Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-21

326 A Nemzetgyűlés 21. ülése 1920. évi április hó 7-én } szerdán. megsokszorozódtak, de az államnak befizetett földadó maradt a régi és a gazdát mégis óriási teher nyomja igazságtalanul«. Kérdezem a cikk­ben, hogy miért. A »miért«-re nem szabad válaszolnom, azt tehát itt elmondom. (Halljuk !) Tisztelt Nemzet­gyűlés! Tankovics igen tisztelt képviselőtársam emiitette már, — ugy hogy ez sem volt egy­általán titok — hogy a külföldi, világparitásos ára a búzának sokkal nagyobb, mint a mai 300 koronás hazai ár. Mindannyian tudjuk, a külföldi lapokból olvashatjuk, hogy a francia gazdák a 75 frankos maximális árral sincsenek megelégedve és 130 frankra kérik a búza maxi­mális árát felemelni, tehát a világparitásos ár még magasabb kell hogy legyen. Eszem ágában sincs a gazdatársadalmat izgatni, de hogyha meg méltóztatik engedni, rámutatok, hogy a háború rengeteg költségeit is a gazdatársadalom viselte, azért, mert egyoldalúan volt maximálva terményeinek az ára, mig az iparcikkek ára nem volt maximálva. Ezt mint nemzetgyűlési képvi­selő igazán nem értem, miért ne mondhatnám meg most, mikor az adótörvényekről lesz szó és arról, hogy a földbirtokos mennyi adót fizet és midőn a földmivelésügyi minister úrtól is hal­lottuk azt a kijelentést, hogy ugy tervezi a dol­got, hogy egy bizonyos mennyiséget a termésből biztosítani fog s azután szabaddá teszik a for­galmat. Igen tisztelt Nemzetgyűlési Én kiszámí­tottam, mit jelent az, hogy a gazdatársadalom­tól elvesznek, mondjuk, 1,000 000 métermázsa búzát. Háromszáz koronás maximális áron ve­szik el és a búza világparitásos ára 3000 ko­rona! Akkor minden métermázsa után 2700 korona adó terheli a gazdát. Feltéve, hogy 1,000.000 métermázsát vesznek el, ez maga 2.700,000.000 korona. Az adónak ilyen formá­ban való kivetése — mert hiszen végeredmény­ben adó ez — igazságtalan, mert egyoldalú és véletlenül azokat éri, akiknél meg tudják ta­lálni, meg tudják fogni azt a búzát. Ezek ter­melnek, mondjuk, 1,000.000 hold földön, nekünk pedig összesen — nem akarok fejből pontos szá­mot mondani — körülbelül 20,000.000 hold földünk van. Ha ebből csak 15,000.000 hold termőföld s mindegyik hold föld után 100 ko­rona földadót fizettetünk, csak akkor jön be 1.500,000.000 korona adó az összes földből. így pedig 1,000.000 hold földre jutna 2.700,000.000 korona. Megengedem, hogy a földmivelésügyi minister ur igy fogja megcsinálni és igy fogja a kormány­nak javasolni, de kérdezem, tisztelt Nemzetgyűlés, nem okosabb dolog-e, ha mi ezt magunk magya­rázzuk meg a népnek becsületes őszinte jószán­dékkal, hogy miről van szó, mint ha rábízzuk agitátorokra, akik ott künn még mindig suttog­nak, hogy ők mondják el, hogy milyen igaztalan­nak látszó dolog történik velük. Ugyanez a hely­zet ma is, hogy az állam tulajdonképen elveszi 300 koronájával a gabonát. Belátom, hogy feltét­lenül szükséges, hogy ezt megtegye és nincs itt egyetlen ember sem, aki ne volna azon a nézeten, hogy kell valamit tennünk az éhezők érdekében,. (Ugy van!) De hogy abból a 300 koronás gabo­nából részesüljenek azok a kereskedők és millio­mosok is, akik 100 koronáért adnak egy nyak­kendőt, 800 koronáért egy inget, 2000 koronáért egy pár cipőt, hogy ezek is részesülhessenek benne, ez képtelenség és a cenzúra ennek meg­írását nem engedte meg. Patacsy Dénes : Nyolcvan korona egy kapa ! Ereky Károly: Ha azt az összes pénzt, amit a gazdatársadalom ráfizetett, hogy el ne rekvi­rálják a gabonáját, az államkasszába fizették volna, akkor ez a legutóbbi évben 6 milliárd koronát jelentett volna. Vájjon miért nem szabad ezt nekem megírni? A további kicenzurázott rész arra vonat­kozik, hogy a pénzügy minister ur milliméterekkel emeli az adót, — mert hiszen a törvényjavaslat már előttünk van — holott a pénz elértékte­lenedése méterekre megy, azt hiszem, legalább a huszadrészére csökkent. Ugy látszik, a magyar publikumot attól félti a cenzúra, hogy köz­gazdasági problémákkal foglalkozik. Már pedig ma nem áll módunkban ezt kikerülni. Rossz néven veszik tőlünk azt is, ha keresztény jelszavakat hirdetünk, azt is, ha közgazdasági politikát hirdetünk. Hát akkor tulajdonképen mit csináljunk? A pártfegyelem letörje minden tevékeny­ségünket? Akkor legjobb lesz, ha hazamegyünk és nem csinálunk semmit, legalább nem fogy el az állam pénze, nem kell nekünk fizetést adnia és csinálhatnak diktatúrát, vagy amit tetszik, de ne ilyen rejtett diktatúrát, mellyel minden szabad véleménnyilvánitást elnyomnak és az újságokban lecenzuráznak. Ez egyszerűen abszur­dum. (Mozgás. Egy hang a baloldalon : A Nép­akaratnak miért nem szabad megjelenni ?) Arra, amit a ministerelnök ur mondott, hogy nincs pártfegyelem, csak az felelem, hogy lehet, hogy nincs, de akarják, hogy legyen és hosszabb ideig lehetett is erről beszélni. Patacsy Dénes : De legyen egyéni és erkölcsi fegyelem! (Zaj.) Ereky Károly: Befejezem megokolásomat és felolvasom az interpelláció szövegét (olvassa) : 1. Van-e tudomása a ministerelnök urnák arról, hogy a sajtó nagyrésze ellenségesen visel­kedik a Nemzetgyűléssel szemben és a közvéle­ményt állandóan a Nemzetgyűlés ellen izgatja? 2. Mit szándékozik a ministerelnök ur a Nemzetgyűlés tekintélyének megvédésére, a sajtó izgatásai ellen tenni? 3. Van-e tudomása a ministerelnök urnák olyan rendeletről, mely a cenzúrának megengedi, hogy a nemzetgyűlési képviselők szabad véle­ménynyilvánítását még akkor is gátolja, ha ezt semmiféle közérdek nem kivánja, és hajlandó-e intézkedni, hogy ezentúl a cenzúra konkrét

Next

/
Thumbnails
Contents