Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-17

A "Nemzetgyűlés 17. ülése 1920. nátó] kétszázezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki felül nem bélyegzett bankjegyetek összevásárol, vagy aki ily bankjegyet külföldre vagy Magyarországnak nem magyar közigazgatás alatt álló területére kivisz vagy kivinni törekszik. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy hónaptól három évig terjedhető fogházzal és ötezer koronától százezer koronáig terjedhető pénzbüntetéssel büntetendő az, aki : I. a bankjegyek felülbélyegzése céljából bélyegzőkészüléket jogosulatlanul készíttet vagy készil ; 2. a felülbélyegzés alá eső bankjegyek beszolgáltatásáról mást lebeszélni, vagy a felülbélyegzést más módon megnehezíteni vagy meghiúsítani törekszik ; 3. idegen felülbélyegzéssel ellátott bankjegyről a felülbélyegzést eltávolítja vagy felismerhetetlenné teszi oly célból, hogy az felül nem bélyegzett gyanánt tűnjék fel ; 4. A felülbélyegzéssel kapcsolatban adatok bejelentésére köoeles és tudva valóslan adatokat terjeszt elő. A kísérlet büntetendő.« Azután az 5. szakasz : »A jelentörvény alá eső, úgyszintén a jelen törvénnyel jóváhagyott, vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelet alá eső bűncselekmények esetében az elkobzásra az 1878: V. te. 61. §-ának rendelkezése irányadó ; postai küldemények lefoglalása kihágás esetében is elrendelhető.« A lényeges különbség az eredeti szöveg és a pénzügyi bizottság szövege között az, hogy az eredeti szöveg a cselekmények egyikét sem minősítette bűntettnek, itt pedig bűntett elkövetőjének minősítjük azt, aki felül nem bélyegzett bankjegyet összevásárol, vagy ily bankjegyet külföldre vagy Magyarország nem magyar közigazgatás latt álló területére kivisz, vagy kivinni törekszik, továbbá, hogy az elkobzás lehetőségét nem csupán a jelen törvény alá eső, hanem a jelen törvénnyel jóváhagyott, a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelet elleni bűncselekményre is kiterjeszti. Azután még egy második lényeges különbség az, hogy az eredeti rendelkezés alapján a járásbírósághoz tartoznék e cselekmények elbirplása, az uj rendelkezés szerint pedig a királyi törvényszékhez fog tartozni. Már most méltóztassanak megengedni, hogy kitérjek néhány szóval arra, hogy a felülbélyegzés keresztülvitele és az azzal kapcsolatos kényszerkölcsön minő hatással lehet a további áralakulásokra nézve. (Halljuk!) Azzal a ténnyel, hogy az állam a pénz egy részét kivonja a forgalomból, a pénz éltékének bizonyos emelkedése váihaló a kereslet és a kínálat örök érvényű törvényei szempontjából. A pénz értéke tehát bizonyos fokig emelkedni fog, noha ez az előbb emiitett elv inkább egy egészséges, mint egy beteg organizmusban érvényesül. Ma pedig az lesz a helyzet, hogy a évi máneus hó 24.-én, szerdán. 203 további áruhiány miatt még mindig egy viszonylagos pénzbőséggel fogunk szembenállni

i mert az állam nem naejoLdja azt, hogy a pénzt megsemmisíti, hanem egészen őszintén bevallja, hogy saját szükségleteire fel fogja használni... Hencz Károly: Valutajavitásra kellene felhasználnia. Iklódy Szabó János előadó :... és hogy ez szukcesszive vissza fog adatni a forgalomnak. Ilyen viszonyok között inkább az árak bizonyos stabilizálódását remélhetjük, ami magában véve is nyereség azzal a ténnyel szemben, hogy az árak a bankóprés állandó nyomása következtében úgyszólván ugrásszerűen emelkedtek napról-napra. A háború előtt 40 korona volt az osztrákmagyar területen Jakóknak fejkvótája. Ez a fejkvóta természetesen Budapesten és Bécsben s az ország centrumaiban magasabb volt. Lehet, hogy a számítás egy kissé túlzott, de körülbelül 100 koronára becsülhetjük a csonka Magyarországnak és a kis Ausztriának béke idejében való fejkvótáját. Ezzel szemben ma a fejkvóta az Osztrák-Magyar Bank legutóbbi kimutatása szerint körülbelül 2000 koronát tesz ki ugyanezen a területen, tehát 1 : 25 az arány a békeévek és a legutolsó kimutatás között. Akkor, amikor áruhiány van, amikor az emberek a pénz iránti bizalmatlanságtól eltelve egyenesen szabadulni kívánnak a pénzüktől s árukat vásárolnak, az áraknak legalább észrevehető módon való leszállását e pillanatban nem remélhetjük. Az a körülmény azonban, hogy a bankóprés működése meg fog szűnni, bizonyos megkönnyebbülést fog előidézni a lelkekben, de ez magában véve még nem elégséges a normális állapotok visszatérésére. A normális állapotok visszatérését egyedül a termelő munka és az áruprodukciónak minden irányban való felvétele fogja lehetővé tenni. Ez fogja egyedül lehetővé tenni azt, hogy adófizetőképességűnk is oly mértékben stabilizálódhassék, hogy az állam képes legyen a saját jövedelmein nyugvó reális költségvetést előteremteni és végleg szakítani akár a bankógyártással, akár pedig a kényszerkölcsön semmi esetre sem helyeselhető formájával. A teljes kétségbeesés és indokolt pesszimizmus ezen szomorú korszakában van azért mégis néhány reménysugár, amely ha túlzott optimizmusra nem is ad okot, mégis reményt nyújt arra, hogy közgazdasági életünket sikerülni fog helyreállítani. Az egyik az, hogy földmivelő, agrár ország vagyunk, ' amely folyton ujabb értékeket képes termelni. Másodszor Európa középpontján fekszünk, és ennek folytán a szállítási költségek nálunk viszonylag kevesebbek, minthogy azok a háború következményeként Európa-szerte és világszerte rendkívül magasakká váltak, és így mi aránylag könnyebben és olcsóbban leszünk képesek nyugatra szállítani, mint az oceánontúli államok és tőlünk, keletre vagy egyebütt távolabb fekvő államok. Földünk a nyersanyag egy részét maga is megtermi. Ennek folytán nem kell azt drága pénzen külföldről vásárolnunk. Végül pén-