Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

évi április -hó 15-én, csütörtökön. 456 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. hogy a jövedelem alapján kell az egész kereskedelmet megadóztatni, nem ment keresztül. Hogy miért nem ment keresztül, azt pillanatnyilag nem kutatom, — beszédem során még rá fogok térni — de bizonyos az, hogy addig Magyarországon rend és megelégedettség a nagy néptömegek között nem lesz, amig azok azt látják, hogy adópolitikánk nem helyezkedik erre az adómorál szempontjából egyedül igazságos alapra. (Igaz! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Nem akarok izgató beszédet tartani, hiszen mindenki tudhatja rólam — és aki nem tudná, annak megmondom, — hogy egész életemben mindig a nagyüzemeknek, a nagytőkének és a nagy mezőgazdasági termelésnek voltam hive és a dán mintára azt akarom elérni, hogy a kisgazdák is a nagyüzemi termelés minden előnyét élvezhessék. (Mozgás a jobboldalon.) Ez az én mezőgazdaságpolitikai programmomban benne is van és lesz még szerencsém ezt a Háznak részletesen kifejthetni, (Helyeslés a szélsőhaloldalon.) de mikor ismételten felhívom a kormány figyelmét arra, hogyha csak a fogyasztási adók egyoldalú fokozásával akarja az államháztartást egyensúlyban tartani, ezzel a nagy néptömegek felizgatására ad alkalmat, ebben semmi esetre sem az a szándék vezet, mintha én akarnám a tömegeket felizgatni. Az általános pénzügyi politikai elv ma csak az lehet, amit már a fogyasztási adók terén érvényesít a pénzügyminister ur, hogy a pénz elértéktelenedésének arányában fokozni kell az adókat is, mert a pénz nemcsak akkor értéktelen, amikor az ember búzát elad, vagy valamely iparcikket vesz, hanem akkor is értéktelen, amikor adót fizet. (Elénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Gaal Gaszton: Miért 300 korona a búza? Ereky Károly: Kérem, ez nagy sérelme a gazdáknak és én mint vérbeli agrárius meg fogom mutatni, hogy nemcsak most, hanem már a háborúban is nagy sérelem volt. Nem azért mondom ezt, hogy a gazdákat izgassam, hanem azért, hogy ne játsszunk tovább szembekötősdit, lássunk végre tisztán ebben a kérdésben, hogy mi az igazság és vonjuk le belőle a konzekvenciákat. Az, hogy a búza ára maximálva van, nem jelenti azt, hogy a többi cikkek ára is maximálva van. ( ügy van ! Ugy van ! jobbfelöl.) Tudom azt, hogy a búza árának maximálása óriási igazságtalanság a gazdákon .., Gaal Gaszton: Rablás! Ereky Károly: ... de egyúttal óriási igazságtalanság általános emberi és financiális szempontból is és ezért mielőbb segíteni kell ezen. Gaal Gaszton : Olyan indirekt adó, amit semmi más termelő nem fizet! Ereky Károly : Erre rá fogok térni, ha megengedi a t. képviselő ur, hogy kifejtsem gondolatmenetemet. Arra akarok hivatkozni, hogyha valaki békében 50 korona adót fizetett és ma 1000 koronát fizet, akkor körülbelül elérte a paritást, mert az 50 korona békében többet ért, mint ma az 1000 korona. Es mit látunk ma? Mikor lent voltam választóim között, az egyik azt mondta : Mégis csak borzasztó, háromszor akkora adót fizetek, mint a békében. Nem háromszor akkora adóval kell nekünk számolnunk, — és azt hiszem, ez nem tekinthető agitációs beszédnek — hanem esetleg tízszer, vagy tizenötször akkorával, (Felkiáltások a szélsőbaloldalon : Hússzor akkorával is !) mert hisz az a pénz elértéktelenedett akkor is, ha adót kell fizetni, nemcsak akkor, ha veszünk vagy eladunk. (Ugy van! Ugy van! a szélsőbaloldalon.) Én méltánylom azt és tisztában vagyok vele, hogy az egyenes adók tekintetében nehéz dolog a reformot egyszerre keresztülhajtani, de rá fogok mutatni, hogy fináncpolitikai szempontból milyen veszedelembe viszi bele az országot az, ha nem az egyenes adóknál keressük a remediumot. Az egyenesadók közül legelőször a földadóval foglalkozom, mert igen t. képviselőtársaim, ugylátszik, leginkább ez iránt érdeklődnek. A földadóra vonatkozólag van egy törvényünk, az 1909 ; V, tcikk, amely azt mondja, hogy a magyar szent korona területén a földadó és — azt hiszem — az egyesitett tehermentesit%i járulék kiteheti 20°/o-át a kataszteri tiszta jövedelemnek és pedig ugy, hogy 370 millió koronára rúghat ez összeg az egész országban. Én a legigazságt alánabb adónak tartom a földadót, (Élénk helyeslés.) mert hiszen ha jövedelmi adórendszer volna nálunk, akkor nem kellene a földadó. Hiszen a külföldi államokban már nincs földadó, de van egészséges, reális jövedelmi adó. Minthogy azonban nálunk a földadó rendszere megvan, jövedelmi adó pedig nincs és a jövedelmi adóra való áttérés rendkívül nagy előmunkálatokat igényel, természetes dolog, hogy a földadóval kell ma valamit csinálni. Én tisztában vagyok vele, hogy nagy elégedetlenségre adna okot, ha a földadót, teszem azt, megtízszereznék; mindenki kétségbeesnék, ha ma ilyen nagy adót kellene fizetnie. Igenis meg fogja adni minden kormány szívesen azt az engedményt önöknek, hogy ne fizessenek nagyobb földadót, ámde engedjenek még egyszer és utoljára rekvirálni . . . Gaal Gaszton : Még csak az hiányzik ! (Zaj és derültség jobb felöl. Felkiáltások: Elég volt már !) Ereky Károly: Ha igen tisztelt képviselőtársaim megengedik, mindjárt ki fogom fejteni, hogyan gondolom ezt a dolgot. (Ellenmondások és zaj jobb felől.) Én nem akarok rekvirálni, ón nem vagyok a kormány. (Zaj.) Gaal Gaszton : Egyszer már ült a ministeri székben! (Zaj.) Ereky Károly : Hogyha ma valaki 300 koronájával odaadja a gabonáját, amikor annak világ-