Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

9S Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 18. szenet. (Egy hang : Honnét vegyünk ?) Hát maguk ma honnan használják a benzint ? Bevetetlenül van — keveset mondok — 2000 hold földünk amiatt, hogy nem birtuk megszántani, mert sem benzint, sem szenet nem kaptunk. És ma mit látok ? Azt, hogy egymásután 10—15 autó szalad erre. (Ugy van! Mozgás!) Engedelmet kérek, a gazdálkodás igy nem fog folyni. Most learatnak, de azt le is kellene csépelni. Csakhogy ehhez nincs sem szén, sem benzin. És majd mit mondanak ? Azt, hogy nem dolgozik a munkás. Dehogy nem dolgozik, dolgozik az, csak adják meg neki azt, ami a kezébe való. Benzin meg szén nélkül csépelni nem bir senki sem, aí Isten magaséra, remhogy a munkás. Ha ezen nem segítünk, akkor az aratás után majd elcsépeli a gabonát a jég vagy az ellenség. Nagyon kérném, hogy erről is gondoskodjanak. Nemcsak azt kell már előre számítanunk, hogy a munkás nem dolgozik majd, hogy munkászászlóaljat rendelünk aratni. Ha learat az a század, elcsépelni még a katona sem fogja bírni, ha szene vagy benzine nem lesz. Ha pedig"szén és benzin lesz, esküszöm, hogy a munkásosztálynak nem kell katonaság, le fog aratni és le fog csépelni. De ott van sok földünk szántatlan, ami nagyon fáj, mert nem volt, amivel szántsunk. Mert a takarmányt elhordták és jószágaink éhen pusztultak, tehát nem volt, amivel szántsunk. Kértünk benzint és szenet és semmit sem kaptunk ; ott van tehát a föld szántatlanul. A Károlyi-kormány megbüntetett engem 4000 koronára, meg egyévi elzárásra, aminek eredménye az volt, hogy 2000 hold szántatlanul van. Megbüntettek, de még azt is megmondták, hogy ne haljon meg az a 4214 lélek, amelyik nagyobb részének az édesapját a hantok takarják, némely részének a gránát takarta el az apját, ha már meztelen szenved is, de éhen ne pusztuljon. Vettem magam mellé két nemzetőrt, kimentem az intézőhöz reggel hét órakor és felköltöttem. Méltatlanul kifakadt, hogy hogy merem őt felkölteni, megmondtam neki, hogy ha én fel tudok kelni két órakor, akkor ő felkelhet legalább hét órakor azért, hogy 4214 lélek ne éhezzék. (Taps.) A Károlyi-kormány büntetett meg, a büntetés fenn is állott mindaddig, mig a jelenlegi kormány talpra nem állt. Ma már nem vagyok megbüntetve, elmúlt, hála isten ! (Felkiáltások : Éljen a proletárdiktatúra !) Elvtársak ! A benzin, meg a szén nagyon fontos, autókra nincs semmi szükség az Alföldön, de talán a Felföldön sem. (Felkiáltások : Nincs !) De igenis van szükség benzinre és szénre. Nem itt kell elpazarolni a benzint, hanem ott osszák szét, ahol égetően szükség van rá. (Élénk helyeslés és taps.) Nagyon röviden kívánok még a tárgyhoz szólni. Van nálunk körülbelül 2500 hold szőlőben, azt nyitni, metszeni, kapálni kell, ott mindenféle munkát ugyanúgy meg kell tenni, mint azelőtt, nagyon örültem, mikor a szesztilalmat behozták, azt mondottam, igy kellett volna Károlyinak is cselekednie, ezt nagyon becsültem. De, engedelmet kérek, aki ott dolgozik reggeli hajnaltól sötét hajnalig, az ne érdemelne meg egy napon egy fél liter bort? Ezt tagadom. (Taps. Derültség.) Amikor az a gyári munkás 8 órát dolgozik a gyárban, az az aTatómunkás nappal nem köthet, mert akkor a búzát ott hagyja a földön, annak harmat kell, az használ ; az a gyári munkás nyolc órát dolgozik, a földmunkásnak, ha eredményesen akar dolgozni, dolgoznia kell reggeli hajnaltól esteli hajnalig. Azt a fél liter bort azonban földmunkás még jobban megérdemli, mint a nyomorék koldus az alamizsnát. Nagy Béla : Amikor a proletariátus a diktatúra alapjára helyezkedett, akkor ki nem alakult helyzet előtt állt, nem gondolta, hogy olyan hamar bekövetkezik az ő uralma és érthető, hogy ebben az esetben a tájékozódottság szempontjából, a cselekvés szempontjából nem tudták a munkát ugy megfogni, ahogy kellett volna és bizonyos kapkodó politikát tapasztaltunk, bizonyos akadályokat láttunk, amely a munkásságnak ebben a helyzetében minden egyes proletár előtt ott volt, amint azt saját tapasztalataiból tudhatja. Ez nem volna egy cseppet sem baj, mert hiszen az a raffináltság, amellyel az előző rezsim, a burzsoá, uralkodott a népek felett, az ma nem szükséges azért, mert hiszen mi nem olyan uralkodást akarunk csinálni és ez az uralom is csak átmenet kérdése. Azonban az a baj, hogy ebben az esetben a proletárság sorai közé olyanok is férkőztek, olyan férgek, .akik megnehezítették a proletariátusnak ezt a helyzetét. Én kénytelen vagyok konkrét dolgokkal idejönni, elvtársaim, (Halljuk ! Haüjuk !) még pedig azért, mert itt a fővárosban illetékes helyen annak idején felhivtuk a kormányzótanácsnak figyelmét is ezekre a dolgokra. Felhivtuk ezekre a központi tanácsnak is a figyelmét. Intézkedés azonban nem történt. Én tehát az országos szovjettől várom azt, hogy ebbe a kérdésbe belenyúljon és szétüssön mindenfelé. Legyen vége a sógorság-, komaság-rendszernek, amelyet itt tapasztalunk. (Élénk helyeslés. Taps.) Elvtársaim ! Mindjárt a konkrét dolgokkal kezdem. Tudjuk azt, hogy a proletariátus diktatúrája alatt megvannak azok az intézmények, amelyekben egyedül a proletároknak volna a helyük. Ott azt tapasztaljuk, hogy mindenki ott van, csak a proletár nincs ott. (Igaz! ügy van!) És, ha egy-egy szervet megnézünk, akkor azt látjuk, hogy a levitézlett burzsoázia, azoknak a családtagjai, rokonságai élnek ott és azok intézik a proletariátus ügyeit. (Ugy van !) Nagyon érthető dolog, hogy az a bánásmód, az a fogadtatás, amelyben itt része van a proletariátusnak, minden, csak nem az a fogadtatás, amelyet a proletariátus vár és követel. Elvtársaim! Csak egy szerv az, amelyet konkrét formában felhozok, azonban ez a szeiv épen olyan dolog, mint ha a tengerből kiveszünk egy