Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-25

A Nemzetgyűlés 25. ülése 1920. évi április hó 14-én, szerdán. 401 használva. E tekintetben ama vélemény mellé csatlakozom, amely szükségesnek tartja, hogy a földmives-szakoktatás már az elemi iskolában vegye kezdetét. (Helyeslés.) Az egész országban 1918-ban 48 alsófoku gazdasági iskola volt s e kis mennyiségnek is csak a fele volt földmivesiskola. Ezeknek sem volt azonban növendékük. Jóakaratot látok abban, hogy 1913-ban a kormány egy kisgazdaképző iskolát állitott fel, sajnos azonban, be kell ismernem, hogy ez meg sem nyilhatott, mert nem volt jelentkező. Szerintem a mezőgazdasági oktatást u. n. népies tanfolyamokba kell belefoglalni, de természetesen szakavatott férfiak vegyék ezt a kezükbe, mert hiszen máskép eredménye nem lesz. Ennek megfelelően át kell gyúrnunk a közoktatásunkat is. Szükségesnek tartjuk minden faluban nemzetgazdaságunk érdeke szempontjából egy u. n. bemutatóföldet berendezni, hogy az a gazda szemmelláthatólag tapasztalhassa a szakszerű gazdálkodásnak eredményét. (Helyeslés a jobboldalon. Felkiáltások : Mintagazdaságot !) Mert hiába, egy országot csak a helyes gazdálkodás tehet naggyá. Mirajtunk a siránkozás, a nyöszörgés a jövőben segíteni nem fog. Helyesen jegyezte meg egyik közgazdasági irónk, hogy mi ma egészen jogászország vagyunk, ha azonban helyre akarunk állani, akkor át kell alakulnunk ugy, hogy ebből a jogászországból, ebből a jogásznemzedékből egy üj országot, a képzett gazdák országát alkossuk meg. Idetartozik természetesen az az elengedhetetlen kivánalom, hogy minden állásba feltétlenül odavaló szakembereket helyezzünk. (Elénk helyeslés.) Az ut tehát adva van, ehhez azonban az is szükséges, hogy ez a parlament is dolgozzék. A munka tehát nemzeti önérzettel telitett, tudatos, erősen kitűzött munka kell hogy legyen. Fontos segédeszköznek tartanám még itt a bankpolitikát. Foglalkozzék maga az állam bankpolitikával. Állitson fel maga az állam bankokat és siettesse, hogy legyen meg minél előbb magának az államnak az u. n. állami bankja. (Felkiáltások a baloldalon : Szövetkezet !) Békében egy-egy minister szerelme egy-egy bank iránt milliókat hozott annak. Ez a szimpatikus szerelem hozza meg ezt a jövedelmet ezentúl magának az államnak. Helyezzük még szélesebb alapokra a postatakarékpénztárat. (Helyeslés.) Azonkivül szaporítani kell a községi takarékpénztárakat, (Élénk helyeslés.) lábra kell állitani a községi szövetkezeteket. (Helyeslés.) Ez is egyik eszköz, amellyel* a zsidóság zsebét meglehetősen becsukhatjuk a jövőben. Nálunk a városokban óriási bankkoncentrációk vannak ; szedjük szét kicsit ezeket. Meskó Zoltán : Ez a beszéd jobban fáj nekik, mint a fejbevei és ! Hegedüs György : Természetesen ez a párt is igen sürgősen megfékezni szándékozik az árdrágitók és lánckereskedők működését. Hiszen ezek már — már odáig vitték a dolgot, hogy még e nemzet szemfedője felett is nyerészkedni akarnak. Drákói NEMZETGYŰLÉSI NAPLÓ. 1920—1921. — I. KÖTÍ törvény kell ide, egy nagy gazdasági akció : támogatni az altruista bankokat e tekintetben. (Félkiáltósok jobbfelől : A szövetkezeteket !) amelyek azután minden nagyobb nyerészkedés nélkül lefolytatják azokat az üzleteket, amelyeket ma nagyban űznek az árdrágitók. Minden század felvetett eszméket. Szenvedi, amply azokat felveti, boldog, amely azokat megoldja. Ez a század, amely még csak az elején van, rengeteg kérdést vetett fel. Felvetette a béke kérdését csinált egy nagy háborút ; felvetette a vallás kérdését, nem tudta még megoldani ; felvetette a nemzetiségi kérdést, nem tudta megoldani ; felvetette a munkás és a tőke kérdését, nem tudta ezt sem megoldani. Épen ez az utolsó, a tőkének és a munkásságnak a kérdése az a kérdés, ahol a szenvedélyek lettek teljesen úrrá a lelkek felett. A munkásság gyűlölettel, szenvedéllyel ugrott neki a nagytőkének, a kapitalista termelésnek, amelyet minden áron le akar rombolni. Két ország romjai mutatják ennek a nagy nekiugrásnak a következményeit.. A munkás elfelejtette, hogy |amint a tőkének vannak jogai, ugy, igaz, neki is vannak jogai, de amint a tőkének vannak kötelességei, ugy neki is vannak kötelességei. Elfelejtette azt, hogy a józan belátó ész nem akarja a termelési mód ezen két nélkülözhetetlen eszközét egymásnak neki ugratni. A munkásság nagy része azonban most sem ismeri be ezt és nem akarja belátni, hogy ha minden vágyakozása megvalósul, az csak véres délibáb lesz. A magyar munkásság, kimondjuk nyíltan, nagyot vétett.a haza ellen. Hiszen minden bajunk egyik legnagyobb kútforrása, hogy a magyar munkást világcsaló vezetői beleugratták a kommunizmus békóiba. Mi hajlandók vagyunk ezt megbocsátani : minden utóhang nélkül hajlandók vagyunk elfelejteni, egyet azonban megkivánunk a munkásságtól : azt, hogy helyezkedjék minden mellékgondolat nélkül a magyarságnak és a kereszténységnek az álláspontjára. (Helyeslés.) Álljon velünk oda segítőtársnak a falak mellé, amelyeket magyar vérrel fecskendezett be és amelyeket meggondolás nélkül lerombolt. (Félkiáltások a szélsőbáloldalon : Zsidó vezetés alatt !) Tagadj a meg bűnös vezetőit, akik elidegenítették hazájától és Istenétől és sorakozzék azon milliók mellé, akik ebben az országban egy uj honfoglalásra indulnak. Akkor a magyar munkást, azt hiszem, mi mindnyáj an édes testvérünknek fogjuk tekinteni és a mi jobbunk készen áll a békére és az egyetértésre. (Helyeslés.) Újból hangsúlyozom, hogy mi nem akarunk osztálypolitikát, osztályharcot csinálni ; de minden eszközzel meg is fogjuk akadályozni, hogy itt bármelyik társadalmi csztály ezután osztálypolitikát igyekezzék csinálni a többi rovására. (Helyeslés.) Tudjuk, hogy nagyon szomorú a magyar munkásság helyzete. Növeli ezt természetesen közállapotaink rendezetlensége, amibe belekapcsolódik még a hadirokkantaknak óriási száma. Ez annál elszomorítóbb különösen közgazdasági szempontból, mert hiszen a rokkantak legtöbbje a szegény 51