Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-25

A Nemzetgyűlés 25. ülése 1920, '. évi április hó 14-én, szerdán. 499 vény módjára feltétlenül elsorvad és életképte­lenné válik. Az a másik érv, amelyet felhozott, hogy talán mi féltjük a mi érdekeink elhalva nycdását egy ilyen egységes párttól, ez az aggodalom már kevésbé áll meg. Azok az okok, amelyek minket késztet­nek, hogy a fúzió helyett a keresztyén pártoknak igazi megértő testvéries együtt munkálkodását, kooperációját kívánjuk, egészen más tereken ke­resendő. Az első oka ennek, t. Nemzetgyűlés, az, hogy mibennünk, igenis, él az a tudat, hogy a mi föld­mives és kisgazdatársadalmunk nagy súlyt helyez arra, hogy egy olyan párt képviselj e az ő érdekeit itt a Nemzetgyűlésen, amely pártban ő feltétlenül és minden körülmények között megbizhatik. Ne méltóztassanak félreérteni engem. A bizalom kér­dését nem lehet erőltetni. A bizalom kérdése a szivből és a lélekből fakad. Ha a mi kisgazdáink ugy érzik, hogy azok, akik az ő külön programm­jukkal jöttek ide be, sokkal inkább szivükön vise­lik az ő érdekeit, akkor erről ép ugy nem tehetünk, mint ez ellen sem tehetünk semmit. Méltóztassék azonkivül megengedni azt, ami­nek szintén hanget adtunk, hogy ha itt megszűn­nék a Kisgazda- és Földmivespárt a Nemzetgyűlé­sen olymódon, hogy fuzionálna a test vérpárttal, akkor senki sem állhatna jót azért, hogy másnap, vagy harmadnp . . . Meskó Zoltán : Még ma ! Kováts J. István : . . . vagy amint Meskó Zol­tán t. képviselőtársam mondja, még ma, külön párt ne alakulna ilyen programmal, de már szél­sőségesebb irányban. (Igaz ! Ugy van ! jobbfelől.) Már pedig, t. Nemzetgyűlés, rendkivül nagy érde­künk fűződik ahhoz — különösen addig, amig a mai határtalanul széles, szinte a végtelenségig szé­les választói jog alapján küldjük be a Nemzet­gyűlésre tagjainkat, — hogy ennek a széles föld­mives és kisgazdarétegnek bizalma erősen és szilár­dan meglegyen, és demagógok, a nép alacsonyabb szenvedélyeire utazók, ne tudják ezt az egységet megbontani és ne tudjanak annak megbontásával destruktiv erőket ide a Nemzetgyűlésbe beküldeni. (Igaz ! Ugy van !) Szerintünk ez van olyan fon­tos érdek, t. Nmezetgyülés, amely előtt azoknak is, akik ellenkező nézeten vannak, meg kell hajol­niok. Méltóztassék megengedni, t. Nemzetgyűlés, hogy hivatkozhassam egy olyan tanura, akinek vallomása bizonyára értékkel bir, ha ő maga már nem él is, aki életének utolsó napjaiban — üresen áll itt a helye — azt a szomorú vallomást tette, hogy életének egyik legnagyobb hibája az, hogy minden erejével megakadályozta a kisgazda és földmivestársadalom országos megszervezését. (Ugy van / jobbfelől.) Amikor látta, hogy minden összeomlik ebben a hazában és látta, hogy a romok alátemetnek mindent, csak akkor látta be, hogyha meg lett volna szervezve a magyar nép háromne­gyed részét alkotó földmives- és kisgazdatársada­NEMZETGYÜLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — I. KÖTI lom, akkor ez az összeomlás, ez a borzasztó rom­bolás, ha talán pár napra tudott volna is diadalt aratni, végleges győzelmet és berendezkedést nem érhetett volna el. (Igaz ! Ugy van ! Taps jobbfelől.) Mi ragaszkodunk ahhoz, hogy a kisgazda- és Földmivestársadalom milliói számára olyan erős szervezetet létesitsünk, amelyben az a Kisgazda­és földmivestársadalom föltétlen bizik és épen azért, mert bizik, azzal mindenkor a nemzettel szemben táplált szent érzéseit meg tudja mutatni, minden destruktiv erőnek akár Budapestről, akár az ország határairól kivan a falvakba hatolni, ellen tud állani. Ez az a fontos érv, t. Nemzetgyűlés, amiért mi féltékenyen őrködünk a kisgazda- és földmivespárt ilyen jellege felett, amiért mi azt mondjuk, hogy legyünk nem fúzióban, hanem igazán megértő, testvéries együttmunkálkodásban a Keresztyén Nemzeti Párttal. (Éljenzés jobbfelől.) Méltóztassék megengedni, hogy rámutathas­sak arra, hogy ennek a kooperációnak azonban igaznak, őszintének és minden mellékgondolattól távollevőnek kell lennie. Ki kell zárnia magából mindenféle robbantási kísérletet, (Ugy van! Ugy van! a jobboldalon.) mindenféle szerecsenmázolási vágyat, mindenféle olyan törekvést, amely azt célozza, hogy a másik oldalról néhány embert át­szippantsunk és ha csak egyetlenegy abszolút többségünk van is, mi magunk vegyük kezünkbe a kormányt. Azt kérem, hogy legyen ez becsületes, legyen ez őszinte és akkor ezzel a kooperációval mindazo­kat az előnyöket egyesiteni fogjuk, amelyeket egy egységes, fuzionált párt is felmutathat, viszont mindazokat a hibákat kiküszöbölhetjük, amelye­ket különböző, szétszakadozott és egymás ellen harcoló pártok mutathatnak fel. A fúziónak, a hatalmas tömegű és különösen ellenzék nélküli nagy tömegű pártnak veszedelmes is vannak. . . . (Mozgás a szélsőbáloldalon.) Fan gler Béla : Hát mi mik vagyunk ? Friedrich István : Van már ellenzék ! (Zaj és derültség.) Kováts J. István : ... és nagy hálával tarto­zunk Friedrich István képviselőtársunknak és az ő barátainak, hogy ezt a veszedelmet kissé el­hárították a Nemzet gyűlés felől. (Derültség.) Mert nagy veszedelem volt abban, hogy 76—76 állott egymással szemben. Emiatt egy-két á.tsanditó atyafitól remélhették volna az abszolút többséget. Ha ez a mostani ellenzéki lépés hamarabb megtör­tént volna, akkor talán már kissé tovább lennénk a dolgok vitelében. (Mozgás a báloldalon.) Friedrich István : Még meg is dicsér ! (Derült­ség és zaj.) Kováts J. István ". De én azt mondom, jobb későn, mint soha. (Derültség.) Friedrich István : Köszönöm szépen ! Kovács J. István: Tudom, hogy ennek az együttmunkálkodásnak a túlsó oldalon is vannak őszinte hi vei. Hogy többet ne mondjak, ott volt a Kossuth-estélyen Prohászka t. képviselőtár­52

Next

/
Thumbnails
Contents