Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920: évi március hó 23-án, kedden. 197 kovácsolni a kisgazda-párt ellen, sőt ezt a vallomásomba is bevettem, legyen szabad vallomásomnak erre vonatkozó passzusát egész röviden felolvasni. (Halljuk! Halljuk!) Arról van itt szó, bogy Bleyer minister úrral — azt hiszem harmadízben, mikor szerencsém volt a minister úrhoz — beszéltünk ujra ennek a csereüzletnek a lefolytatásáról, Rubinek minister ur többek között ezt mondotta : »Rulf — sajnos — nem Gráccal, de Béccsel kötötte le az üzletet, ami politikai okokból talán nem a legelőnyösebb, de ha ez igy van, ne változtassunk rajta. Megemlitette a minister ur, hogy fiát a társaság le akarja vinni Szombathelyre, ha nem csalódom, egyik igazgatónak.« Engedelmet kérek, talán mégis jogom volt ezt megemlíteni. (Zaj a jobboldalon. Felkiáltások : Nem tartozik a tárgyhoz!) A minister ur ezt a szememre vetette és igy talán mégis jogom volt felolvasni. Rubinek István ; Semmi összefüggésben nincs vallomása többi részével. (Nagy zaj.) Gróf Sigray Antal : Ami már most a nyugatmagyarországi csereüzleteket illeti, a nyugatmagyarországi Kormánybiztosság egészen különleges helyzetben volt, t. i. nem került román megszállás alá. Ez a szerencsés helyzet természetesen hatványozott kötelességeket is rótt a Kormánybiztosságra. Kötelességünk volt a rendet minél gyorsabban minden téren helyreállítani és kötelességünk volt a hadsereg felszereléséről és felállításáról is gondoskodni, ami másutt teljesen lehetetlen volt a megszállás miatt. Engedelmet kérek, mikor táviratozni tulajdonképpen csak cenzúra mellett lehetett, mikor a telefont is cenzúrázták, mikor a Hughes-gépeket leszerelték, nem fordulhattunk minden dologgal a t. kormányhoz, mert ha megkérdeztük volna, merem állítani, hogy azok a csapatok, amelyek most a Tiszántúl állanak, és melyek abból a négy vármegyéből kerültek ki, amelyek kizárólag az én kormánybiztosságom alá tartoztak, ma nem állanának ott, mert nem lehetett volna azokat felszerelni. (Igaz ! TIgy van ! Taps balfelöl !) Szmrecsányi György: Vasmegyei, zalai és soproni fiuk állanak az egész Tiszántúl! (Nagy zaj és felkiáltások a jobboldalon : Ez még nem jelent visszaélést!) Nem élt senki vissza! Gr. Sigray Antal : Ez az állapot csak addig állott fenn, amíg Budapesttel az összeköttetés a román megszállás miatt meg volt nehezítve. Készakarva nem jöttem ide, amíg a románok itt voltak, hogy nekem legalább a románok sohasem parancsoljanak. De mihelyt a románok kiürítették a várost, abban a percben feljöttem és legelső utam Eubinek minister úrhoz vezetett, amint ő maga is mondta. Ettől az időponttól kezdve a Kormánybiztosság semmiféle csereüzletet nem kötött, mindent előzetesen bejelentettünk, mindenre az engedélyt előzetesen kikértük és nagyon csodálkozom azon, hogy a Kormány biztosságot nem is azok miatt az üzletek miatt támadják, amelyeket megkötött, hanem olyanok miatt, amelyeket egyáltalán soha meg nem kötött, amelyek létre nem jöttek. A minister ur utalt egy bőrüzletre. Az a bőrüzlet nem jött létre, legalább addig nem, amig én kormánybiztos voltam. A minister ur beszélt különböző árakról. Én nem vagyok ugyan bőrszakértő, de azt hiszem, hogy a bőr ára augusztustól márciusig bizony nagyon sok változásnak volt kitéve ; szintúgy azon iparcikkeké is, amelyeket kompenzációképen az illető társaságok Ausztriából vagy Csehországból kaptak. Már több izben kértem vizsgálatot a kormánybiztosság csereüzleteiben. Jelenleg is még a volt belügyminister által kiküldött bizottság van ott, hogy a jogtalanul meggyanúsított kormánybiztos-helyettes ügyében ós az egész Kormánybiztosság dolgában pontos vizsgálatot tartson. Készen állok arra, hogy bárminő vizsgálat újból meginduljon és magam fogok legjobban örülni annak, ha ezek a dolgok végleg tisztázódnak. Természetes, hogy olyan üzletekért, amelyeket nem én kötöttem, felelősséget nem vállalok, de minden üzletért és minden engedélyért, amelyet én magam kötöttem, illetőleg adtam, a teljes erkölcsi és anyagi felelősséget vállalom. (Elénk helyeslés a baloldalon.) A minister ur szememre vetette, hogy a midőn Rulf ur nekem a beszélgetés folyamán ilyen, most már közismert dolgot mondott, nem hoztam azt azonnal a minister ur tudomására. Amint a minister ur emiitette is, én akkor ágyban fekvő beteg voltam. Csak december közepén mentem le Szombathelyre és decemberben még arról volt szó, hogy ez a társaság, amelynek Rulf volt a vezetője, ki tulajdonképen a földmivelósügyi minister urnák kirendeltje volt, mondjuk bizalmi embere, megbízottja... (Ellenmondás jobb felöl. ) Rubinek Gyula : Nem volt állami megbízott. Gr. Sigray Antal : Egyszóval nekem az egész dologban semmi más nem lebegett szemem előtt, mint a nyugatmagyarországi közönség szükségleteinek kielégítése, és ez olyan sürgős volt, hogy nekem mindegy volt, ki csinálja, a fő csak az volt, hogy a közönség hozzájusson azokhoz a szükségleti czikkekhez, amelyekhez teljes joga volt. Ezeket a cikkeket Ausztriából folyton kínálták és épen abból kovácsoltak tőkét a csatlakozás hívei, hogy azt hangoztatták, hogy amig Ausztriában mindent lehet kapni, addig nálunk semmit. Szmrecsányi György : Egy gombostű sem volt ! Gr. Sigray Antal: Később, amikor láttam, hogy ezen üzletből nem lesz semmi, hogy a dolog nem indul meg — hányszor panaszkodtam Bleyer minister urnák, milyen káros politikai, következményei lehetnek ennek — elmondottam a dolgot Eehóri Armand urnák, de nem ugy, mint ahogy a minister ur beállította, nem előzetes megbeszélés alapján. Eehéri Armand ur véletlenül Szombathelyen volt, akkor volt szerencsém vele megismerkedni .,,