Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

évi április hó 15-én, csütörtöhön. 453 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. mert ha szellemi munkával nem tud keresni, az a fiatal ember még megtanulhatja a mezei munkát, vagy valamelyik iparágat. (Ugy van!) így munkát teljesíthet és nem lesz terhére a nemzetnek. Nem alamizsnát akarnak ezek, mert ugyebár a munkára való jog emberi jog. Ezt meg kell adni, egy rendezett társadalomnak mindenkit ahhoz kell segítenie, hogy tisztességes, becsületes munkával megkereshesse kenyerét, (Ugy van!) mert ha ez nem történik meg, akkor mi neveljük a jövő bolsevistáit. Az éhség elégületlenné teszi az embereket és ha rendes módon nem tudnak hozzájutni, hogy az éhségüket csillapítsák, akkor- a felforgató politikához fognak szegődni. Patacsy Dénes : A korgó gyomor rossz tanácsadó ! Giesswein Sándor : A tele gyomor se mindig jó tanácsadó. (Élénk derültség.) Én még egyet akarok megemliteni. Többen felhozták már, de én nem tudom elég nyomatékosan újból és újból hangsúlyozni : a rokkantakról meg ne feledkezzünk. (Élénk helyeslés.) Gondoljuk meg, milyen kötelességeink vannak a rokkantakkal szemben, akik ott álltak a golyók záporesőjében és a hazáért véreztek, a haza védelmében testi épségüket elvesztették. Ha látom az utcán azokat a szegény embereket, — lehet látni eleget belőlük — nem annyira a sántákat és a félkaruakat, de azokat, akik egész testükben rázkódnak, remegnek, mert idegeik tönkrementek : mindegyik megannyi felkiáltójel. (Ugy van !) Nem szabad melletük nemcsak "mint privát embereknek könyörtelenül elmennünk, de nekünk, akik a nemzet megbízásából vagyunk itt, mint testületnek is gondolnunk kell rájuk. Nekem minden ilyen katona látása szinte tőrszurás a szivembe. Azért itt is felhasználom az alkalmat, hogy hangoztassam : itt sem szabad a pénznek hiányoznia. (Élénk helyeslés tetszés és taps a ház minden oldalán.) Nem vagyok tehát megelégedve a felhatalmazási törvényjavaslattal, mert nem nyit meg minden csatornát, amit meg lehetne nyitni ahhoz, hogy kulturális és gazdasági viszonyaink előbbre menjenek. Ezzel a kijelentéssel ezidőszerint nem járulhatok hozzá az indemnitáshoz. (Helyeslés a szélsöbaloldalmi.) Elnök: Szólásra következik? Szabóky Jenő jegyző : Ereky Károly ! Ereky Károly: T. Nemzetgyűlés! Mielőtt az előttünk fekvő pénzügyi felhatalmazási javaslathoz szólnék, méltóztassanak megengedni, hogy pár szóval röviden megokoljam, miért mentünk ellenzékbe. (Halljuk! Halljuk!) Mi, akik itt Magyarországon első kimondói voltunk a keresztény nemzeti iránynak és először hirdettük ezt az irányzatot, ellenzékbe tulajdonképen akkor jutottunk, amikor a koncentrációs kormány megalakult. Abban a pillanatban kaptuk meg mi azt az első ellenállást, amely szembehelyezkedett az egész ország közvéleményével, ami azonban akkor még nem volt olyan biztosan és általánosan elismert tény, mint ma, a választások után. Tulajdonképeni ellenzékbe menetelünk pedig akkor állt be, amikor láttuk, hogy a Nemzetgyűlés munkájának biztosításához nem készültek el azok a törvényjavaslatok, amelyek feltétlenül szükségesek ahhoz, hogy egy keresztény magyar nemzeti államot itt kiépítsünk. Lehetetlenség előzetes terv nélkül a keresztény magyar állam kiépítéséről beszélni. Es amikor láttuk, hogy ezek a javaslatok többszöri sürgetésünk ellenére sem készültek el, ellenzékbe mentünk, hogy innét, az ellenzék padjairól, bizalmatlanságot fejezve ki a kormány iránt, sürgessük ezeknek a javaslatoknak az elkészítését. Volt azonban egy pénzügyi oka is annak, hogy ellenzékbe mentünk és ez az volt, hogy a románok kivonulása után, november óta háromezer millió korona kékpénzt hoztak ki a bécsi bankónyomdából és abszolúte nem gondoskodott a koncentrációs kormány arról, hogy december, január, február és március hónapokban — mert a felelősség most is azokat illeti, akik akko r nem gondoskodtak erről — az államháztartás bevételeit fokozottabb mértékben biztosítsák. Méltóztatnak megnézni az előttünk fekvő törvényjavaslatot. Az van benne, hogy három hónapra körülbelül 800 millió korona bevétele van az államnak és ezzel szemben körülbelül kétszer annyi, 1700 millió korona kiadása. Ez óriási deficitre vall. Arra Vall, hogy itt Magyarországon a következő időkben, a következő hónapokban, esetleg a következő esztendőkben óriási deficittel fogunk dolgozni. Ez volt az oka annak, hogy mi ellenzékbe léptünk át és főképen az a non posszumus elve, az az elv, hogy : semmit sem lehet csinálni, hogy a kormány mindig csak azt hangoztatja a pénzügyi politika terén, hogy abszolúte nem lehet adót szedni, nem lehet a közalkalmazottak sorsán segíteni. Ez a non posszumus elve vitt bennünket arra, hogy igenis kívülről, mint ellenzékiek hívjuk fel a kormány figyelmét arra, mi módon lehet egyrészt a bevételeket fokozni, másrészt pedig a kiadásokat a szociálpolitikai irányelveknek megfelelően helyesen rendezni. T. Nemzetgyűlés ! Különösen kifogásolom a törvényjavaslatban azt, hogy nincs benne felsorolva fokozatosan és rendszeresen, milyen bevételei voltak az államnak, amikor ezt a 800 milliót belevette a költségvetési javaslatba. Békében a képviselőknek rendkívül könnyű volt a helyzetük. Egyszerűen elővették a kormánynak a közállapotokról kiadott jelentését, és megnézték benne, hogy a statisztika szerint mennyi volt a bevétel az egyenes adókból, u. m. a földadóból, a házadóból, a társulati adókból, a hadmentességi adóból, a kereseti adóból, mennyi volt a