Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-16
190 A Nemzetgyűlés 16. illése 1920. . évi március hó 23-án, kedden. biztosság szankcionált, s amelynek eredményeként a szállítás 180 darab marha erejéig tényleg le is bonyolittatott. Tehát, mikor minden rendbenlévőnek látszott s mikor senki sem "sejthette, hogy itt ilyen vakmerő és becstelen ajánlat érte volna a kormánybiztos urakat, akkor egyszerre, mint derült égből a villám, csapott le a két kormánybiztos urnák az az állitása és az. a támadása, hogy szabálytalanságok történtek és Rulf ur ezt az ajánlatot tette. Meskó Zoltán: Elmélkedtek! (Derültség.) Rubinek Gyula föSdmivelésügyi minister: T. Nemzetgyűlés ! Ezzel végeztem is a vasmegyei dolgokkal és Sigray-Rulf-féle üggyel. Meskó Zoltán : Következik majd egy kis kirándulás Bécsbe! Rubinek Gyula földmivelésügyi minister: Legyen szabad most még a t. interpellálónak két felvetett kérdésére válaszolnom. Az egyik bizonyos szénaüzlettel kapcsolatos, svájci marharekompenzációval, amit könnyen elintézhetek azzal, hogy erről sem nekem, sem a ministeriumnak semmiféle tudomása nincs, a másik pedig valami bőrüzlet, amelynek aktája itt van a kezemben, amely akta azonban nem az enyém, hanem a pénzügyministeriumtól került hozzám. T. i. a kormánybiztosság tájékozatlanságból a 40.000 drb. bőr kiviteléről szóló rekompenzációs üzlet jóváhagyását hozzám irányította. Erre én ezt az üzletet áttettem a Budapesti Áruforgalmi Irodához és megtáviratoztam, hogy ezt illetékes elintézés végett oda küldtem át. Lingauer képviselőtársam ezt ugy értelmezte, hogy az Áruforgalmi R-T.-hoz utaltam a dolgot, amely hite szerint Rulf-fóle intézmény, amelyhez azonban Rulfnak abszolúte semmiféle köze nem volt és nem is lesz, és azt mondotta, hogy ime, mindenben Rulf intézkedik. A képviselő ur t. i. minden intézményben mindig Rulfot látta, holott csak két intézményben volt, illetőleg egyszerre csak egyben : először az Állat- és Takarmányforgalmiban volt és most az Állatértékesitőben van. És megtámad engem azért, hogy ezt az üzletet kiszolgáltattam az Áruforgalminak. Az Áruforgalmi Iroda a kereskedelmi ministernek hivatalos szerve, amelyben tisztviselők és szakemberek ülnek és amely megállapítja, hogy a rekompenzáció megfelelő-e ; akkor a kereskedelemügyi minister jóváhagyja, innen megy az ügy a tárcaközi bizottsághoz és igy kerül vissza azután az illető kormánybiztoshoz. Nem érdektelen, hogy a Tárcaközi Bizottság milyen indokolással kiséri ezt a kis szerény üzletet. (Halljuh! Hall juh! jobb felöl) (Olvassa) : »A szombathelyi kormánybiztosság által 1919 november 10-ikén kötött kompenzációs szerződés értelmében különböző és összesen 27,050.000 koronával értékelt cikkek behozatala ellenében kivitelre került volna 1,120.000 kilogramm nyers marhabőr, s a marhabőr értéke 18 korona per kilogramm árban kalkulálva. Reális értékelés mellett, tekintve, vasmegyei és bécsi -dolgokat érinti. Én csak — (Zaj. Halljuk ! Halljuk !) méltóztassanak meghallgatni, mindenki megtekintheti — egy pontot akarok felolvasni, amely speciálisan a gróf Sigrayval való találkozásra vonatkozik. (Halljuk ! Halljuk ! Olvassa) : »A gróf urat ágyban találtam . . . stb., felkértem a gróf urat, szíveskedjék engem tájékoztatni, mily céljai vannak a csereügyletekkel, jelezve, hogy értesülve vagyok a 10% díjszedésről, engedélyeknek pénzért való árusításáról s arról, hogy Karner Gusztáv kormánybiztos-helyettes urat már ezen dolgokért érték támadások. Jeleztem, hogyha pénzszerzés a célja ezen ügyletnek, és pedig akár a hadsereg felállítása, akár a sajtó támogatáaa, propaganda, vagy ilyesmi, ugy a két társaság ezt nem teheti meg, mert az állatokon keresnie egy bizományi cégnek nem lehet. Ezen kérdezősködésemre és nem vesztegetési ajánlatomra a gróf ur őméltósága kijelentette, hogy ő ismeri a Karner Gusztáv ellen emelt vádakat, ő azonban nevezettet megbízható embernek tartja és kijelentette, hogy a csereforgalmi ügyleteket csak azért kívánja lebonyolittatni, hogy ezek által az ottani vidék lakossága olcsón jusson nélkülözhetetlen ipari cikkekhez. Ezen utóbbi kijelentés után örömmel vállaltam a szóbanforgó ügyletek megszervezését, mert közérdekű akcióról volt szó és kijelentettem, hogy a két társaság ezen utóbbi intenciók szerint szívesen vállalja a reá rótt feladatot és aláveti magát annak, hogy az összes ügyleteket a kormány utasításai szerint végzi és ugy a kormány, mint Kormánybiztosság legrészletesebb ellenőrzése alatt teljesiti. A kormánybiztos ur ez alkalommal kifejezésre juttatta, hogy örvend annak és reméli, hogy az általa annak idején kezdeményezett kisebb határszéli akcióból a két nagy intézmény bevonásával közérdekű országos akció válhatik, s erre tekintettel kért, hogy Szombathelyre utazzam, Karner Gusztáv úrral, helyettesével, a részleteket megbeszéljem s autóját rendelkezésemre bocsátotta.« Ugyebár t. Nemzetgyűlés, ez a beállítás homlokegyenest ellenkezik azzal, amit a két kormánybiztos ur a leghatározottabban állit, s igy természetes, hogy ezt a dolgot másképen, mint bíróság előtt tisztázni teljes lehetetlenség. Mivel erre meg van adva a mód, s mivel a magam részéről a fegyelmi eljárást erre vonatkozólag is kiterjesztettem, azt hiszem, hogy ez a kérdés a maga módja szerint fog elintéztetni. (Helyeslés jobbfelöl.) Azonban nemcsak ez törtónt. Ki akarok térni még arra is, hogy ha nekem, vagy akárki másnak valaki egy ilyen ajánlatot tesz, én azzal az egyénnel többet szóba nem állok és kérem, hogy őt mással helyettesítsék. (Igaz! Ugy van! Helyeslés jobbfelöl.) Ehelyett azonban az történt, hogy az 500 marha és 300 ló kivitelére nézve egy megállapodást, formális szerződést kötöttek vele, amelyet a Kormány-