Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

évi április -hó 15-én, csütörtökön. 456 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. hogy a jövedelem alapján kell az egész keres­kedelmet megadóztatni, nem ment keresztül. Hogy miért nem ment keresztül, azt pillanat­nyilag nem kutatom, — beszédem során még rá fogok térni — de bizonyos az, hogy addig Magyarországon rend és megelégedettség a nagy néptömegek között nem lesz, amig azok azt látják, hogy adópolitikánk nem helyezkedik erre az adómorál szempontjából egyedül igazságos alapra. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok izgató beszédet tartani, hiszen mindenki tudhatja rólam — és aki nem tudná, annak megmondom, — hogy egész életemben mindig a nagyüzemeknek, a nagytőkének és a nagy mezőgazdasági termelésnek voltam hive és a dán mintára azt akarom elérni, hogy a kisgazdák is a nagyüzemi termelés minden elő­nyét élvezhessék. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az én mezőgazdaságpolitikai programmomban benne is van és lesz még szerencsém ezt a Háznak részletesen kifejthetni, (Helyeslés a szélsőhal­oldalon.) de mikor ismételten felhívom a kor­mány figyelmét arra, hogyha csak a fogyasz­tási adók egyoldalú fokozásával akarja az állam­háztartást egyensúlyban tartani, ezzel a nagy néptömegek felizgatására ad alkalmat, ebben semmi esetre sem az a szándék vezet, mintha én akarnám a tömegeket felizgatni. Az általános pénzügyi politikai elv ma csak az lehet, amit már a fogyasztási adók terén érvényesít a pénzügyminister ur, hogy a pénz elértéktelenedésének arányában fokozni kell az adókat is, mert a pénz nemcsak akkor értékte­len, amikor az ember búzát elad, vagy valamely iparcikket vesz, hanem akkor is értéktelen, ami­kor adót fizet. (Elénk helyeslés a szélsőbal­oldalon.) Gaal Gaszton: Miért 300 korona a búza? Ereky Károly: Kérem, ez nagy sérelme a gazdáknak és én mint vérbeli agrárius meg fo­gom mutatni, hogy nemcsak most, hanem már a háborúban is nagy sérelem volt. Nem azért mondom ezt, hogy a gazdákat izgassam, hanem azért, hogy ne játsszunk tovább szembekötős­dit, lássunk végre tisztán ebben a kérdésben, hogy mi az igazság és vonjuk le belőle a kon­zekvenciákat. Az, hogy a búza ára maximálva van, nem jelenti azt, hogy a többi cikkek ára is maximálva van. ( ügy van ! Ugy van ! jobb­felöl.) Tudom azt, hogy a búza árának maxi­málása óriási igazságtalanság a gazdákon .., Gaal Gaszton: Rablás! Ereky Károly: ... de egyúttal óriási igaz­ságtalanság általános emberi és financiális szem­pontból is és ezért mielőbb segíteni kell ezen. Gaal Gaszton : Olyan indirekt adó, amit semmi más termelő nem fizet! Ereky Károly : Erre rá fogok térni, ha meg­engedi a t. képviselő ur, hogy kifejtsem gon­dolatmenetemet. Arra akarok hivatkozni, hogyha valaki békében 50 korona adót fizetett és ma 1000 ko­ronát fizet, akkor körülbelül elérte a paritást, mert az 50 korona békében többet ért, mint ma az 1000 korona. Es mit látunk ma? Mikor lent voltam választóim között, az egyik azt mondta : Mégis csak borzasztó, háromszor akkora adót fizetek, mint a békében. Nem háromszor akkora adóval kell nekünk számolnunk, — és azt hiszem, ez nem tekinthető agitációs beszéd­nek — hanem esetleg tízszer, vagy tizenöt­ször akkorával, (Felkiáltások a szélsőbalolda­lon : Hússzor akkorával is !) mert hisz az a pénz elértéktelenedett akkor is, ha adót kell fizetni, nemcsak akkor, ha veszünk vagy eladunk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én méltánylom azt és tisztában vagyok vele, hogy az egyenes adók tekintetében nehéz dolog a reformot egyszerre keresztülhajtani, de rá fogok mutatni, hogy fináncpolitikai szem­pontból milyen veszedelembe viszi bele az or­szágot az, ha nem az egyenes adóknál keressük a remediumot. Az egyenesadók közül legelőször a föld­adóval foglalkozom, mert igen t. képviselőtár­saim, ugylátszik, leginkább ez iránt érdeklőd­nek. A földadóra vonatkozólag van egy törvé­nyünk, az 1909 ; V, tcikk, amely azt mondja, hogy a magyar szent korona területén a föld­adó és — azt hiszem — az egyesitett teher­mentesit%i járulék kiteheti 20°/o-át a kataszteri tiszta jövedelemnek és pedig ugy, hogy 370 millió koronára rúghat ez összeg az egész ország­ban. Én a legigazságt alánabb adónak tartom a földadót, (Élénk helyeslés.) mert hiszen ha jö­vedelmi adórendszer volna nálunk, akkor nem kellene a földadó. Hiszen a külföldi államokban már nincs földadó, de van egészséges, reális jövedelmi adó. Minthogy azonban nálunk a föld­adó rendszere megvan, jövedelmi adó pedig nincs és a jövedelmi adóra való áttérés rend­kívül nagy előmunkálatokat igényel, természetes dolog, hogy a földadóval kell ma valamit csi­nálni. Én tisztában vagyok vele, hogy nagy elégedetlenségre adna okot, ha a földadót, teszem azt, megtízszereznék; mindenki kétségbeesnék, ha ma ilyen nagy adót kellene fizetnie. Igenis meg fogja adni minden kormány szívesen azt az engedményt önöknek, hogy ne fizessenek na­gyobb földadót, ámde engedjenek még egyszer és utoljára rekvirálni . . . Gaal Gaszton : Még csak az hiányzik ! (Zaj és derültség jobb felöl. Felkiáltások: Elég volt már !) Ereky Károly: Ha igen tisztelt képviselő­társaim megengedik, mindjárt ki fogom fejteni, hogyan gondolom ezt a dolgot. (Ellenmondások és zaj jobb felől.) Én nem akarok rekvirálni, ón nem vagyok a kormány. (Zaj.) Gaal Gaszton : Egyszer már ült a ministeri székben! (Zaj.) Ereky Károly : Hogyha ma valaki 300 koro­nájával odaadja a gabonáját, amikor annak világ-

Next

/
Thumbnails
Contents