Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-16

188 A Nemzetgyűlés 16. ülése 1920, kezelés alá vonta a vasúton érkező küldeményeket. A soproni Kamara panaszolja azt is, hogy a Nyugatmagyarországi Kormánybiztosság 281. számú rendeletével 1919 szeptember 19-én utasította a határrendőrség kapitányságát, hogy csak az árucsereforgalmi részvénytársaság engedélyével ellátott árukat engedje be a kormánybiztosság terű- létére, engedélynélküli áruk elkobzandók. Kéri ezeknek az anarchisztikus viszonyoknak rendezését. A pénzügyminister ur a ministerelnök úrhoz intézett átiratában rámutatott arra, hogy a soproni Iparkamara jelentésében ecsetelt anarchisztikus viszonyok a Nyugatmagyarországi Kormánybiztosság intézkedései következtében állottak elő. Rámutat arra, hogy egy kiküldött tisztviselőjének jelentéséből értesült arról is, hogy a Nyagatmagyarországi Kormánybiztosság nemcsak behozatali, hanem kiviteli engedélyeket is kiad az általa Ausztriával létesített árucsere-megállapodások le- , bonyolítására. Kiemeli a pénzügyminister ur az átiratába % hogy a Magyar Áruforgalmi Iroda wieni kirendeltségét likvidáló intermLiisteriális bizottság rövid utón tett közlései alapján való az iparkamarának az a jelentése is, hogy az Első Árucsereforgalmi Részvénytársaság Wienben és G-razbaa Erste Warenaustausoh-Actiengesellschaft név alatt létesített kirendeltsége behozatali engedélyeket ad ki kizárólag Nyugat-Magyarország területére és pedig az áru számlaértékének 10%-át kitevő díj ellenében, amibe a vámot is bentfoglalfcnak jelöli. A maga részéről intézkedett, hogy az Első Á^ ucsereforgalmi Részvé .íytársaság behozatali engedélyei, valamint a Nyugatmagyarországi Kormánybiztosság kiviteli engedélyei semmiseknek és érvényteleneknek tekintessenek és egyben kérte, hogy az anarchisztikus viszonyok megszüntettessenek. Tisztelt Nemzetgyűlés ! Megállapítani kívánom, hogy a Kormánybiztosság az Első Árucserefo.'galmi Részvénytársaság életbeléptetésével monopóliumot teremtett, mert csak ennek az igénybevételével lehetett kivinni és behozni árukat vagy állatokat. Amikor ezt megállapítom, kénytelen vagyok egyúttal azt is megállapítani, hogy ezzel az intézkedésével helyesen járt el a Kormánybiztosság. Előre ugyan nem tudtunk róla, mert ha ezt előzően ismerjük, mindenesetre a mi hozzájárulásunkkal történhetett volna meg talán nem épen 10%-os közvetítési díjnak szedésével, hanem valamivel szerényebbel, talán azzal a két és félszázalékossal, amivel az Állatértékesitő dolgozik és amit a felszólaló sokall ,é,n azonban a magam részéről nem sokallok. De mindenestere, ha valahol visszaélések vannak, azokat máskép nem lehet megszüntetni, mintha egy kézben összpontosítom az egész forgalmat, (ügy van! jobbfelől.) T. Nemzetgyűlés ! Több feljelentés érkezett azután hozzám állatorvosoktól, vasutasoktól, amelyeket a belügyminister úrral tudomásvétel, illetve vizsgálat elrendelése végett közöltem. Magam is elrendeltem vizsgálatokat és itt megállapítottuk L évi március hó 23-án, Kedden, nemcsak azokat, amiket Lingauer Albin interpelláló képviselőtársam felhozott, hanem egyebeket is Karner kormánybiztos-helyettes úrral kapcsolatosan, aki dacára annak, hogy az én közegeim tiltakoztak az engedélynélküli kivitel ellen, határozottan követelte, hogy a kivitel megtörténjék, sőt hivatkozott az 1912 : LXIII. tc.-nek ama határozatára, hogy a tisztviselők ellenvetés nélkül tartoznak a Kormánybiztosságnak engedelmeskedni. (Mozgás a baloldalon.) Ezek a dolgok most messzire vezetnének s azért azokra majd csak akkor fogok kiterjeszkedni, ha a részletes válaszomat megadom. Itt azonban a hivatalos vizsgálati iratok bárkinek rendelkezésére állanak és betekinthetők. Amint ezeknek a visszaéléseknek a tudomására jutottam, bizonyos rendelkezéseket tettem, részben a belügyminister ur tudtával és részvételével, részben közvetlenül, amelyekben állategészségügyi és állatforgalmi kérdésekről volt szó és a leghatározottabban eltiltottam a kormánybiztosságot attól, hogy az én tudtom és engedélyem nélkül bárkinek kiviteli engedélyt adjon. (Helyeslés a jobboldalon.) Megállapítom, hogy ez tényelg be is tartatott, hogy a Kormánybiztosság nem ugyan azonnal, de bizonyos idő múlva ezt a rendelkezést foganatosította is. Ennek azonban természetes következménye volt egyrészt az, hogy a forgalom bizonyos mértékig megakadt, •— ugyan a csempészet akkor sem akadt meg — másrészt az, hogy a kormánybiztosság által létesített Áruforgalmi R.-T. az ő-lekötött üzleteit nem tudván lebonyolítani, bizonyos anyagi zavarokba került. így történt azután, hogy gróf Sigray Antal, akkori kormánybiztos ur, t. képviselőtársam, eljött hozzám és kérte ezeknek a bajoknak az orvoslását, illetve kérte hozzájárulásomat az Áruforgalmi R.-T. üzleteinek lebonyolításához, nevezetesen ahhoz, hogy — gondolom — 500 darab marha és 300 darab ló kivitelére engedély adassék. Én ezen engedély megadásához készséggel hozzájárultam. Ez történt novemberben. Rajtam kivül álló okoknál fogva azonban — miután egy ily engedély kiadása nem oly egyszerű dolog, , mint azt laikusok képzelik, mert az igen sok retortán megy át és minden ministeriumnak kiküldött tisztviselője ambicionálja magának, hogy egyet akasszon rajta, ahelyett hogy lökne egyet rajta — ezt az engedélyt csak december 30-án efíektuálta a Tárcaközi Bizottság, amely a rekompenzációs üzlet oldaláról is felülbírálta ezt a kérdést. Ugyanezen alkalommal szóba kerültek közöttünk a vasvármegyei visszaélések is és pedig Karner helyettes-kormánybiztos urnák nevével is kapcsolatosan. A kormánybiztos ur akkor azt a kívánságát fejezte ki, hogy ő szeretne ezektől az üzletektől szabadulni, a Kormánybiztosságot szeretné azoktól távol tartani és keresni valamelyes megoldási módot arra nézve, hogy mikép lehetne ezt egy másik üzleti szervre átruházni, természetszerűen a Kormánybiztosság szigorú el-