Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-20

300 A Nemeztgyülés 20. ülése 1920, K évi március hó 29-én, hétfőn. zetgyülés szombati ülésén őrgróf Pallavicini tisztelt képviselő ur erős támadásban részesítette a kormányt bizonyos ellenforradalomból eredő, személyévei kapcsolatos ügyben. En azon a2 egész ülésen nem lehettem jelen, csak a végén, akkor jöttem be, amikor a pénzügyminister ur válaszul, illetve magyarázatul pénzügyi dolgokról beszélt, amikor pedig kimentem az ülésteremből, valami autóügyről hallottam. Amint azonban a dolgot a lapokban olvastam, rendkívül meglepett engem, hogy rendkívüli gyanúsítások szállnak ide-oda a levegőben, ugy kinn, mint benn, t minden irányban. Épen ennek hatása alatt elhatároztam, hogy a kormányhoz sürgős interpellációt nyújtok be, hogy elejét vehessük mindenféle gyanúsításnak, mert hiszen érdeke ennek az országnak, érdeke a Nemzetgyűlésnek, érdeke az egyéneknek, különösen az ellenforradalomban résztvett egyéneknek, hogy őket indokolatlanul meg ne gyanúsíthassák. (Helyeslés a jobboldalon.) De viszont látnunk kell mindent, hogy ha közpénzekről volt szó és azok az ellenforradalom bizonyos eseteiben felhasználtattak szervezetek, vagy egyének által, hogy azok miként és kik által használtattak fel. (Általános helyeslés.) Természetesen a pénzügyminister ur csak olyan formában adhatta meg a felvilágosítást, hogy a kormány gondoskodni fog, hogy ezek az ügyek megvizsgáltassanak. A pénzügyminister urnák ez a kijelentése azonban, legalább szerintem, nem vágja útját annak, hogy ezek a külső és minden irányból jövő gyanúsítások tovább is ne tartsanak. Épen ez az oka sürgős interpellációm beadásának. Hiszem, hogy az talán meg fogja nyugtatni a közvéleményt, vagy azokat, akik a dologgal ez ideig foglalkoztak, mert hiszen most már bizonyos irányban hatásos, dolog fog történni. Őrgróf Pallavicini György t. képviselő ur személyes ügyéből kifolyólag kijelentette, hogy most nem időszerű az ellenforradalmi dolgokkal foglalkozni, de nyomban ezután kijelenti, hogy az ellenforradalmi akciónak, nevezetesen annak az akciónak, amelyben ő résztvett, igen nagy érdeme van abban, hogy ma itt ez a Nemzetgyűlés együtt ül. Hogy ezirányban még milyen kijelentést tett, arra majd szintén rátérek. Ruppert Rezső : A Eriedrich-kormány is ezt állítja magáról! (Mozgás.) Sok a versenytárs! (Zaj.) Kálmán István : Igen, t. Nemzetgyűlés ! Voltak forradalmi szervezetek az országban, voltak ellenforradalmárok, de nincs senkinek joga kétségbevonni azt, hogy ezeknek akár egyike, akár másika, akár testületileg, akár egyenkint, nem hazafiságból, nem a haza iránti kötelességből cselekedett volna. Beszéltek annak idején nagyon sok mindent, de mondjuk meg őszintén, voltak olyanok, akik ezt az ellenforradalmat nem az országban csinálták, hanem az országból kimentek. (Egy hang jobb felöl: Ott könnyű volt!) Kimentek és annak idején azt suttogták, hogy az ellenforradalmi akciót odakint sokkal kényelmesebben csinálják, (Felkiáltások jobbfelöl : A Sacher-ben!) sokkal nagyobb pénzügyi segitséggel, mint csinálják azok, akik itthon maradtak. Sokkal nagyobb eszköz volt a kezükben ós kényelmesebben dolgozhattak, mint azok a sötétben bujkáló ellenforradalmárok, — ahogyan megállapította róluk az akkori kommunista vezetőség — mert ezeket elfogták, becsukták és tényleg az életükkel játszottak. Amikor pedig kiszabadultak, nem volt módjuk mint ellenforradalmároknak semilyen irányban sem kényelmesen dolgozni. De voltak még ellenforradalmárok odakint is, nemcsak közvetlenül a fővárosban. Igen, ott voltunk mi is, akiket csak azért nem fogtak el, mert már nem volt hozzá idejük a kommunistáknak. Mi is eleget szenvedtünk. Épen ezért mondom, .senkinek sincs oka kétségbevonni azt, hogy aki ebben az ellenforradalmi akcióban részt vett, az nem hazafiságból, nem önzetlenségből cselekedett volna. De viszont az is bizonyos, hogy az ellenforradalmi akciókra bizonyos pénzek felhasználtattak. A Nemzetgyűlésnek kötelessége, hogy mindezekről a legrészletesebb elszámolást kívánja, (Altalános helyeslés.) hogy mindenki megtudja, honnan eredt a pénz, mennyi volt, ki kezelte és ki felelős annak elszámolásáért. (Helyeslés jobbfelöl.) Huszár Károly : Valamennyien ezen a véleményen vagyunk! Mindnyájan egyformán követeljük ! (Ugy van ! Ugy van !) Kálmán István: Ez az én felfogásom és a sürgős interpellációt azért terjesztem elő, hogy legyen valami kézzelfogható bizonyítéka annak, hogy az igazságos útra terelendő vizsgálat minél előbb meg fog indulni. (Helyeslés. Felkiáltások balfelöl : ügy lesz !) A pénzügyminister ur bejelentése megnyugtató volt itt nekünk, de nem megnyugtató odakint, mert a pénzügyminister ur kijelentése ad hoc történt őrgróf Pallavicini ur felszólalása alkalmából, de ezzel megelégedve odakint nem lehetnek, azok várnak valamit. Méltóztassanak elhinni, én nem azért szólaltam fel, hogy talán magamat reklamirozzam, nem is volt szándékomban a Nemzetgyűlésen addig felszólalni, míg a kényszerhelyzet abba bele nem visz. Mert bár őrgróf Pallavicini képviselő ur kijelentette, hogy a felelősséget ezért a Nemzetgyűlésért nem meri vállalni, (Egy hang jobbfelöl : Nem is ö rá van bizva !) én azt látom, hogy ezen a Nemzetgyűlésen mindenki tudatában van annak a kötelességnek, amelyet a nemzet és a választói reá hárítottak. (Egy hang balfelöl: Nyitott ajtókat dönget!) Blhisszük azt, hogy őrgróf Pallavicini t. képviselő urnák talán nem tetszik az intelligenciánk. Lehet, hogy itt nincs annyi idegen nyelvet beszélő ember, de itt vannak a nép bizalmát élvező népképviselők, akiket nagy részben a gyakorlati élet tapasztalataival küldtek ide és akik, ha összefog-