Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-5

78 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hő 18. akarta a tanácsköztársaságot, magát a proletariátust leverni és hasznos munkájában megakadályozni. Künn a vidéken, künn a pusztákon, Héjasféle, Szappanos-féle alakok és több ilyen nagy burzsoák, akik évszázadok és évezredek óta elnyomói voltak a szegény proletariátusnak, ugy a földmivelő mint az iparososztálynak, gárdákat szerveztek és ha egy szép napon vörös katona és vörösőr testvéreinkkel maga a direktórium, amely éjjel-nappal esós időben is küzdött, hogy ezeket leverje, nem veszi őket észre, már botokkal és gépfegyverekkel fordultak Kecskemét városa ellen. Ezeket levertük, letartóztattuk, börtönbe vetettük, (Helyeslés.) mert megérdemelték és túszokként ejtettük azokat az egyéneket, akik nem akartak a mai korszellembe belehelyezkedni. Sajnos azonban, az igazságügyi népbiztosság rendeletére napnap után telefonértesítések, sürgönyök jöttek hozzánk, hogy illetéktelenül tartóztattunk le túszokat, engedjük őket szabadlábra. Ameddig lehetett, meg is rostáltuk őket, de amikor aztán láttuk, hogy ez már nem megy, hogy ez már több a kettőnél, bizony nem hajtottuk végre a rendeletet. Elkövetkezett aztán egy idő, a mikor az ellenforradalmárok száma már a tetőfokra emelkedett és elterjedt az ahir, hogy a románok, az ellenforradalmárok már Szolnokot is elhaladták. Ekkor, hogy biztosítsuk magunkat, 27 túszt elszállítottunk Budapestre, de másnap mind kieresztették őket és hamarosan otthon láttuk őket. (Az elnöki széket Kovács Miksa foglalja él.) Történtek hibák az igazságügyi népbiztosság részéről is, a mely megakadályozott bennünket, hogy a proletárdiktatúra folytatása érdekében ezeket az embereket féken tartsuk, a kikre nem nézhetünk és nem is nézünk tisztességes szemmel, a mennyiben ma is ellenségeink. Legyenek nyugodtak, Kecskemét városában visszaállítottuk a rendet, ott rend van. Vannak rendbontók, vannak kavargók, egyes alakok, nem is egyesek, hanem többen, de Kecskemét város intézőbizottsága arra törekszik, hogy ezeket az alakokat eltávolítsa, megsemmisítse, vagy beleszoktassa a proletárdiktatúrába. Varga Jenő elvtársunk említette a nagybirtokok szoczializálását is. A vidéken még mindig nincsenek tisztában ezzel a kérdéssel. Hogy a törpebirtokokat meghagyjuk egészen 100 holdig, azt meg tudja érteni az a vidék, az a 100 holdas birtokos is tudja, hogy a 100 holdas birtokát meghagyják neki adómentesen, azonban nincs benne a rendeletben és nagyon tágan van körülírva, hogy akinek 105 vagy 110 holdas birtoka van, annak meghagyják-e a 100 holdat és csak az 5 holdat veszik-e el, vagy mind a 105 holdat veszik-e el és nem hagynak meg neki semmit. Azt igenis meg kell világítani, hogyha valakinek 105 hold birtoka van, nem mind a 105 holdat veszik el tőle, hanem csak az 5 holdat. (Felkiáltások : Mind elveszik !) Ez, szerintem, nagyon téves felfogás. Has azért, mert valakinek 101 vagy 102 hold földje van, elveszik tőle mind a 102 holdat, ez helytelen^ eljárás. Vegyék el az 1 vagy 10 holdat, de hagyják meg neki a 100 holdat. Azonban azt sem helyeslem, hogy meghagyják neki a 100 holdat. (Helyeslés.) Hagyjanak meg neki 60 holdat s.' akkor rendben van. Lehet valakinek más az egyéni meggyőződése és felfogása, nekem azonban az a felfogásom és nézetem, hogy vannak 5—6< tagú családdal bíró gazdák, akiknek szükségük van a: 60 holdra, de semmi körülmények között nincs szükségük 100 holdra. Mert amikor nekik meg akarunk hagyni 100 holdat, tekintsünk a kisiparra, a kiskereskedésre és egyéb dolgokra. Ha ezeknek a gazdáknak meghagyjuk a 100 holdat, lesz belőlük burzsoá, mig a kisipar és a kiskereskedelem letörik, mert azoknak a gazdáknak alkalom nyílik arra, hogy termeljenek és magasan felhatjsák terményeik árát, hogy kiszipolyozzák az iparosokat,, a földmunkásokat. Itt a kisiparnak nincs tekintélye, tönkre vantéve, szocializálva van ; azután el van tőle véve a. szerszám, minden, munkaképtelenné van téve teljesen ; anyag nincs, amivel dolgozzék a kisiparos, ugy hogy képes elmenni bárhova más iparágba vagy elmenni kapálni-kasználni. Már pedig nem az a célunk, hogy iparoselvtársainkat' mezőgazdasági vagy egyéb munkával foglalkoztassuk, hanem az, hogy fejlesszük a kisipart, mert sokkal több hasznát vesszük a kézimunkának, mint az elhamarkodott gyári munkának. Viszont igy van a 25 holdas szőlőbirtokoknál is. Ezeken a birtokokon sincsenek tisztában azzal, hogy 25 hold marad-e meg, vagy megmarad 10 hold. Kívánatosnak tartanám, ha a földmivelésügyi népbiztosság rendeletben vagy újságban meghirdetné, hogy mennyi marad meg, 100 hold, vagy 60 hold, mert ez nem egészen világos. A kormányzótanács a vidéken a városokban és falvakban felállította a birtokrendező és termésbiztositó bizottságokat, melyeknek igen nagy munkát kell végezniök az országban a földmivelés terén, amelyeknek kötelességük a szocializálás,. amelyeknek a kötelességük és egyik főf el adatuk az utak javítása, továbbá a nagy esőzések folytán óriási, ezer holdnyi birtokokon már régi idők óta felgyülemlett vadvizeknek a lecsapolása. Ezek azemberek ki vannak küldve az ország különböző részeibe, városaiba, községeibe, de nincs megadva nekik az eszköz, az anyag ahhoz, hogy ezen munkát végrehajtsák. Itt van az aratás is, minden a nyakunkon s a termésbiztositó bizottságnak nincsenek eszközök a kezében, nem tud dolgozni. Epen nálunk is igy van. Ott van a mérnök, a gazdasági biztos ; dolgoznának, de a jármüvek hiánya miatt fel vannak akadva. Kecskemét városából a jármüveknek, az automobiloknak, a kocsiknak, a szekereknek nagyobb részét elvitte a katonaság, ugy hogy annak a birtolacendezo testületnek, amelynek kir kellene mennie a vidékre, a pusztákra, egyáltalá-