Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-25

418 A Nemzetgyűlés 25. ülése 1920. évi április hó 14-én, szerdán. Még egyetlen egy dologra akarok rámutatni, mint a belső konszolidáció legerősebb kövére : a mi nemzeti hadseregünkre. Ez a mi szemünk fénye, ez a mi reménységünk, ez a mi bizakodásunk, ez a mi ultima rációnk, ha itt minden összeomlik és minden kötél szakad. Ezért a nemzeti hadseregért anyagiakban, lelkiekben semmi áldozatot nem sajnálhatunk. Azt az egyet azonban méltán várhatjuk, hogy ez a nemzeti hadsereg minden izében, különösen a vezetésében, ahonnan az irányitás, a szellem kisugárzik és lefelé érvényesül, tősgyökeres magyar legyen, (ügy van!) Nemcsak magyar nevek kellenek, de magyar szív, magyar lélek áradjon és lüktessen. T. Nemzetgyűlés ! A lapok egyikében voltam bátor egy cikket irni... Elnök (csenget) : Kérném a képviselő urat, már fél órával haladtunk a kitűzött időn túl. Szünetet is kell adnom a képviselő uraknak. Kováts J. István: A legvégére értem, t. Nemzetgyűlés ! Feltétlenül kívánjuk azt, hogy ez a hadsereg minden ízében magyar legyen. Nem magyar honosoknak a magyar nemzeti hadseregben, akármilyen hadi erényekben bővelkednek, szerény véleményem szerint, helye nincs. (Helyeslés jobbfelől) Magyarul nem tudó tiszteknek, ha talán velünk éreznek is, szintén nincs helyük. Másik kívánságom pedig az, amit a hadsereg tisztjei méltán várnak és ami bizonyos félreértésekre adhat okot, hogy az előléptetések, amelyekhez a kormányzónak törvényadta joga van, feltétlenül kezdetüket vegyék, nehogy egyesek úgy okoskodjanak, hogy az előléptetést csak mástól várhatják, ami nagyon szomorú és nagyon sajnos félreértésekre adhatna okot. T. Nemzetgyűlés! Nagy reménységekkel tölthet el minket a nemzeti hadseregnek vasárnapi eskütétele és az a kommentár, mellyel a magyar tisztikar egyik erős, oszlopos tagja ezt az eskütételt az egyik napilap hasábjain kisérte, hogy ez az eskü az igazi, ez az utolsó, most már ne tekintgessen senki se vissza, se jobbra, se balra, (Helyeslés.) csak egyet lásson : a nemzeti hadsereget, a maga céljával, a maga nagy, dicsőséges feladataival. T. Nemzetgyűlés! Röviden összegezve a mondottakat, à mi feladataink : erős, belső konszolidálódás, helyes külpolitikai orientálódás, egészséges pénzügyi politika. Ami pedig tanácskozásainkat illeti, erre nézve hozzáilőbb, ragyogóbb szavakat nem lehetne találni, mint a nagy egyházatyának örök igazságú szavait, hogy a nagy dolgokban egység, a kis dolgokban szabadság, mindenekben szeretet, de nem gyengeséggel, hanem erővel párosulva. Én abban a hitben, hogy ez az egység, szabadság és szeretettel, erővel párosulva meglesz, a törvényjavaslatot általánosságban elfogadom. (Elénk éljenzés és taps. Szónokot számosan üdvözlik.) Elnök : A napirend tárgyalására szánt idő eltelvén, a vitát félbeszakítom. Javaslatot kívánok tenni a legközelebbi ülés idejére és napirendjére nézve. (Halljuk f Halljuk !) Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket holnap, csütörtökön, f. hó 15-én d. e. 10 órakor tartsuk s annak napirendjére tűzessék ki a mai ülés jegyzőkönyvének hitelesítése és a felhatalmazási törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (Helyeslés.) Méltóztatnak javaslatomhoz hozzájárulni ? (Igen!) Ha igen, akkor a határozatot ily értelemben mondom ki. Az ülést tiz percre felfüggesztem. (Szünet után.) Elnök: Az ülést újból megnyitom. A földmivelésügyi minister urat illeti a szó. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés! Két interpellációra óhajtok választ adni. (Halljuk! Halljuk!) Az egyik Frühwirth Mátyás interpellációja, amelyben a földmivelésügyi és pénzügyministerekhez azt a kérdést intézi, hogy azokat a pénzügyi visszaéléseket, amelyek abban nyilatkoznak meg, hogy bizonyos állam által szállított terményekért, illetve iparcikkekért, mint aminő a rézgálic, azonkívül mezőgazdasági terményekért, mint aminő a burgonya, csak kékpénzt fogadnak el az illető állami vagy magánközegek, hajlandó-e megszüntetni. Az interpellációra a pénzügyminister nevében is megadhatom a választ. Midőn Frühwirth Mátyás nemzetgyűlési képviselő ur ezzel a panasszal hozzám fordult, még ugyanaznap táviratilag utasítottam az összes alám tartozó közegeket, hogy szüntessék meg ezt az anomáliát és kékpénz helyett postatakarékpénztári pénzt is kötelesek legyenek elfogadni, miután annak az intézkedésnek a szüksége, amely őket arra utasította, hogy csak kékpénzt fogadjanak el, a lebélyegzés kapcsán teljesen megszűnt. Erre ugyanis csak addig volt szükség, amig a külföldről behozott rézgálicot nekünk kékpénzben kellett megfizetnünk ós a pénzügyministernek nem volt módjában a szükséges kékpénzt rendelkezésünkre bocsátani. De miután ez megszűnt a lebélyegzéssel, megszűnt egyúttal annak a szüksége is, hogy mi itt külömbséget tegyünk a postatakarékpénztári és a kékpénz között, mert hiszen ha postatakarékpénztári pénzt fog kapni a földmivelésügyi ministerium, ezt az OsztrákMagyar Banknál be fogja cserélni kékpénzre és ugy fogja a külföld igényeit kielégíteni. Kérem a t. Nemzetgyűlést, hogy válaszomat, mint a pénzügyminister ur válaszát is, méltóztassék tudomásul venni. (Helyeslés.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Frühwirth Mátyás : A választ köszönettel és tisztelettel tudomásul veszem. (Helyeslés). Elnök ". Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Nemzetgyűlést, tudomásul veszi-e a