Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-17

A "Nemzetgyűlés 17. ülése 1920. nátó] kétszázezer koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő az, aki felül nem bélyegzett bank­jegyetek összevásárol, vagy aki ily bankjegyet kül­földre vagy Magyarországnak nem magyar köz­igazgatás alatt álló területére kivisz vagy kivinni törekszik. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, vétséget követ el és egy hónaptól három évig terjedhető fogházzal és ötezer koronától százezer koronáig terjedhető pénzbünte­téssel büntetendő az, aki : I. a bankjegyek felülbélyegzése céljából bé­lyegzőkészüléket jogosulatlanul készíttet vagy ké­szil ; 2. a felülbélyegzés alá eső bankjegyek beszol­gáltatásáról mást lebeszélni, vagy a felülbélyegzést más módon megnehezíteni vagy meghiúsítani törekszik ; 3. idegen felülbélyegzéssel ellátott bankjegy­ről a felülbélyegzést eltávolítja vagy felismerhetet­lenné teszi oly célból, hogy az felül nem bélyeg­zett gyanánt tűnjék fel ; 4. A felülbélyegzéssel kapcsolatban adatok be­jelentésére köoeles és tudva valóslan adatokat ter­jeszt elő. A kísérlet büntetendő.« Azután az 5. szakasz : »A jelentörvény alá eső, úgyszintén a jelen törvénnyel jóváhagyott, vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelet alá eső bűncselekmények esetében az elkobzásra az 1878: V. te. 61. §-ának rendelkezése irány­adó ; postai küldemények lefoglalása kihágás ese­tében is elrendelhető.« A lényeges különbség az eredeti szöveg és a pénzügyi bizottság szövege között az, hogy az eredeti szöveg a cselekmények egyikét sem minő­sítette bűntettnek, itt pedig bűntett elkövetőjé­nek minősítjük azt, aki felül nem bélyegzett bank­jegyet összevásárol, vagy ily bankjegyet kül­földre vagy Magyarország nem magyar közigazga­tás latt álló területére kivisz, vagy kivinni törek­szik, továbbá, hogy az elkobzás lehetőségét nem csupán a jelen törvény alá eső, hanem a jelen tör­vénnyel jóváhagyott, a jelen törvény 1. §-a alap­ján kiadandó rendelet elleni bűncselekményre is kiterjeszti. Azután még egy második lényeges kü­lönbség az, hogy az eredeti rendelkezés alapján a járásbírósághoz tartoznék e cselekmények elbirp­lása, az uj rendelkezés szerint pedig a királyi tör­vényszékhez fog tartozni. Már most méltóztassanak megengedni, hogy kitérjek néhány szóval arra, hogy a felülbélyegzés keresztülvitele és az azzal kapcsolatos kényszer­kölcsön minő hatással lehet a további áralakulá­sokra nézve. (Halljuk!) Azzal a ténnyel, hogy az állam a pénz egy részét kivonja a forgalomból, a pénz éltékének bizonyos emelkedése váihaló a kereslet és a kínálat örök érvényű törvényei szem­pontjából. A pénz értéke tehát bizonyos fokig emelkedni fog, noha ez az előbb emiitett elv in­kább egy egészséges, mint egy beteg organizmus­ban érvényesül. Ma pedig az lesz a helyzet, hogy a évi máneus hó 24.-én, szerdán. 203 további áruhiány miatt még mindig egy viszony­lagos pénzbőséggel fogunk szembenállni i mert az állam nem naejoLdja azt, hogy a pénzt megsemmisíti, hanem egészen őszintén bevallja, hogy saját szük­ségleteire fel fogja használni... Hencz Károly: Valutajavitásra kellene fel­használnia. Iklódy Szabó János előadó :... és hogy ez szuk­cesszive vissza fog adatni a forgalomnak. Ilyen viszonyok között inkább az árak bizonyos stabili­zálódását remélhetjük, ami magában véve is nye­reség azzal a ténnyel szemben, hogy az árak a bankóprés állandó nyomása következtében úgy­szólván ugrásszerűen emelkedtek napról-napra. A háború előtt 40 korona volt az osztrák­magyar területen Jakóknak fejkvótája. Ez a fej­kvóta természetesen Budapesten és Bécsben s az ország centrumaiban magasabb volt. Lehet, hogy a számítás egy kissé túlzott, de körülbelül 100 koro­nára becsülhetjük a csonka Magyarországnak és a kis Ausztriának béke idejében való fejkvótáját. Ezzel szemben ma a fejkvóta az Osztrák-Magyar Bank legutóbbi kimutatása szerint körülbelül 2000 koronát tesz ki ugyanezen a területen, tehát 1 : 25 az arány a békeévek és a legutolsó kimutatás kö­zött. Akkor, amikor áruhiány van, amikor az emberek a pénz iránti bizalmatlanságtól eltelve egyenesen szabadulni kívánnak a pénzüktől s áru­kat vásárolnak, az áraknak legalább észrevehető módon való leszállását e pillanatban nem remél­hetjük. Az a körülmény azonban, hogy a bankó­prés működése meg fog szűnni, bizonyos meg­könnyebbülést fog előidézni a lelkekben, de ez magában véve még nem elégséges a normális álla­potok visszatérésére. A normális állapotok vissza­térését egyedül a termelő munka és az áruproduk­ciónak minden irányban való felvétele fogja lehe­tővé tenni. Ez fogja egyedül lehetővé tenni azt, hogy adófizetőképességűnk is oly mértékben stabi­lizálódhassék, hogy az állam képes legyen a saját jövedelmein nyugvó reális költségvetést előterem­teni és végleg szakítani akár a bankógyártással, akár pedig a kényszerkölcsön semmi esetre sem helyeselhető formájával. A teljes kétségbeesés és indokolt pesszimiz­mus ezen szomorú korszakában van azért mégis néhány reménysugár, amely ha túlzott optimiz­musra nem is ad okot, mégis reményt nyújt arra, hogy közgazdasági életünket sikerülni fog helyre­állítani. Az egyik az, hogy földmivelő, agrár ország vagyunk, ' amely folyton ujabb értékeket képes termelni. Másodszor Európa középpontján fek­szünk, és ennek folytán a szállítási költségek nálunk viszonylag kevesebbek, minthogy azok a háború következményeként Európa-szerte és világ­szerte rendkívül magasakká váltak, és így mi aránylag könnyebben és olcsóbban leszünk képe­sek nyugatra szállítani, mint az oceánontúli álla­mok és tőlünk, keletre vagy egyebütt távolabb fekvő államok. Földünk a nyersanyag egy részét maga is megtermi. Ennek folytán nem kell azt drága pénzen külföldről vásárolnunk. Végül pén-

Next

/
Thumbnails
Contents