Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-4

66 Tanácsok Országos Gyűlése 1919, évi Junius hó 17. Elvtársaim ! Hogy kitérjek alapjában véve az egész dologra, meg kell emlitenem azt, hogy a földmunkások joggal nevezhetik magukat forra­dalmároknak, annyival is inkább, mert Magyar­országon Dózsa György idejében ők voltak a leg­első forradalmárok. (Taps. Vgy van!) Tehát, elvtársaim, én nem engedhetem meg azt, hogy az ipari proletárság részéről a mezőgazdasági mun­kásokat a legcsekélyebb vád is érje. Nem enge­dem meg azért, mert amikor a legelső forradalom kiütött és be lehetett menni a tanyákba, a mező­gazdasági munkások megszervezésére, valameny­nyien lelkesen mellénk állottak. Valamennyien forradalmárok lettek. Mikor pedig idefenn meg­csináltuk a Tanácsköztársaságot és ráléptünk a kommunizmus alapjaira, kimentünk a tanyákba, ezek a mezőgazdasági proletárok lelkesedéssel, azonnal a mi hivásunkra, felvilágositásunkrá kom­munisták lettek. Tehát őket nem érheti vád és nem érheti vád azokat az elvtársakat sem, akjk a mezőgazdasági munkásokat vezetik és irányít­ják, hegy ők talán ellenforradalrr. árok volnának. Nem, mert a vad rögöt ők szántották fel, a vad rögöt ők készítették elő, hogy meg legyen mun­kálva, hogy a kommunizmus magjait be lehessen vetni. (Vgy van 1) ők a legvadabb rögöt szántották és művelték meg és ha ezekben a dolgokban ők valahol kriti­kát gyakorolnak, nem szabad őket mindjárt rossz szemmel nézni, mert én tudom, hogy a földmunkás­szövetségnek minden egyes embere olyan forra­dalmár, hogy nála nagyobb forradalmárt nem ismerek. (Taps.) Csak ne tessék őket olyan ellen­szenvvel nézni. Ezt akartam kijelenteni, mielőtt továbbmegyek. Elvtársaim ! Most rátérek a szövetkezeti dol­gokra. A szövetkezeti dolgokat azért nem látom jóknak, nem látom rendszeresen megcsináltaknak, mert a szövetkezeti téren nem csináltunk mást, mint csupán azt, hogy formailag átváltoztattuk, olyanformán, hogy levettük a cégtáblát, a magán­tulajdont és feltettük, hogy szocializált birtok. De más azon a birtokon abszolúte nem történt. ( Közbeszólások : Természetes ! ügy van !) A leg­nagyobb hiba az, hogy mielőtt a Tanácsköztársa­ság szocializálta a birtokokat, nem csinálta meg a szocializált birtokoknak a munkaszabályzatait. Nem csinálta meg azt, hogy tulaj donképen mi annak a termelőbiztosnak a kötelessége, mi a munkásoknak a kötelességük és mi annak az intézőnek a kötelessége. Ezért azután tájékozat­lanok a vidéki gazdaságok munkásai és nem tudják azt, hogy nekik tulaj donképen mit kell cselekedniök, hogyan és miképen kell a társadalmi életbe belekapcsolódniuk. Itt vannak a hibák. Ezeket kell orvosolni a legrövidebb idő alatt, ha azt akarjuk, hogy a szövet­kezetek jól funkcionáljanak. (Vgy van!) Mert, elvtársaim, nem igaz, hogy az a mezőgazdasági munkás nem dolgozik. Arinak a mezőgazdasági munkásnak egy kis okos felvilágositó beszéd kell, ő megteszi a kötelességét. Én tudom, mert én járok a tanyákon, járom azokat a helyeket, ahol a mező­gazdasági munkások dolgoznak. Viszont azonban nem lehet olyan dolgokat csinálni, hogy, amikor mi márciusban, március elején megcsináltuk Szombathelyen Vas vármegye területére május hó­napra 30 koronában a napszámbéreket, ugyanakkor ­a népbiztosság 35 koronában állapította meg. Akkor azután fel volt borítva minden és jönnek a vidékek,., jönnek a munkások panaszkodni, hogy mi lesz most. Erre azt mondják idefenn, hogy nem lehet a föld­munkásoknál magas munkabéreket megállapítani,, mert akkor ráfizetnek a gazdaságokra. Hát, elv­társaim, arra a mezőgazdasági munkásra, aki dol­gozik kora reggeltől késő estig, aki nem nyolc órát dolgozik, arra a munkásra, ha nagyobb nap­számbért adunk neki, ráfizetünk, hanem a csavargó' termelőbiztosokra, azokra nem fizetünk rá ? (Nagyi tetszés. Taps.} Elvtársaim t Ilyen politikát nekünk nem szabad űzni, mert ez megbőszülj a magát. Ma a mezőgazdasági munka és a hadsereg az a két té­nyező, amely az ország fenntartásáról minden te­kintetben gondoskodik. (Vgy van ! Taps.) Épen azért nekünk minden tekintetben oda kell hat­nunk, hogyha ma az a mezőgazdasági munka bi­zonyos tekintetben drágábba kerül is, vagy ha ráfizetünk is, annak mégis meg kell adni a kellő.* díjazást. Meg kell adni pedig azért, mert, ha a munkanélkülieknek rregadjuk a díjazást, akkor százszorta inkább joguk van, hogy nekik azt meg­adjuk, azoknak, akik dolgoznak. (Helyeslés.­Taps.) Elvtársak ! Azt mondta Hamburger elvtár­sunk, hogy magasan vannak megállapítva a ter­ményekben való fizetések. Én is azt mondom, elv­társaim, hogy ott, azokon a bizonyos tanácskozá­sokon, amikor ezeket a bérszerződéseket csináltuk, tudtuk mi nagyon jól azt, hogy az igy van meg­állapítva, hogy annak a munkásnak a fejkvóta arányában arra a mennyiségre szüksége nincsen. De tudtuk azt is, elvtársaim, nagyon jól, hogy akkor még nem volt kommunizmus, és a termé­nyekben való magas díjazást eszköznek használ­tuk fel arra, hogy a magántulajdont megszüntes­sük, hogy a magántulajdont megbuktassuk. (Élénk helyeslés. Zajos taps.) Elvtársaim ! Ugyanakkor, amikor megcsi­náltuk a szerződéseket, még a kiküldöttek ki sem mentek a tanyákra, már összehívtuk őket érte­kezletre azzal, hogy, elvátrsaink, nektek ebből nem lehet többet elhasználnotok, csakis azt, ami a fejkvótában benne van, tehát a többit adjátok, oda a nincsteleneknek, adjátok oda az ipari pro­letároknak. (Vgy van ! Felkiáltások : Oda is ad­ták !) Oda is adta a túlnyomó része. (Felkiáltá­sok : Mindenhol ! Vgy van !) Oda is adják minden­hol. Tehát akkor még sem élveznek nyerstermé­nyekben magasabb fizetéseket, mert ők ezt min­denhol maximális árban fizetve, mindenütt pénz­ben kapták. (Vgy van!) Tessék meggyőződni odakint a tanyákon,, hogyan és miképen vannak a munkások fizetve. Idefenn a legkönnyebb va-

Next

/
Thumbnails
Contents