifizmus akkor, amikor a legerősebb nacionalizmus nevében támadnak mi ellenünk a minket körülvevő államok. És amikor ők a maguk nacionalizmusát arra használják fel, hogy az ezeresztendős nemzetet darabokra tépjék, akkor ezzel mi csakis a magunk legerősebb nacionalizmusát szegezhetjük szembe. (Ugy van! Zaj.) És igenis, el kell Ítélnünk mindazoknak elveit, akik defaitizmusról beszélnek, mert ebben a mi helyzetünkben a defaitizmus csak a nemzeti erők egyesítésének desorganizációjára vezet és eltérít minket, megakadályoz minket abban, hogy kitűzött célunk felé haladhassunk. De, fc. Nemzetgyűlés, ha az én igen t. képviselőtársamnak ezek nem kellenek, azért azt hiszem, hogy nem tagadhatja meg a nyugati nagy nemzetek demokratikus államfelépitésének igazságát és helyességét. (Felkiáltások : Eszeágában sincs !) Hisz ezt mondta ! Mert ahogy ő monda : Nyugatról nem kell semmi hisz, ott megy le a nap. Nekem viszont nem kell keletről semmi ma, ámbár onnan kel föl a nap, nem kellenek keletről sem a középkor sötétsége, sem az önkényuralom despotizmusa, sem a Keleti-tengerig fölcsúszott balkánizmus, sem a vértől csepegő bolsevizmus. (Felkiáltások : Sem a galíciaiak !) Akkor, t. Nemzetgyűlés, amikor mi magunkat a nyugati civilizáció /édbástyájának nevezzük és a béketárgyalások alkalmával a legerősebb érv mi mellettünk az, hogy azért van szükség Magyarországra ezen a hely r en, mert hiszen mi voltunk mindig bástyája a nyugati civilizációnak, akkor, t. uraim, azt a nyugati civilizációt ne bántsuk meg, mert higyjük el, hogy mindaz a szó, ami ebben a teremben olyan tekintélynek és Magyarország egyik legerősebb agyvelejének és egyik legtiszteletreméltóbb egyéniségének ajkairól elhangzik ebben a Házban, sokkal hamarább jut el elferdítve ellenségeink fülébe, mint jó barátaink szivébe. (Felkiáltások : Ha félremagyarázzák !) Patacsi Dénes: A páholyok ! Meskó Zoltán : Hazaárulók mesélik ott künn ! Ugron Gábor : A szilárd bázis tehát, melyre nekünk helyezkednünk kell : Magyarország alkotmánya és történelmi fejlődése alapján álló jogfolytonossága. Erre kell helyezkedni, mert csakis igy lehet rend ebben az országban, csak igy lehet a fegyelmet helyreállítani, csakis igy lehet tekintély, így lehet belső béke, igy ismerik el azokat a törvényeket, melyeket itt hozni fognak, igy lehet Jkonszolidálni ezt a nemzetet, igy remélhetünk munkát és gazdasági fejlődést. A bázis tehát a
