Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-19
A Nemzetgyűlés 19. ülése 1920. évi március hó 27-én, szombaton. 26 Azonban a 15. §. második bekezdése egyáltalán semmiféle fix időpontot nem tiiz ki, tehát a pénz ott fog maradni. Ami a kisgazdaminister ur megjegyzését illeti, azt méltóztatott mondani, hogy a ládafiában tartotta eddig a polgár a pénzét. Ugy tudom, hogy a ládafiában elhelyezett pénz után nem jár kamat. Hát ha eddig nem kamatozott ez a pénz, akkor miért kell most ragaszkodnunk ahhoz, hogy az onnan kikotort pénzek után 4% kamatot fizessünk ? Cs. Kovács István : Azt nem örökké helyezték el a ládafiában ! (Zaj halfelől.) Elnök : Azt vettem ki, hogy egyesek olyan felfogásban vannak, hogy a rendeletet nem lehet módosítani. Miután a tárgyalás további folyamára, illetve az előterejsztendő módosításokra befolyással birhat az, hogy én milyen módosításokat tartok elfogadhatónak, kijelentem, hogy a rendelettel szemben előterjesztett módositásokat is elfogadom és szavazásra felteszem, mert a rendelet tulajdonképpen ezzel a törvényjavaslattal törvényerőre emelkedik. A Háznak tehát igenis módjában áll a rendeletet is módosítani. (Ellenmondások a baloldalon.) Ernst képviselő urat illeti a szó. . Ernst Sándor : Én nem akartam ehhez a kérdéshez hozzászólni, amit az elnök ur most felvetett, de az én véleményem az, hogy ez a rendelet már kiadatott és hatályban van. (Ugy van ! a baloldalon.) Azt a rendeletet most egy törvényjavaslat kiséri. Mi alkothatunk egy törvényt, de a rendeletet, ha annak szüksége felmerül, annak rendje és módja szerint keli megváltoztatni egy későbbi aktussal, (ügy van! a haloldalon.) Ez azonban a pénzügyminister ur dolga, nem az enyém. T. Nemzetgyűlés ! En nem akarok módositást beadni ehhez az 1. §-hcz, csak a második alineának utolsó sorához szólok hozzá, ahol az van mondva, hogy ez a rendelkezés az egy- és kétkoronás bankjegyekre is kiterjeszthető. Nem tudom, mi az oka, de tény az, — és ezt akarom felemlíteni — hogy magyar királyi váltópénzünk , egyáltalában nincs. Hogy hova lett, azt nem tudom, azt inkább a pénzügyi igazgatásnak és a pénzügyminister urnák kell tudnia. Tény az, hogy egyáltalán nincs váltópénz, aprópénz. Ez nézetem szerint rendkívül súlyos állapot. Nemsokára az egy és kétkoronásokkal is igy fogunk járni. Méltóztatnak észrevenni, hogy az egykoronások már majdnem teljesen kikerültek a forgalomból. Hova lehettek ezek a pénzek ? Azt gondolom, hogy valamikép egy és ugyanazon kéznek a rendezése az, hogy minden aprópénz kivonatik és eltűnik. Méltóztatnak tudni, hogy ez mennyire megdrágítja a mindennapi életet. Azért tisztelettel kérem a pénzügyminister urat, méltóztassék arról gondoskodni, hogy legyen minél előbb váltópénzünk és legyen minél nagyobb mértékben egy- és kétkoronás pénzünk. A pénzügyminister ur ebben a pillanatban egyszersmind ipar- és kereskedelemügyi minister is. Azt hiszem, hogy végtére a pénzgyártás mégis csak olyan ipar, mely kifizeti magát ebben az országban. (Derültség.) Elnök : Kivan valaki szólni ? Kontra Aladár jegyző: Hegyeshalmy Lajjs! Hegyeshalmy Lajos: T. Nemzetgyűlés! Azt az indítványt, a melyet Pangler t. képviselőtársam benyújtott, nem fogadom el, hanem a törvényjavaslat eredeti szövegét óhajtom megszavazni. (Zaj. Halljuk ! Halljuk!) Ebből az alkalomból kénytelen .vagyok hozzászólni az elnök ur előbbi kijelentéséhez, mert azt hiszem, hogy az elnök ur tévedett. Itt t. i. arról van szó, hogy a kormány kiadott egy rendeletet, mely rendelet most, ezzel a törvénnyel törvényesíttetik. Most tehát nem lehet itt olyan módositásokat tárgyalni, melyek a rendeletre vonatkoznak. Ha a t. Nemzetgyűlés ugy találná, hogy ennek a rendeletnek valamely rendelkezése módosítandó, azt más alakban nem lehetne megtenni, mint ugy, hogy egy képviselő határozati javaslatot nyújt be. Ha a Nemzetgyűlés és a kormány azt magáévá teszi, akkor módositani fogja a rendeletet, de mi most nem határozhatjuk el a rendelet módosítását. Csak ezt akartam megjegyezni. (Helyeslés.) Elnök : A pénzügyminister ur kivan szólni. B. Korányi Frigyes pénzügyminister : T. Nemzetgyűlés ! A magam részéről is kérem, méltóztassék ettől eltekinteni, hiszen teljes lehetetlenség, hogy egy kiadott rendeletet a Ház módosítson. Ez teljesen keresztülvihetetlen. Azért kérünk felhatalmazást a t. Nemzetgyűléstől, hogy e rendelet későbbi utasításait kiegészíthessük, mert ezrével jönnek elő különféle esetek, melyeknek megbirálása alapján feltétlenül szükség lesz azokra a korrektivumokra, melyekről már többször volt szó s melyeket a gyakorlati élet kívánni fog. Méltóztassék ezt a kormányra bizni. Hiszen jelen tárgyalásainknak nem az a célja, hogy a rendeletet módosítsuk. Reflektálni kívánok még Ernst t. képviselő ur felszólalására a váltópénzre vonatkozólag. Tényleg, a váltópénz úgyszólván egészen eltűnt a forgalomból. Azt hiszem, részben erősen tezauráltatik, részben pedig exportálják. Intézkedés történt már 20 filléreseknek nagj^obb mennyiségben való veretesére, az már ki is van verve s a legközelebbi napokban már forgalomba is fog kerülni. A váltópénz eltűnésének részben az is az oka, hogy a mai árak mellett jóformán nem is szolgál már fizetési eszközül. Mindent el fogok követni az iránt, hogy a váltópénzt a legközelebbi időben megfelelően szaporítsuk. Elnök : A házszabályoknak 227. §-a értelmében a Ház bármely tagja kívánhatja, hogy a módosító indítványok felolvastassanak. Kívánja a Ház, hogy azok felolvastassanak ? (Helyeslés.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék felolvasni Fangler Béla nemzetgyűlési tag ur módosító indítványát. Bródy Ernő jegyző : Beadatott a következő módosítás (olvassa) : »Az első bekezdés tizedik sorában ez a szó »kamatozásának« töröltessék, s a