Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-26

434 A Nemzetgyűlés 26. ülése 1920. sága, háza sérthetetlensége, továbbá báró Korányi Frigyes pénzügy minister és Vass József nemzetgyűlési tagok mentelmi joga ellen a fegyveres erő, illetve egyes tagjai részéről március hó 1-én elkövetett cselekményeket, melyeket illetőleg a Ház folyó hó 2-án tartott ülésén bejelentett tényállás a következő: Folyó hó 1-én, mialatt a Nemzetgyűlés kormányzóválasztó és esketési ülése még tartott, a Ház elnökének hozzájárulása, sőt tudta nélkül, de anélkül is, hogy más illetékes polgári hatóság is kérte volna, felsőbb katonai parancsra fegyveres karhatalom jelent meg a Nemzetgyűlés háza előtt, melynek egyrészét kordonnal elzárta s a Nemzetgyűlés két tagját, báró Korányi Frigyes pénzügyministert és Yass Józsefet megakadályozta abban, hogy a Házba lépjenek és ott jogaikat, illetve kötelességüket gyakorolhassák. Tekintettel arra, hogy a Ház elnöke a folyó hó 2-iki ülésben tett erélyes nyilatkozatával a Nemzetgyűlés tekintélyének részben máris érvényt szerzett, azt javasolja a Mentelmi Bizottság a Nemzetgyűlésnek, hogy e jelentést kinyomatni, szétosztatni, tárgyalás végett napirendre tűzetni s a tárgyalás befejezése után a bejelentett és megállapított mentelmijogi sérelmeket megszűntnek kimondani méltóztassék. (Helyeslés.) Elnök: Ezen jelentés ki fog nyomatni, szét fog osztatni és annakidején napirendre fog tűzetni. Napirend szerint áttérünk a felhatalmazási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalására. Ki a következő szónok? K. Pethes László jegyző: Sallay János! Sallay János : T. Nemzetgyűlés ! Nem szándékom a vitát hosszura elnyújtani, de amidőn a pénzügyi és gazdasági életünket mélyen érintő e törvényjavaslat tárgyalásához jutottunk, érzem a felelősségnek teljes súlyát, amellyel választóinknak bizalma s az ország lerombolt gazdasági helyzetének felépítése mindannyiunkra nehezedik. Épen ezért nem is tartom feleslegesnek, ha e legfontosabb feladat megoldásánál minél több oldalról nyilvánittatik vélemény s ha e kérdés minél több oldalról nyer megvilágítást. (Ugy van!) Tudom azonban, hogy az államháztartás alkotmányos vitele megköveteli, hogy a most tárgyalás alá bocsátott felhatalmazási törvényjavaslat minél előbb törvényerőre emelkedjék s ezért a törvényjavaslatot általánosságban, a részletes tárgyalás alapjául elfogadom. A törvényjavaslatban és a pénzügyminister ur bevezetőbeszédében megnyilatkozó pénzügyi politikával azonban nem érthetek egyet minden tekintetben s bizonyos aggályaim vannak, melyeknek eloszlatására kérem és várom az igen t. pénzügyminister urnák megnyugtató kijelentéseit különösen a tekintetben, hogy milyen pénzügyi müvelettel óhajtja államháztartásunknak a rendkívüli események következtében megévi április hó 15-én, csütörtökön. rendült pénzügyi helyzetét rendezni és honnan akarja a kivételes események szülte rendkívüli szükségleteket fedezni. Mert az államháztartás rendes bevételeinek egyszerű fokozásával nem tartom lehetőnek belátható időn belül az államháztartás egyensúlyának helyreállítását, legkevésbé tartom lehetőnek pedig a fogyasztási adóknak egyszerű fokozásával. (Helyeslés a baloldalon.) T. Nemzetgyűlés ! Mindnyájan tudjuk, hogy rendkívüli időkben, rendkívüli viszonyok között élünk. Tehát kétségtelen, hogy felfordult gazdasági helyzetünk újból való talpraállitására pénzügyi kormányzatunknak előbb-utóbb kivételes eszközökhöz kell nyúlnia. (Ugy van! Ugy van! a daloldalon.) E kivételes eszközök megválasztásánál azonban figyelemmel kell lennie a pénzügyi kormánynak az e kivételes helyzetet megelőző eseményekre és különösen az adott helyzetre. Azt látjuk, hogy ezek a rendkívüli szükségletek, melyekből az államra az az óriási deficit hárult, legnagyobb részt olyan kiadásokból merültek fel, amely kiadások gazdasági eredménye úgyszólván semmi és épen azért hatnak a nemzetre oly rendkívül nyomasztólag, mert a jövőre egyáltalán semmiféle gazdasági előnyt nem tudnak biztosítani. De e kivételes eszközök megválasztásánál különösen óvakodnia kell a pénzügyi kormánynak attól, hogy olyan műveletekhez forduljon, melyek oly nemzetgazdasági erőket volnának kénytelenek igénybe venni, amelyeknek ez országban a többtermelés s az állam rendes bevételi forrásainak biztosítása a feladata. Hogy tehát e kivételes eszközök megválasztása körül helyes utón járjunk, feltétlenül szükséges, hogy eszméinket adott közviszonyainkból merítsük és állandóan éber figyelemmel kisérjük a mi adott tényleges erőviszonyainkat. Igen t. Nemzetgyűlés ! Ha közviszonyainkat tekintjük, azt tapasztaljuk, hogy a magyar faj küzdelmes múltjának minden nehéz körülményei között magyarnak tudta fentartani hazáját; a legutóbb ránk kényszeritett világháborúban pedig hazaszeretettől áthatott vitéz magatartásával — mondhatjuk — egész Európának bámulatát és becsülését vívta ki és bizonyságot tett a maga kiváló, életrevalóságáról, kiváló alkalmasságáról. Épen ennek a körülménynek tulajdonítom azt, hogy a győztes művelt nagyhatalmak ma nagyon is megfontolás tárgyává teszik, hogy miképen szabják meg a ránk vonatkozó békefeltételeket. Ezzel szemben, ha nézzük a legutóbbi évtizedek alatt a túlságos liberális felfogás következtében az ország testébe beékelődött, gazdaságilag és politikailag megerősödött idegen fajt, azt látjuk, hogy valóságos ellenségeinknek mutatkoztak akkor, amikor megerősödésüket, a közügyek intézésébe való elhelyezkedésüket arra használták fel, hogy a hosszú háborúban kimerült magyar faj életképességét megdöntsék és a sok drága vér árán kiküzdött