Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-27

A Nemzetgyűlés 27. ülése 1920. évi április hó 16-án, pénteken. 489 soknak nem állott rendelkezésükre az a sok millió, természetesen ezt bankkal kellett finanszírozni és igy jött bele a Kereskedelmi Bank, a Hitelbank. E részvénytársaság tőkéjének egyharmad részét a magyar földmivelésügyi kormány jegyezte. Tehát ez először is a nagy földbirtokosoknak és a kormánynak a vállalata volt, amelyet természetesen a nagy bankok finanszíroztak, mert szeretném én látni, hogy lehetett Magyarországon finánszirozni egy részvénytársaságot, ha a bankok nem adtak hozzá pénzt. Jelenleg, ha nem tévedek, 50 vagy 100 millió korona forgalma van évenként ennek a részvénytársaságnak. Itten jön azonban az az érdekes pont, hogy miért hagytam én ott azt a részvénytársaságot. (Halljuk ! jobbfelől.) Én igenis a mágnásokkal, nagybirtokosokkal és a kormánnyal csináltam egy részvénytársaságot ; mikor azonban bevonultam és két esztendeig kinn voltam a harctéren, a vállalatnál ugy megváltozott a helyzet, hogy mikor visszajöttem, azt a kérdést adta fel nekem a Hitelbank egyik igazgatója: Miért nincs ott rend az apró dolgok körül? En azt mondtam : Én ennek a vállalatnak megalapitója, vezetője vagyok, i}yea. a

P

r

° dolgokkal nem foglalkozom és hogyha igy a kákán csomót keresve, akarnak az urak énvelem kikötni, akkor inkább itthagyom az állásomat. Ez a tiszta helyzet és miután ma a sajtóban állandóan firtatják ezt a kérdést, hogy Ereky frontot változtatott, leszögezem, hogy én 1909-ben alapitottam egy olyan keresztény lapot, amelynek mottój volt, hogy botbüntetést annak a zsurnalisztanak, aki másnak becsületében gázol. Ez 1908-ban vagy 1909-ben volt. Nem mert senki olyan határozottan beszélni, mint ahogy én 1908-ban vagy 1909-ben leirtani. Be fogom mutatni alkalom adtán a Nemzetgyűlésnek, milyen határozottan és bá tran irtam én már akkor a keresztény irányzatért és rámutattam arra, hogy előbb vagy utóbb be fog következni Magyarországon a kommunizmus, a zsidó uralom telj es erővei, hogyha mágnásaink és nagybirtokosaink nem térnek észre. Most jön az érdekes dolog. Azért, hogy én ezt megjövendöltem, erre rámutattam és azt mondtam, hogy a kommunizmus itt utat fog törni magának vértengeren keresztül, az egyik sajtóorgánum -— amelyet egyébként a biróság elé viszek ezért •— azt irta, hogy én kommunista vagyok, mert meg mertem jósolni azt, hogy Magyarországon bekövetkezik a kommunizmus. Ez az igazság és a biróság előtt is elégtételt fogok magamnak venni ezért, mert azok közé tartozom, akik a kompetens biróság elé mernek menni minden sértésért s nem fogok félni attól, hogy minden támadást a legenergikusabban visszautasítsak. Én tisztában vagyok azzal, hogy Sándor Pál igen t. képviselőtársam talán nem is gondolt arra, amikor az én személyemet igy aposztrofálta, hogy annak hátterében esetleg a. zsidó sajtó, amely állandóan olyan furcsa módon viselkedik az emberekkelszemben és —azt veszem észre —különösen NEMZETGYŰLÉST NAPLÓ. 1920-1921. — I. KÖTI velem szemben, ezt megint kiélezheti. Hogy ezt meg ne tehesse, illetőleg ha megteszi, az az ő dolga •— firkáljon amit akar, — megmondom itt a Nemzetgyűlés előtt becsületesen, magyaros őszinteséggel, hogy sohasem voltam a zsidó nagytőke szolgálatában, de igenis voltam a magyar nagybirtok érdekében küzdő iró, közgazdász és erre büszke vagyok, és frontot nem változtattam az életben soha. (Éljenzés és taps a baloldalon.) Elnök : Gaal Gaszton a házszabályokra való hivatkozással kér szót. Gaal Gaszton : T. Nemzetgyűlés 2 Egy félreértést akarok eloszlatni, amely a házszabályok tekintetében hozott házhatározat tekintetében fenforog. Méltóztatnak tudni, hogy annak idején az elnökválasztás megejtése után február 18-án külön határozatot hozott a Ház, amelyben kimondotta azt, hogy az 1908. évi házszabályok szolgálnak tanácskozási rendjének szabályozójául.Akik ehhez a határozathoz akkor egyhangúan hozzájárultunk, valamennyien abban a nézetben voltunk — én legalább a magam részéről abban a nézetben voltam — hogy az 1908-as házszabályok annak Összes szakaszaival lesznek ér/ényesek ennek a Nemzetgyűlésnek tárgyalásainál, vagyis nagyon természetesen, hogy miután expressis verbis kivéve nem volt, a sürgősségről szóló 250., 251. és 252^ §-ok is érvényesülnek. Ebben a hitben éltem tegnapig, amikor megjelent egyfelől egy sajtóorgánumnak, a »Szózat« cimü lapnak a Nemzetgyűlés ellen intézett támadása, melynek vezércikkirój a a Nemzetgyűlést azzal vádolja, hogy a sürgősségi szakaszt az 1908. évi házszabályokból kitörölte, másfelől értesültem arról is, hogy képviselőtársaim között is, ha nem is sokan, de vannak egyesek, akik ugy fogják fel a dolgot, hogy az 1908-as házszabályok adoptálásánál ezek a sürgősségi szakaszok nem jöttek volna át ennek a háznak tanácskozási rendjébe. Miután ezt a férleértést fentartani nem lehet, én felszólalásommal arra akarok módot adni a Nemzetgyűlésnek, hogy méltóztassék önmaga megállapítani egy határozattal, hogyan értelmezte azt a határozatot, ugy értelmezte-e, hogy a sürgősségi szakaszok nélkül fogadja el az 1908-as házszabályokat, (Ellenmondások.) vagy pedig azokkal együtt, természetes mutatis mutandis, a változott körülményekhez való átalakitás mellett fogadja el a tanácskozás rendjének alapjául. (Igaz! Ugy van !) Miután én — nem titkolom — ugy értelmeztem, hogy a sürgősségi szakasz feltétlenül fennáll, van szerencsém — és ezt, ha megengedik, olvasom, mert ilyen dolgokban a precizitás nagyon fontos dolog —a következő — nem inditványt — hanem véleményt előterjeszteni (olvassa) : »Mondja ki a Ház, hogy a Nemzetgyűlés 1920. évi február hó 18-án hozott azt a határozatát, hogy »tanácskozásainak rendjére nézve ideiglenesen, ameddig a Nemzetgyűlés másképen intézkedni szükségesnek nem tartja, az országgyűlés képviselőházának 1908; évi házszabályai legyenek irányI adók a változott helyzetből folyó eltérésekkel, T. 62