Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.
Ülésnapok - 1920-13
Í28 r Á Nemzetgyűlés 13. ülése 1920. évi március hó 17-én, szerdán. mutatkozó beszédéhez a magam és pártom részéről bejelentsem azt, hogy az uj kormány működését soha pártpolitikai szempontok beállításával kisérni nem fogjuk s pártom mindig csak egyetlenegy szempontot fog szeme előtt tartani a kérdések elbírálásánál : az ország legjobban felfogott érdekét. Ha lesznek olyan kérdések, melyekben nem érthetünk egyet, előre is biztosithatom a t. kormányt arról, hogy azok a fegyverek, amelyekkel mi küzdünk, mindig az objektivitás fegyverei lesznek. Ez volt pártom álláspontja a múltban, ez a jelenben és ez marad a jövőben is. Méltóztassanak azonban megengedni, — anélkül, hogy kiterjeszkednék a ministerelnök ur kifejtett programmjanak egyes részleteire, hiszen annak idején, mikor maj d a korma ny be fogj a nyuj tani javaslatait, módunkban lesz ezekkel foglalkozni — hogy egypár olyan kérdésre mutassak rá, melyet már a jelen pillanatban kifogásolnom kell. Ezek között a legelső a ministerelnök urnák a tiszántiili választásokra vonatkozó kijelentése. A minister elnök ur a tiszántúli választások idejére nézve azt helyezte kilátásba, hogy az ő meggyőződése szerint ezek a választások az ősz előtt megejthetek nem lesznek. Ezt a kijelentését azzal indokolta, hogy tudomása szerint e területek kiürítése annyira késni fog, hogy a választások előbb megejthetek nem lesznek. En a ministerelnök urnák ezt a kijelentését a leghatározottabban helytelenítem. Helytelenitem azért, mert nem szabad a ministere]nöki székből megállapítani azt, hogy a kiürítés, amelynek már rég meg kellett volna történnie, s ami hogy meg nem történt, egyike a legnagyobb jogtalanságoknak s a nemzetközi j ogba ütköző erőszakosságnak, amely velünk szembentörtént, — késni fog. Ellenkezőleg, nekünkinnen állandóan tiltakoznunk kell ez ellen s minden törekvésünk az kell hogy legyen, hogy e területek mielőbb kiüríttessenek. Épen ezért nem szabad felelős helyről olyan szint adni ennek a kérdésnek, mintha mi el lennénk készülve arra, hogy nem holnap vagy holnapután, hanem csak hónapok múlva fogják ezeket a területeket kiüríteni, (Ugy van ! Ugy van ! a jobboldalon.) Annak a meggyőződésemnek adok kifej ezést, hogy igenis, ezek a területek a legrövidebb időn belül ki fognak ürittetni és amennyiben ez megtörténik, akkor igenis megvan a lehetősége annak, hogy ezeken a területeken a választásokat még az aratás beállta előtt meg is tartsuk. (Igaz! Ugy van!) Annál is inkább, mert annakidején, amikor a választásokra vonatkozó előzetes pártközi megbeszélések folytak, egyáltalán sohasem szegeztetett le az, hogy a ki ürítendő területeken csak egyszerre lennének megtarthatók a választások. Hiszen bekövetkezhetett volna az, hogy bizonyos területek hamarább kiürülnek, mások később. Nem tudom belátni, hogy amikor bizonyos területek már kiürültek és azokon a rend már helyreállott, úgyhogy a választásokat már eddig is ki lehetett volna írni, miért nem írták ki a választásokat. A választásokat ki kellene irni ezen a területen annál is inkább, mert hiszen mi azt a tényt, hogy csak bizonyos vonalig szabad nekünk választatni, ugy sem ismerhetjük el soha. Mi egészen egyszerűen kötelesek vagyunk kiírni a választásokat azokon a területeken, amelyeken a választás fizikailag lehetővé válik. (Helyeslés a jobboldalon.) Egy másik kérdés amelyre reá akarok mutatni, a ministerelnök ur ama kijelentése, amelyet a tisztviselők kérdésében tett. Említést tett aról, hogy a volt kormány ebben az irányban máris igen helyes intézkedéssel segítségükre sietett a tisztvsielőknek. Ez az intézkedés tényleg nagyon helyes volt. Sajnos, hogy már évekkel előbb nem léptünk erre a térre, mert az idők folyamán csakugyan beláthattuk, hogy a tisztviselők helyzetén csakis naturáliákban való segítés révén könnyithetünk. De a ministerelnök ur azt is mondotta, hogy a naturáliákkal való ellátás terén javulás észlelhető. Bocsánatot kérek, ezen a téren semmiféle javulás nem észlelhető, sem a tisztviselők szempontjából, sem más szempontból. A helyzet napról-napra rosszabbodik és az a rendelkezés, amelyet a tisztviselőkre nézve a múlt kormány kiadott, sajnos, ma is csak papiroson van meg. Nagyon kérem a kormányt, intézkedjék a legsürgősebben abban az irányban, hogy ez nemcsak papiroson legyen meg, hanem tényleg életbe is léptettessék. Március l-e volt az a dátum, amelyet a kormány maga megállapított a segély megkezdése idejéül. Ma március második felében vagyunk, tehát joggal mondható, hogy igenis ez rendelkezés ez idő szerint még csak papiroson van meg. (Igaz ! Ugy van !) A ministerelnök ur beszédének volt még egy másik szakasza is, amelyet kifogásolnom kell. Kifejtette, hogy a jövőben a főparancsnokság megszűnik s a hadseregnél és a hadseregre vonatkozólag minden intézkedés csakis az alkotmányos, felelős, honvédelmi minister utján fog történni. Ugyanekkor a ministerelnök ur rámutatott arra a különös helyzetre, amelyben ma az ország van, hogy tulaj donképen még béke sincs, már háború sincs, azonban háború is van és békés állapot is van. Ugyanakkor azt mondotta, hogy bizonyos intézkedések azonban fentartatnak a hadseregfőparancsnokság szabad rendelkezési körében, amiatt, mert bekövetkezhetik fordulat is, hogy háború lesz. Bocsánatot kérek, az ország mai helyzetében nem szabad a ministerelnöki székből olyan kijelentést tenni, hogy háború lehet. (Mozgás. Felkiáltások : Nem mondotta !) Ezt a kijelentést csak egyféleképen lehet értelmezni, csak ugy, ha egy velünk szemben ujabban támadó ellenséggel szemben védelmi háborút kell folytatnunk. Simonyi-Semadam Sándor ministerelnök: így is értettem 1 Ugron Gábor : Ez azonban igy kidomborítva nem volt és ezt igy kidomborítani feltétlenül kelL (Helyeslés.) Ez a körülmény azonban nem teszi indokolttá azt, hogy a hadsereg kérdése a felelős honvédelmi minister keze alól bármiféle szempont-
