Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-21
326 A Nemzetgyűlés 21. ülése 1920. évi április hó 7-én } szerdán. megsokszorozódtak, de az államnak befizetett földadó maradt a régi és a gazdát mégis óriási teher nyomja igazságtalanul«. Kérdezem a cikkben, hogy miért. A »miért«-re nem szabad válaszolnom, azt tehát itt elmondom. (Halljuk !) Tisztelt Nemzetgyűlés! Tankovics igen tisztelt képviselőtársam emiitette már, — ugy hogy ez sem volt egyáltalán titok — hogy a külföldi, világparitásos ára a búzának sokkal nagyobb, mint a mai 300 koronás hazai ár. Mindannyian tudjuk, a külföldi lapokból olvashatjuk, hogy a francia gazdák a 75 frankos maximális árral sincsenek megelégedve és 130 frankra kérik a búza maximális árát felemelni, tehát a világparitásos ár még magasabb kell hogy legyen. Eszem ágában sincs a gazdatársadalmat izgatni, de hogyha meg méltóztatik engedni, rámutatok, hogy a háború rengeteg költségeit is a gazdatársadalom viselte, azért, mert egyoldalúan volt maximálva terményeinek az ára, mig az iparcikkek ára nem volt maximálva. Ezt mint nemzetgyűlési képviselő igazán nem értem, miért ne mondhatnám meg most, mikor az adótörvényekről lesz szó és arról, hogy a földbirtokos mennyi adót fizet és midőn a földmivelésügyi minister úrtól is hallottuk azt a kijelentést, hogy ugy tervezi a dolgot, hogy egy bizonyos mennyiséget a termésből biztosítani fog s azután szabaddá teszik a forgalmat. Igen tisztelt Nemzetgyűlési Én kiszámítottam, mit jelent az, hogy a gazdatársadalomtól elvesznek, mondjuk, 1,000 000 métermázsa búzát. Háromszáz koronás maximális áron veszik el és a búza világparitásos ára 3000 korona! Akkor minden métermázsa után 2700 korona adó terheli a gazdát. Feltéve, hogy 1,000.000 métermázsát vesznek el, ez maga 2.700,000.000 korona. Az adónak ilyen formában való kivetése — mert hiszen végeredményben adó ez — igazságtalan, mert egyoldalú és véletlenül azokat éri, akiknél meg tudják találni, meg tudják fogni azt a búzát. Ezek termelnek, mondjuk, 1,000.000 hold földön, nekünk pedig összesen — nem akarok fejből pontos számot mondani — körülbelül 20,000.000 hold földünk van. Ha ebből csak 15,000.000 hold termőföld s mindegyik hold föld után 100 korona földadót fizettetünk, csak akkor jön be 1.500,000.000 korona adó az összes földből. így pedig 1,000.000 hold földre jutna 2.700,000.000 korona. Megengedem, hogy a földmivelésügyi minister ur igy fogja megcsinálni és igy fogja a kormánynak javasolni, de kérdezem, tisztelt Nemzetgyűlés, nem okosabb dolog-e, ha mi ezt magunk magyarázzuk meg a népnek becsületes őszinte jószándékkal, hogy miről van szó, mint ha rábízzuk agitátorokra, akik ott künn még mindig suttognak, hogy ők mondják el, hogy milyen igaztalannak látszó dolog történik velük. Ugyanez a helyzet ma is, hogy az állam tulajdonképen elveszi 300 koronájával a gabonát. Belátom, hogy feltétlenül szükséges, hogy ezt megtegye és nincs itt egyetlen ember sem, aki ne volna azon a nézeten, hogy kell valamit tennünk az éhezők érdekében,. (Ugy van!) De hogy abból a 300 koronás gabonából részesüljenek azok a kereskedők és milliomosok is, akik 100 koronáért adnak egy nyakkendőt, 800 koronáért egy inget, 2000 koronáért egy pár cipőt, hogy ezek is részesülhessenek benne, ez képtelenség és a cenzúra ennek megírását nem engedte meg. Patacsy Dénes : Nyolcvan korona egy kapa ! Ereky Károly: Ha azt az összes pénzt, amit a gazdatársadalom ráfizetett, hogy el ne rekvirálják a gabonáját, az államkasszába fizették volna, akkor ez a legutóbbi évben 6 milliárd koronát jelentett volna. Vájjon miért nem szabad ezt nekem megírni? A további kicenzurázott rész arra vonatkozik, hogy a pénzügy minister ur milliméterekkel emeli az adót, — mert hiszen a törvényjavaslat már előttünk van — holott a pénz elértéktelenedése méterekre megy, azt hiszem, legalább a huszadrészére csökkent. Ugy látszik, a magyar publikumot attól félti a cenzúra, hogy közgazdasági problémákkal foglalkozik. Már pedig ma nem áll módunkban ezt kikerülni. Rossz néven veszik tőlünk azt is, ha keresztény jelszavakat hirdetünk, azt is, ha közgazdasági politikát hirdetünk. Hát akkor tulajdonképen mit csináljunk? A pártfegyelem letörje minden tevékenységünket? Akkor legjobb lesz, ha hazamegyünk és nem csinálunk semmit, legalább nem fogy el az állam pénze, nem kell nekünk fizetést adnia és csinálhatnak diktatúrát, vagy amit tetszik, de ne ilyen rejtett diktatúrát, mellyel minden szabad véleménnyilvánitást elnyomnak és az újságokban lecenzuráznak. Ez egyszerűen abszurdum. (Mozgás. Egy hang a baloldalon : A Népakaratnak miért nem szabad megjelenni ?) Arra, amit a ministerelnök ur mondott, hogy nincs pártfegyelem, csak az felelem, hogy lehet, hogy nincs, de akarják, hogy legyen és hosszabb ideig lehetett is erről beszélni. Patacsy Dénes : De legyen egyéni és erkölcsi fegyelem! (Zaj.) Ereky Károly: Befejezem megokolásomat és felolvasom az interpelláció szövegét (olvassa) : 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy a sajtó nagyrésze ellenségesen viselkedik a Nemzetgyűléssel szemben és a közvéleményt állandóan a Nemzetgyűlés ellen izgatja? 2. Mit szándékozik a ministerelnök ur a Nemzetgyűlés tekintélyének megvédésére, a sajtó izgatásai ellen tenni? 3. Van-e tudomása a ministerelnök urnák olyan rendeletről, mely a cenzúrának megengedi, hogy a nemzetgyűlési képviselők szabad véleménynyilvánítását még akkor is gátolja, ha ezt semmiféle közérdek nem kivánja, és hajlandó-e intézkedni, hogy ezentúl a cenzúra konkrét
