Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 18. 99 cseppet s azt megvizsgáljuk, akkor látjuk magunk előtt a tengert. Itt van a butoreloszt ó-központ. Ennek az alkalmazottai között ott vannak még ma is Feith épitész, Trenka bútorgyáros, Klein vasbut or gyáros, Járai épitész, Dózsa batorgyáros, Benyovits bútorkereskedő, Atlasz ügyvéd, (Ugy van!) Ez egyetlenegy eset. (Felkiáltások: Protekció csak kell !) Itt van az árvizsgáló bizottság­ban Degré táblabíró, Gut h volt miniszteri tanácsos, Egyed miniszteri segédfogalmazó. Lengyel Gyula népbiztos: Nincs is árvizsgáló bizottság ! En oszlattam fel. (Zaj.) Nagy Béla : Nem ezen a cimen, de még ott vannak, ha egy másik intézménynél, másik szerv­nél is. Egy hang : Konkrét vagy nem konkrét? Nagy Béla : Azonkívül van egy csomó, Köl­ber kocsigyáros, Tomcsányi, az ismeretes páternek valami rokona, Goldscheider szalámigyáros, akinek 42 háza volt, a Gillemot-család ; van itt egy csomó, itt van vagy 15 név, akik a volt országos kaszinónak mind tagjai voltak. (Nagy zaj.) Lengyel Gyula népbiztos: Kérem, egy sincs ott ! (Zaj.) Nagy Béla : Bocsánatot kérek, én konkrét adatokkal jöttem ide, én bizonyítani tudom. Ha nem abban a szervben van most jelenleg, ott van egy másik szervben. És épen ez jellemzi a hely­zetet, hogy mikor ezzel a kérdéssel illetékes hely elé jöttünk, azt mondották, hogy nincsenek ott az előbbiek, és még most is ott vannak és azóta sem történt intézkedés. Ezért szükséges, hogy ide jöjjünk és nagyobb súlyt adjunk szavainknak. Itt van egy másik jellemző példa, egy be­ajánlás. Többek között a levélben, amelyben az illető ajánlja magát, a következőket mondja : »Én az Északamerikai Egyesült Államokban utaztam ekkor és ekkor«, aztán »különböző váro­sokban folytattam tanulmányaimat, szakmámat« (Felkiáltások : Tehát jó proletár !) »Istenben bol­dogult trónörökösünk meggyilkoltatásakor vissza­tértem szeretett fővárosunkba, hogy felajánljam szolgálataimat a hazának.« 1919 március 19-ike óta tagja az Ámosznak. Ez is ott van ebben a szerv­ben, vagy egy másik közelálló szervben. Elvtársaim ! Gondolható, hogy ha ilyen embe­rek vannak ott, ezeknek az ideológiája minden, csak nem olyan, amely a proletár érdekét tudná képviselni és védeni. (Zaj.) Nemcsak itt vannak ezek, hanem a különféle népbiztosságoknál min­denütt ott vannak ezek a kullancsok, amelyeket nem tudnak lerázni, egyik is, másik is tesz valami szolgálatot a népbiztosságokban levők hozzátar­tozóinak, kebelbarátainak, sógorainak és komái­nak és nem tudják ezeket a kullancsokat kizárni. (Tetszés és taps. Felkiáltások : Gyalázat /) A legnagyobb protekció uralkodik minden­felé. Ha kiadnak rendeleteket, ezeket a kerüteti munkástanácsok végre akarják hajtani, azonban lehetetlen végrehajtani, mert a kijáró-rendszer uralkodik, egyik elmegy a másik komájához, ismerőséhez és ezzel visszaélve az ő közbenjárásu­kat kérik és ezeket sem tudják lerázni. Ha nem is küldik határozottan az illetőt, azonban kezük­ben mindig van valami olyan dokumentum, mely megtéveszti azokat a szerveket, amelyeknek in­tézkedniük kell. Másik baj az, hogy a kiadott rendeleteket nem fogalmazzák meg becsületesen, érthetően és egyik rendelet a másikat agyonüti, vagy előfordul a rendeletek tömkelegében, hogy mikor végre akarják hajtani azokat az illetékes szervek, nem lehet végrehajtani, mert végrehaj­tásuk mindenfelé akadályokba ütközik. Ha az em­ber erélyesebben lép fel, akkor még fenyegetőzé­seket is hallhat. T. elvtársak ! Másrészről rá kell mutatnom arra is, hogy a proletárok között is vannak hibák a szervekben. Nyisztor György : Miután emberek azok is. Nagy Béla : De ennek oka az. hogy az illetők, amikor ilyen dolgokat látnak, bizonyos hatalmi tultengésbe esnek, s azt mondják, hogy majd megmutatom és aztán elvetik a sulykot és ebből ismét nagy káosz származik. Konkrét formában inditványozom azt, hogy a szovjetkongresszus küldjön ki egy bizottságot, mellékes az, hogy kinek a kebeléből s akár a kongresszus, akár a kormányzótanács, vagy mond­juk a központi tanács kebeléből alakuljon meg a bizottság, amely ezekbe a hivatalokba és általá­ban minden proletár-intézménybe bemenjen és ott csinálja meg azt a bizonyos razziát (Felkiáltások : Seprűt a kezébe /) és aki nem odavaló, szórja ki a legrövidebb idő alatt. Érthető, hogy szakerőkre is szükség van. Ezek a szakerők esetleg nem képviselik a proleta­riátus gondolatvilágát, azonban mert a szükség ugy kivánja, hát legyenek szakerők, de minden egyes esetben, mikor szakerő alkalmazásáról van szó, e bizottság vizsgálja meg, hogy kik azok, és szükség van-e olyan burzsoá-családokból odaállí­tott emberekre, akik mint szakerők működnek vagy pedig ezeket lehet pótolni proletárokkal. Szóval az összes intézményekből a legsürgősebben kergessék ki ezeket és haladéktalanul távolítsák el előzetes vizsgálat után. Elvtársaim, egyet-mást el kell mondanom a bürokráciáról is. Nagyon sokat beszéltünk a bürokrácia megszüntetéséről, azonban azt látjuk, hogy mindent tettünk, csak azt nem, hogy meg­szüntessük. Csak egy képet tárok az elvtársak elé. Mikor a kerületi munkástanácsok, hogy ugy mondjam, elfoglalták a kerületi elöljáróságokat, ott volt egy bizonyos számú tisztviselőréteg és odajött az intéző-bizottság és emellett mindenütt lakásbizottság is alakult. A szervek nőttek, ahe­lyett, hogy a bürokráciát megszüntették volna, ahelyett, hogy kevesebb ember végzett volna bi­zonyos munkát, több lett odaállítva és nem tudom belátni, hogy hogyan fogjuk igy megszüntetni a bürokráciát. Akikre nincs szükség, azokat teljesen ki kellene cserélni. Ez az első pillanatban nem lehetséges az ellenőrzés szempontjából, és nem lehet azért, mert nem adhatunk a helyükbe olya­13*

Next

/
Thumbnails
Contents