Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-17

202 A Nemzetgyűlés 17. ülése 1920. évi március hó 24-én, szerdán. nások 40 korona értékben fognak fizetésként elfogadtatni. A felülbélyegzésre benyújtott bankjegyek fele kényszerkölcsön alakjában vissza lesz tartva és a visszatartott részről kiállított pénztári elismervény utóbb állami elismervénnyel fog kicseréltetni, amelynek értékét az állam a maga teljes anyagi erejével garantálja és az elismer vényeken alapuló követelés további intézkedésig élők közötti jogügylettel át nem ruházható. Ennek az intézkedésnek célja az, hogy megelőzze azt, hogy esetleg lelketlen üzérek kezébe kerüljenek ezek, akik azokat a néptől olcsó áron összevásárolnák, ami annál is inkább indokolt, mert ezeknek tulajdonosai bizonyos kedvezményben részesülnek, amint azt később látni fogjuk. Az elismervényen alapuló követelés után az államkincstár évi 4% kamatot fog fizetni és az elismervén yeken alapuló követelést az állam teljes összegében készpénz gyanánt fogja elfogadni olyan földrészletek vételárának a kifizetésénél, amelyeket az állam birtokpolitikai célokra juttat. Az elismervénnyel fizetők elsőségben részesülnek a készpénzfizetőkkel szemben és az elismervényen alapuló követelés teljes névértékben hasonlóképen fel lesz használható az egyszeri vagyonadó fizetése alkalmával. A Pénzügyi Bizottság mindenekelőtt azokat az alkotmányjogi szempontokat vizsgálta felül, amelyek ezen kérdés tárgyalásánál figyelembe jöhetnek. Kétségtelen, hogy hasonló, az ország közgazdasági érdekeit mélyen érintő kérdések elsősorban törvény utján volnának rendezendők ; azonban a Pénzügyi Bizottság méltányolta azokat az okokat, amelyek e kérdésnek rendeleti utón történt szabályozásánál felmerültek. Minthogy jelenleg közgazdasági életünk beteg és minthogy egy ilyen kérdésnek esetleg több napig tartó parlamenti tárgyalás utján való elintézése az árak különben is nagy magasságának még magasabbra való szökését és a pénzzel való üzérkedésnek úgyszólván elképzelhetetlen mértékét nyitotta volna meg : mindezeknek mérlegelésével a Pénzügyi Bizottság a kérdésnek rendeleti utón való elintézését a Nemzetgyűlésnek jóváhagyásra ajánlja. Ami már most a rendelet anyagi részét illeti, a Pénzügyi Bizottság — az előadottakból is nyilvánvaló — azon az állásponton áll, hogy a felüloélyegzési eljárás keresztülvitele helyes. A rendelet azon része ellen, amely a felülbélyegzést kényszerkölcsönnel kapcsolja össze, igen sok nyomós ellenérv hozható fel. Különösen a", a körülmény hat bántólag, hogy a felülbélyegzési eljárás kapcsán végrehajtott kényszerkölcsön a pénzt tulajdoni-épen attól veszi el, akkiél azt a rendelet megjelenése pillanatában találja és ez tényleg számos igazságtalanságnak lehet okozója. A jelen pillanatban azonba.i mindinkább veszedelmes bank jegyinflációnaiv gátat csak akkép lenét -vetni, ha az állam a bankóprés igénybevétele leikül saját szükségleteinek fedezésére pénzhez jut. .Ez pedig másként, mint kényszerkölcsön formájában, nem lett volna végrehajtható. (Mozgás.) Hallottara azt az ellenvetést is, hogy kényszerkölcsön végrehajtása talán sokkal helyesebb leff

s volna abban a formában, ha a háború folyamán behozott vagyonadó alapján létrejött vagyonadó-kataszter szolgált volna ennek alapjául. De azok, akik ezzel érvelnek, megfeledkeznek arról, hogy a háborat követő Kárólyizmus és Kommunizmus óriási vagyoneltolódásokat hozott létre, azóta nagy vagyonok keletkeztek és semmisültel. meg, ugy hogy ez a kataszter nem lett volna biztos alap, amelynek alapján a kormány azt remélhette volna, hogy olyan összegekhez jut, amelyek a saját szükségleteinek fedezésére képessé teszik. Áttérve a törvényjavaslatra magára, az 1. §. első bekezdése a kormánynak azt a kérelmét tartalmazza, hogy a Nemzetgyűlés a kérdésnek ren'deleti utón történt elintézését, az így történt intézkedést hagyja jóvá. A pénzügyi bizottság a már előadottak alapján e bekezdésnek jóváhagyását ajánlja a t. Nemzetgyűlésnek. (Helyeslés.) A második bekezdés a Pénzügyi Bizottság által is támogatott abban a felfogásban találja meg magyarázatát, hogy a kényszerkölcsön e formája számos igazságtalanságnak lehet okozója, épen azért a második bekezdés felhatalmazza a kormányt arra, hogy e rendeletet niódosithassa, kiegészíthesse és általában ott, hol a közgazdasági élet szövevényessége és a mindennapi élet jelenségei azt szükségessé teszik, azt módositsa és mindenben lehetőleg az élethez és az élet által felvetett helyzethez alkalmazkodjék. A Pénzügyi Bizottság helyesli és elfogadásra ajánlja továbbá a törvényjavaslat 2. és 3. §-át, amely felhatalmazza a pénzügyministert, hogy a felülbélyegzési eljárás lezárása után még esetleg utólag is engedélyezhesse bankjegyek felülbélyegzését kivételes esetekben és ezen felülbélyegezési eljárás keresztülvitele esetén 25 százalékig terjedő dijat szedhessen. Kimondja azonkivül a 3. §., hogy az állami elismervények tőkekamat- és járadékadómentesek, a vonatkozó nyugták pedig illetékmentesek. Ellenben nem ért egyet a Pénzügyi Bizottság a törvényjavaslat büntető rendelkezéseivel, amenynyiben azokat nem tartja elég szigorúaknak ama cselekmények megtorlására, amelyek ezen, az ország jövő életére oly rendkivül fontos müveletek eredményességének biztosítását megrontani képesek. Épen azért a Pénzügyi Bizottság a törvényjavaslat 4. §., 5. §. és 6. §. helyébe a következő szakaszok elfogadását ajánlja : »4. §. Aki a jelen törvénnyel jóváhagyott vagy a jelen törvény 1. §-a alapján kiadandó rendelkezések értelmében felülbélyegzés alá eső bankjegyet jogosulatlanul lát el felülbélyegzéssel vagy a felülbélyegzést utánozza, vagy meghamisitja, a büntető törvényeknek a pénzhamisításra vonatkozó rendelkezései szerint büntetendő. Amennyiben a cselekmény súlyosabb büntető rendelkezés alá nem esik, büntettet követ el és két évtől öt évig terjedhető börtönnel és tizezer koro-