Nemzetgyűlési napló, 1920. I. kötet • 1920. február 16. - 1920. április 16.

Ülésnapok - 1920-8

évi február hó 28-án, szombaton. 100 À Nemzetgyűlés <8. ülése 1920. megélni nem tudunk. És amikor már ennyire szorult helyzetben vagyunk, — hiszen igazán máról holnapra élünk "— (U'gy van I) amióta én ott vagyok abban a nunisteriumban, mindennap azt ]essük, honnan kapunk annyit, amennyit másnapra kioszthassunk Budapesten, vagy a hadseregnek küldjünk, ügy állunk, hogy mindennap beállhatott volna valami katasztrófa, pl. egy hófúvás, amely a közlekedést megakadályozhatta volna s akkor egyik napról a másikra elfogyott volna a készletünk, ugy, hogy egyáltalán semmit sem tudtunk volna adni. A közélelmezési ministeriumban valósággal remegve kell az embernek néznie, kapok-e ma annyit, amennyit holnapra kell adnom az éhező lakosságnak. És valóban Isten különös segitségének köszönhető, hogy eddig különösebb fennakadás nem fordult elő és ha keveset is, de annyit kaptunk, hogy ugy ahogy meg tudtunk élni. El kellett rendelni a legszigorúbb gabonagyűjtést. Megjegyzem, hogy nekem egyáltalán nem, de az összkormánynak sem volt meg az a szándéka, hogy itt azt a kegyetlen rekvirálást, amelyet a háború idején végig folytattak, újra alkalmazzuk. Mi megállapodtunk abban a formában, hogy a rekviráló-bizottság, amely mellé katonai erő is rendeltetett ki,-kiszáll a községbe, összehivja a községi elöljáróságokat és esetleg még egynéhány olyan gazdát, aki ismeri a községben mindenkinek vagyoni helyzetét — mert hiszen kis községekben az odavaló gazda meg tudja fejből mondani minden gazdáról, hogy mennyi gabonája termett és mennyi a szükséglete — és akkor a kivetett kvantum arányában felosztják a mennyiséget és felszólítják a gazdákat, hogy szállítsák be. Természetesen nagyon kell vigyázniuk a megyei kivető-bizottságoknak arra, hogy az a kivetés olyan legyen, amely be is hajtható, mert ha olyan kvantumot vetnek ki, amely egyáltalában be nem hozható, akkor nevetségessé teszik magukat. Ha nincs meg az a kvantum, akkor nem lehet behozni, de ha olyan mennyiséget vetnek ki, amely megfelelő és behozható, akkor az a községi elöljáróság vagy azok a gazdák szabják meg azt, hogy melyik gazdának mennyit kötelessége beszállítani és felszólítják őket, hogy szállítsák be azt. (Helyeslés.) Meg vagyok arról győződve, hogy a legtöbb helyen a gazdák igen nagy százaléka be is szállítja és én magam mondtam meg népg}^üléseken és megyegyüléseken is, hogy amely községben pedig volnának gazdák, akik a rájuk kirótt mennyiséget annak ellenére, hogy többi gazdatársuk beszállította a rá eső mennyiséget, nem szállítják be, azoknál a gazdáknál kénytelenek vagyunk rekvirálni. A dolognak a lényege ez. Tudom, hogy itt visszaélések történtek... Ereky Károly : Meg kell torolni ! Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : . . . amint történhetnek és történnek is mindenütt. — itt különösen egyes katonai kiküldöttekről van szó, akik talán soha életükben nem foglalkoztak a néppel és nem foglalkoztak ilyen közgazdasági dolgokkal és vannak köztük, akik azt hiszik, hogy ka ők kimennek a faluba és ráijesztenek a népre, akkor mindjárt lesz gabona. Hát erre is lehet eset valahol, de általánosságban ezt hiába alkalmaznák, mert ahol nincs, ott semmi ráijesztéssel senki sem rekvirálhat. Hogy ilyen viszszaélések történtek, erről kaptunk j elentést, azonban, elmondhatom, hogy a közélelmezési ministeriumhoz beosztott Bakó tábornok ur és a kormánybiztos ur mindezeket a panaszokat felülvizsgálták és ahol szüksége mutatkozott, rögtön intézkedtek, hogy a visszaélések megszűnjenek, mert nem tűrhetjük el azt. hogy valaki, aki a gabona összegyűjtésére van kirendelve, mint annak a karhatalomnak parancsnoka, olyan kifejezésekkel illesse ezt a sokat szenvedett népet, amelyeket itt a Házban nem is lehet reprodukálni. Ezt nem tűrhetjük el és én mondhatom a t. interpelláló képviselő urnák, hogy ebben a tekintetben a legnagyobb szigorúsággal járunk el (Helyeslés.) és ha ilyen panasz érkezik és alapos, az illetőt rögtön elmozdítjuk állásától. (Élénk helyeslés.) À jövőt illetőleg az volna a szerény nézetem, hogy nekünk a rekvirálás okát meg kell szüntetnünk (Helyeslés a jobboldalon.) és jövő terveinket ugy. kell felépítenünk, hogy má.r a jövő évi termést rekvirálás nélkül használhassuk fel. (Élénk helyeslés a jobboldalon.) Gaal Gaszton : Nem is tűrjük el többet a rekvirálást ! Ez volt az utolsó ! A gazdák sanyargatásából épen elég volt ! (Mozgás a baloldalon. Felkiáltások a baloldalon : Ha lesz termés I Ellenmondások a baloldalon.) Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : T. Nemzetgyűlés ! Nem szabad folytatnunk azt a politikát a közélelmezés terén, amelyet a háború alatt folytattak és amelyet még most is sokan folytatnak, akik szeretnék, hogy az továbbra is megmaradjon. Népünknek egyik nagy része már rászokott arra, hogy neki magának nem kell magáról gondoskodni, majd az állam ad és hogyha az állam csak Budapestet látja el, akkor Budapest lakossága még meg fog szaporodni a jövő aratás után is, (Élénk derültség.) inert itt minden nagyobb erőlködés nélkül, minden munka nélkül megélhet és ha kevéssel is, de az állam köteles gondoskodni mindenkiről. Bocsánatot kérek, az állam köteles gondoskodni bizonyos mértékig, én azt elismerem, (Felkiáltások a jobboldalon : Azokról, akik dolgoznak !) de ennek határa kell hogy legyen (Ugy van! ügy van!) és mi nem vagyunk kötelesek mindenkiről gondoskodni, mindenki gondoskodjék magamagáról. Ereky Károly : Csak a közalkalmazottakat kell az államnak ellátnia ! (Helyeslés.) Szabó István (nagyatádi) közélelmezési minister : Epen most járult hozzá a minisztertanács az én javaslatomra a főváros élelmezésével kapcsolatos költségekhez és pedig olyképen, hogy a fővárosban uj népszámlálás történjék, amelyén