Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-5

48 A Nemzetgyűlés 5. ülése 1920. Ma, amikor arról van szó, hogy bizonyos szükségmunkákat rendel el a kormány, felhívom figyelmét erre a szerencsétlen vidékre, hogy a szükségmunkák közé talán a Bodrog alsó részének és a Tisza felső részének szabályozását vegye be, és e töltések átépitését rendelje el, mert ezzel kettős eredményt érünk el, egyrészt mentesítjük a megmaradt csekély földnek legnagyobb részét az árvizektől s tényleg kenyértermő földdé vará­zsoljuk át, másrészt pedig a munkátlanoknak, t. i. igen sok Amerikából visszavándorlott van azon a vidékea, munkát adunk s igy biztosithat­juk megélhetésüket, biztosithatjuk kenyérkerese­tüket. Az interpellációm tehát igy hangzik (olvassa) : Kérem a nagyméltóságú földmivelésügyi minister urat, méltóztassék a Bodrog és Felsőtisza szabá­lyozását és a töltések átépitését a szükségmunkák közé fölvétetni, azt szakértők által elkészitendő tervek alapján a legsürgősebben elvégeztetni. Elnök : Az interpelláció kiadatik a földmi­velésügyi minister urnák. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Megnyugtathatom a t, nemzet­gyűlési tag urat, hogy ezek az intézkedések már október hónapban megtörténtek, amennyiben az ottani szabályozó társulat ugyanerre a célra, a töltések helyrehozatalára, százezer koronát ka­pott. Egyáltalán a tiszai töltések helyrehozatalára, amelyeket a románok tönkretettek, illetve meg­rongáltak, a ministertanács hozzájárulásával két­millió korona segély lett kiutalva, ugy hogy ezek a munkák tényleg már folyamatban is vannak. Amennyibea még nem volnának folyamatban, illető vizszabályozó társulat hanyagsága folytán van, és az érdekeltség maga sürgesse meg azokat. Egy küldöttség már járt nálam Majláth püspök vezetésével, amely meg volt elégedve az elintézéssel. Felette csodálkozom azon, hogy ezek a munkák, dacára a segélynek, még mindig nin­csenek foganatosítva, de majd gondoskodom róla, hogy a munkák megsürgettessenek. (Helyeslés.) Elnök : Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Wagner Károly : Köszönettel tudomásul ve­szem a választ. * Elnök : Következik a határozathozatal. Tudomásul veszi-e a Nemzetgyűlés a föld­mivelésügyi minister ur által adott választ, igen vagy nem ? (Igen !) A válasz tudomásul vétetik. A házszabályok 215. szakaszának b) pontjára való hivatkozással Szmrecsányi György képviselő ur szót kér. (Halljuk!) Szmrecsányi György : T. Nemzetgyűlés ! Félre­értett szavaim megmagyarázása címén kérek szót. Schandl Károly igen t. képviselőtársam beszédé­Hitélesitették: évi február hó 25-én, szerdán. ben a következőket mondotta (olvassa) : »Szmre­csányi t. képviselőtársam a legutóbbi ülésen a mezőgazdaság ellenőrzéséről szólt. Ha vonatkoz­tatta ezt egyes olyan nagyobb birtokokra, ame­lyek az állami ellenőrzésre rászolgáltak, teljesen osztom nézetét. A legelhibázottabb politika lenne azonban a mezőgazdaságot továbbra is ráncba­szedéssel és ellenőrzéssel sarkalni a termelés foly­tatására.« Igen t. Nemzetgyűlés ! Midőn én ezt a témát megpendítettem, mert hiszen beszédemben csak távolról érintettem ezt a kérdést, erre engem az a mindnyájunk által tudott dolog inditott, hogy Magyarországon nagyon sok birtok van, különö­sen a nagybirtokok között, amely egyáltalán nem a modern gazdálkodásnak megfelelően hasz­náltatik ki (Helyeslés jobbról.) és miután nekünk, ugyebár, a többtermelés a programmunk, (Ugy van !) ennélfogva nem tűrhető az, hogy Magyar­országon legyenek olyan területek, melyek (Fel­kiáltás jobbról : Parlagon hevernek !) nem használ­tatnak ki megfelelően, mert igy a nemzeti vagyon és a közélet károsodik. (Ugy van!) Hivatkoztam épen Zala vármegyében egy példára, ahol 3600 katasztrális hold már harmad­éve parlagon hever (Felkiáltás jobbról : Kié ez a birtok ?) azért, mert a tulajdonos az illető bérbe­vevőkkel nem akar megegyezni kicsinyes szempon­tokból kifolyóan. Tűrhetetlen az, hogy Magyar­országon birtokok legyenek, amelyek egyáltalán nincsenek a modern gazdálkodás követelményei­nek megfelelően fölszerelve és igy a termelési ké­pességükben is nagyon alul maradnak az általá­nos nivónak és kívánalomnak. (Ugy van !) Másra nem érthettem ezt, mint erre, mert a háborús gazdálkodási viszonyokból és a háborús ellenőrzé­sekből nekünk már tökéletesen elég volt. (Ugy van !) Lehetetlenség az, hogy az ország ilyen mó­don avatkozzék bele a magántulajdonoknak és egyáltalán a magángazdálkodásnak a dolgaiba s igy megnyugtathatom tisztelt képviselőtársamat és a tisztelt Házat, hogy távolról sem ilyen szándékok vezettek engem, mikor én ezt a témát beszédemben érintettem. El fog jönni annak az ideje, amikor majd részletesen ki fogom fejteni, hogy ebben a tekin­tetben én hogy gondolom a törvényjavaslatot elő­terjesztendőnek. A külföldön, Németországban vannak a Bodenkommissziók, amelyeket most a prágai kormány is átvett és amelyek nagyon be­váltak. Ezt kívántam a földmivelésügyi kormány­nak szives figyelmébe ajánlani. Elnök : Több tárgy nem lévén, az ülést be­rekesztem. (Az ülés végződik d. u. 12 óra 20 perekor.) Thomas Ferenc s. k Barla-Szabő József s. k. naplőbiráló-bizoUsági tagok.

Next

/
Thumbnails
Contents