Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920. lenőrzése mellett. Akkor merült fel köztünk elő­ször a szó arról, hogy én az ÁUatértékesitő Rész­vénytársaságot és a Szövetkezeti Központok Áru­forgalmi Részvénytársaságát ajánlottam, még pe­dig a következő módon. (Halljuk ! Halljuk !) Azt mondtam a t. kormánybiztos urnák, hogy az állatkivitelt bizza az ÁUatértékesitő Rész­vénytársaságra, a rekompenzációs üzlet lebonyolí­tását pedig az Áruforgalmi Részvénytársaságra, amely kizárólag ezzel foglalkozik, mert hiszen az a feladata, hogy a szövetkezeteket lássa el áruval, miután elosztó központja e szövetkezeteknek. De az engedély kiadásánál felmerült még az a gondo­lat is, amelyet, azt hiszem, a t. Nemzetgyűlés he­lyeselni fog, hogy kifogásoltam azt, hogy a kivitt állatokért beszállított rekompenzáeiót kizárólag egy vármegye, Vas vármegye kapja (Mozgás a baloldalon), illetőleg a kormánybiztosság területé­hez tartozó négy vármegye kapja. Minthogy a határszélen ugy is folyik a csem­pészés és ki tudják magukat egyébként is elégí­teni azok a vármegyék, amelyek a határtól távol esnek, egyáltalán nem képesek ipari fogyasztási cikkekhez hozzá jutni, tehát egy bizonyos kulcs szerinti megosztást kivántam, azaz húsz százalék maradjon a négy vármegyének, nyolcvan százalék pedig az ország többi részének adassék. (Helyes­lés a jobboldalon.) Ez is átment és megállapodás tárgya volt. Mikor ezt az ajánlatot megtettem a kormány­biztos urnák, látható nagy örömmel fogadta és a maga részéről kért, hogy ebben a tekintetben a tárgyalásokat felvehesse. Akkor lehivattam egy másik alkalommal Ipolyi-Keller és Szandtner mi­nisteri tanácsosokat és meg is történt a megálla­podás, hogy ebben a tekintetben ez a két szerv fogja az áruforgalmi irodát helyettesíteni, amely Szombathelyen volt, tehát két szerv lesz egy he­lyett. (Mozgás.) Már most legjobb meggyőződéssel voltam ab­ban a tekintetben, hogy én egy korrekt ajánlatot tettem, hogy ez korrekt módon fogadtatott a kormánybiztos részéről és hogy ezzel az ügy ré­szemről teljesen be van fejezve. Legnagyobb meg­lepetésemre jelent meg, gondolom, január 26-án a Pesti Hírlapban egy erős támadás a ministerium és ellenem is, de különösen Rulf ellen, amely szerint Rulf állítólag azt az ajánlatot tette volna a kor­mánybiztos urnák, — később a helyettes kor­mánybiztos urnák is megismételte volna az aján­latot — hogy ő hajlandó politikai célokról ebből az üzletből bizonyos percenteket Strohmann utján leadni. Ez a beszélgetés Rulf és a kormánybiztos ur között novemberben, gondolom, november 26-án tör­tént a Ritz-szállodában. November 26-ika és január 26-ika között két hónap telt el. A kormánybiztos ur, amikor a beszélgetés megtörtént, hivatalos állásban volt, a legelemibb kötelessége az lett volna, hogy engem rögtön értesítsen erről a vak­merőségről, erről a becstelenségről. (Igaz ! Ugy van! Taps a jobboldalon.) évi március hó 23-án, kedden. 1H9 Barla Szabó József : Akkor nem volt választás ! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : És módot nyújtson nekem arra, hogy az illetővel szemben a legszigorúbb eljárást alkalmazzam. De, ugylátszik, akkor ez nem volt aktuális. Aktuálissá csak a választások tették ugy, amint a jelenlegi interpellációt is a választások tették aktuálissá. (ügy van! Taps a jobboldalon.) Ily módon kivétetett az eszköz a kezemből, hogy én idejében indíthassak vizsgálatot ebben az ügyben, akkor, amikor még melegen emlékezetben volt az illetőnek minden egyes szava. Ilyképen megfosztatván ugyan az azonnali intézkedés lehetőségétől, mégis, amint megjelent a nevezett közlemény, rögtön az ügyészségDél je­lentést tettem (Helyeslés.) és ottan elrendeltem a fegyelmi vizsgálatot, mely folyik is mind a kettő ellen. Már most azt mondja a tisztelt interpelláló, hogy és helytelenül jártam el, amikor az ügyész­ségnél megvesztegetési kísérlet ügyében tettem fel­jelentést és nem rágalmazás ügyében, mert ezek a ministeriumot rágalmazták meg. Ezt a beállítást én nem fogadhatom el, mert igenis megvesztegetési kisérlet történt. Akkor, amikor valakinek össze­geket ajánlanak fel, bármily címre is adresszálja az illető, mindig arra számit és azzal az utógondo­lattal teszi, hogy hátha valaki megtartja ma­gának az egészet, vagy megtart belőle valamit. Es nem megvesztegetés-e az, ha én politikai célokra fogadok el összegeket ? ( Ugy van ! jobb felől.) Hát van abban erkölcsileg különbség, hogy saját személyemben fogadok el ilyen üzletek után és ilyen módon összegeket, vagy pedig egyébként saját személyemben. Ez teljesen mindegy ; én ebben disztinkciót nem is látok. Ruppert Rezső : Sőt súlyosabb elbírálás alá esik és más bíróság elé tartozik. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister : De kiegészítem a följelentést, majd rágalmazás ügyé­ben is indítok ellene vadat, mert ezt a kérdést tel­jesen meg kell világítani és ha itt bűnös valaki, az vegye el méltó büntetését. (Helyeslés és taps a jobboldalon.) A magam részéről ugyan feltételezem, hogy Rulfnak nyilatkozatai igazak, de ezekért semmiféle felelősséget nem vállalhatok a múltra nézve (Helyeslés.) azon egyszerű oknál fogva, mert az én ministerségem alatt Rulfnak egyetlen egy alkalma sem volt arra, hogy ilyen üzleteket köt­hessen, ezen egyet kivéve. Már előzőleg egyetlen egy üzletet sem kapott és senki részére ilyen kivi­teli üzlet nem engedélyeztetett. Ez nem is volt lehetséges a román megszállás alatt. Ez volt a legelső.. Somogyi István : Ugy látszik, ezzel is meg­elégedtek. Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Köteles vagyok a meggyanusi­tottnak is szót adni, mert én őt még január 18-án, illetve azt megelőzőleg, igazolásra szólítottam fel azzal, hogy az ügy állásáról tegyen nekem jelen­tést. E jelentés igen hosszadalmas és az egész

Next

/
Thumbnails
Contents