Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-5

A Nemzetgyűlés 5. ülése 1920. kártételeitől ?« (Élénk helyeslés és taps jobb­felől) Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmi­velésügyi minister urnák. Rubinek Gyula földmiveíésügyi minister : T. Nemzetgyűlés ! Méltóztassék megengedni, bogy a kérdés rendkiviili fontosságára való tekintettel válaszomat azonnal megadjam. (Élénk helyeslés.) Természetes, bogy ez a kérdés figyelmemet nem kerülhette ki, annál kevésbé, mert alkal­mam volt személyes tapasztalat utján meggyő­ződni arról, hogy az, amit t. barátom előadott, szórói-szóra igaz. Rendkívüli viszonyok játszot­tak közbe, hogy ez a vidék oly súlyos megpróbál­tatásoknak van az idén kitéve. Mindnyájan tud­juk, hogy oly rendkívüli esőzések voltak az or­szágban és mindazon vidékeken, ahonnan a Duna és a Tisza táplálkozik, hogy ennek következtében egy igen hosszú, szokatlan hosszú tartamú magas vizállás állott elő a Dunán is és a Tiszán is (Igaz ! Ugy van!), amely lehetetlenné tette a vizeknek természetes lefolyását ugy, amint az rendszeresen történni szokott. (Egy hang a középen : Ez meg­van Nyugat-Magyarországon is.) Ami egyébként a szivattyútelepeket illeti, itt nemcsak a szénhiány az oka annak, hogy ezek nem működhetnek. Az érsekcsanádi dunai szivattyútelep megkapta a szenet közbenjárásomra, és ott igenis meg fog indulni a szivattyúzás, valószínűleg már meg is indult, mert a szén azóta már megérkezhe­tett, ugy hogy ebben a tekintetben a biztositási munkálatok, amelyek minden évben meg szoktak indulni, a folyó évben is meg fognak indulni. (He­lyeslés.) Ezektől azonban azt az eredményt várni a folyó évben, mint az előző években, nem lehet, mert olyan óriási viztömegtől kell Pestmegyének déli vidékét megszabadítani, amellyel ezen egyet­lenegy szivattyútelep megküzdeni nem tud. (Igaz ! Ugy van !) A tiszai oldalon sokkal rosszabb a helyzet, mert ottan a szivattyútelepeket, amelyek román kézre jutottak, ezek megrongálták. Ami szerb kézen van, azzal nem rendelkezünk ; pedig ott van a lúdvári szivattyútelep, amely a legnagyobb. Oda sem szenet, sem egyebet nem tudunk szálli­tani. Amióta azonban a Tisza vizszine leszállt, azóta a természetes lefolyás érvényesül és nagy­mennyiségű vizektől szabadul meg az Alföld. Fokozta a baj ökat az is, hogy a vörös uralom min­den terv nélkül nekiment az árkok ásásának és a felső vizeket egyszerűen rázuditotta az alsó birtokokra, ugy, hogy ott a normálisnál is nagyobb vizek vannak, ami természetesen nem igazságos dolog, ugyebár, mert az ily csapást egységesen, illetve elosztva kell viselnie valamennyi érdekelt­nek és nem igazságos dolog, hogy a felső érdekelt­ség egyszerűen a maga felesleges vizét rázuditsa az alsó érdekeltségre. Itt azonban egyáltalán nagy bajok vannak, mert hiszen a belvizszabályozás a Duna—Tiszaközén egyáltalán nem történt meg. Ami megtörtént, az nem tervszerű dolog volt, évi febmár hó 25-én, szerdán. 47 hanem incidentaliter minden egyes társulat a maga hatáskörében megtette azt, amit épen a pil­lanatnyi helyzet indokolt vagy parancsolt. Beláttuk annak szükségességét, hogy hasonló katasztrófáknak a jövőben való elkerülése céljá­ból egységes terv alapján kell megvalósitani ezen a területen a belvíz szabályozását (Igaz! Ugy van !) s e céból épen a tegnapi ministertanács­ban előterjesztést tettem, mely el is fogadtatott s amely szerint kormánybiztosság alá rendelem a hat árvizszabályozó társulatot és e kormány­biztosság, egyetértőleg ezekkel a társulatokkal, ki fogja dolgozni a Duna—Tiszaköze belvizeinek szabályozását, az egységes levezetési tervet és ha ez készen lesz, akkor fogok a t. Nemzetgyűlés elé járulni javaslattal, hogy a szükséges törvényes intézkedéseket tegye meg. Megjegyzem, hogy ez anyagi áldozatot nem fog róni az államra, mert természetes, hogy a szabályozás, illetve belviz­levezetés költségeit az érdekeltségnek kell viselni, (Igaz ! Ugy van !) az állam csak annyiban járul hozzá-, hogy a terveket kidolgozza és a végrehaj­táshoz szükséges szakközegeket bocsátja rendel­kezésre. (Helyeslés.) Kérem, méltóztassék ezt a válaszomat tudomásul venni. (Élénk helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Schandl Károly : A t. földmiveíésügyi mi­nister ur válaszát köszönettel tudomásul veszem. (Helyesles.) . Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a t. Nemzetgyűlés a föld­miveíésügyi minister urnák Schandi Károly kép­viselő ur interpellációjára adott válaszát, igen, vagy nem? (Igen!) Ha igen, akkor kijelentem, hogy a válasz tudomásul vétetett. Következik ? Szabó Sándor jegyző: Wagner Károly, Wagner Károly : T. Nemzetgyűlés ! Az én ixiterpellációm mintegy kiegészítése Schandi Ká­roly t. képviselőtársam interpellációjának. Ö a tiszai belvizek levezetésére kérte a kormány segít­ségét, én pedig Magyarország jelenlegi gránicá­nak kívánságát kell hogy^ tolmácsoljam. (Hall­juk ! Halljuk !) E szerencsétlen ország felső vidéke, a Bodrog és Tisza közt fekvő vidék talán a legszerencsétle­nebb az árvizvédelem szempontjából az egész országban. A meglevő igen gyönge töltéseket a vörösek a szolnoki ütközet és a tiszai ütközetek alkalmából lövészárkok aláásásával és ágyuk be­építésével teljesen tönkretették, ugy hogy január­ban* amikor a nagy vizek jöttek a Bodrogközbe, a viz ellepte a töltéseket és 40 kilométernyire; Tokajig, a szántóföldeken csónakon lehet elmenni, 130.000 hold terület van állandóan viz alatt. A tiszai töltések egyik ágának szerencsétlen építése folytán egy gyönyörű magyar község benne van az árterületben, mert a töltés a háta mögött húzó­dik el, a Tisza és a töltés között egy kis magyar falu predesztinálva van az árvizveszedelemre.

Next

/
Thumbnails
Contents