Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-4
48 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 27. valósítása tekintetében oroszországi példákra hivatkozunk, akkor joggal és büszkén mondhatjuk el, hogy mi itt a földbirtokreformot kommunisztikus szempontokból sokkal mélyrehatóbban, sokkal előrelátóbban és sokkal céltudatosabban valósítottuk meg, mint ahogy sikerült megvalósítaniuk orosz elvtársainknak. (Ugy van!) Oroszországban épen az ellenforradalmi törekvések felszinrej utasa miatt a nagy földbirtoktesteket földarabolták, az instrukciót széjjelhurcolták, az igásállatot elvitték, teljesen devasztálták, elpusztították az intenzive kezelt nagy gazdaságokat ; s az orosz tanácsköztársaság még csak ma tart ott, hogy e szétdarabolt, tönkretett és devasztált gazdaságokat újra rekonstruálni akarja. Nálunk a Károlyi-régime ideje alatt belevettetett a köztudatba a földosztás problémája. Hogy előre megfont olt an-e, vagy csak ötletszerüleg történt-e a földbirtokreformnak ilyetén megoldása azt megállapítani nem lehet ; tény azonban az, hogy a lelkek forradalmositásához kétségtelenül hozzájárult az, hogy az előző regime belevetette a köztudatba a földosztás kérdését. Amikép a hadseregben szükséges volt a régi militarista kereteket erős dezorganizációs munkával tönkretenni ; amint szükséges volt ott a bizalmi rendszer kiépitésével a militarisztikus kereteket megsemmisíteni : azon a módon a mezőgazdasági üzemekben is a magyar földesuraknak körülbástyázott hatalmát csak ugy sikerült valami módon megtörni és tönkretenni, hogy a nincstelen mezőgazdasági proletárság közé belevetették a földosztás problémáját. S ez néhány hónap alatt sikerült is annyira, hogy a legutolsó faluban, a legutolsó majorban is már mindenki kiválasztotta magának azt a bizonyos helyet, azt a bizonyos 10holdat, amelyen a jövőben gazdálkodni fog. Ez egy szükségszerű etapeja volt a fejlődésnek, mert hiszen a tömegek forradalmositásálioz feltétlenül hozzájárult. Azonban amikép a régi militarisztikus keretek "tönkretétele után meg kellett szervezni a proletárhadsereget, amely fegyelmezett, s amely minden tekintetben rendelkezésre áll, azon módon a földbirtokreform megoldása dolgában is, mihelyt a dezorganizációja munkáját elvégeztük, mihelyt a nincstelen mezőgazdasági proletárságot a forradalom szolgálatába sikerült állítani, azonnal meg kellett kezdődnie a rekonstrukció munkájának, a iegyelmet honosító munkának s a nagy birtoktestek feldarabolását minden körülmények között meg kellett akadályozni. (Igaz ! Ugy van !) Egynémely hely kivételével ez sikerült is. 'Sikerült azért, mivel közben az entente — amely a körülöttünk levő országok forradalmositásában kétségtelenül igen nagy fáradságot fejt ki s igen nagy szolgálatokat tesz — : e tekintetben nekünk is segítségünkre sietett. Az a demarche, amely a román demarkációs vonalat előretolta s amely lényegében alkalmat adott arra, hogy a proletárdiktatúra Magyarországon megvalósittassék, egyben megakadályozta azt, hogy itt Magyarországon .«, földbirtokok foldaraboltassanak. Mert a proletárdiktatúra kikiáltásával azonnal módot adott arra, hogy a Búza Barna-féle hibrid és minden hátsó ajtót nyitva tartó földbirtokreform egyszersmindenkorra eltöröltessék. Sikerült az ország egyes helyeinek kivételével a földosztást megakadályozni ugy, hogy ma a rendelkezésünkre álló területen, a meg nem szállott területen körülbelül 7 és fél millió hold van a Tanácsköztársaság tulajdonában. De segítségünkre sietett, elvtársaim, még egy másik körülmény is. Magyarországon, a mely a tipikus nagybirtok hazája volt, az oligarchia évtizedeken keresztül konokul és görcsösen ragaszkodott a megszerzett hatalmi pozíciókhoz. A lakosság szaporulatával a földéhség és a földinség egyre nőtt. Eltűrték a százezerszámra való kivándorlást, eltűrtek a világon mindent, de a földbirtokhoz a magyar oligarchia hozzányúlni nem engedett és a magyar képviselőháznak évtizedeken keresztül a legfőbb gondja az volt, hogy a magyar mezőgazdasági cselédséget minél jobban sikerüljön békóban tartani. A magyar oligarchia ezzel a cselekedetével, ezzel a konok elzárkózottságával, ezzel a nemtörődömségével tulaj donképen csak a kapitalizmus természetében rejlő tulajdonságokat mutatta meg. Amiképen a kapitalizmus megtermi a proletariátust, a mely végeredményében magát a kapitalista termelési rendet zúzza össze : azon módon a magyar oligarchiának ez a csökönyös, konok elzárkózottsága fejlesztette ki azt a nagy földéhséget, a mely most számunkra lehetővé tette, hogy minden zökkenő nélkül az átmenet idejében is egyrészt biztosítsuk a termelés folytonosságát, másrészt azonban a kommunista alapelveknek megfelelő módon valósithassuk meg a magyar földprogrammot. De a földprogramm megvalósítása, elvtársaim, igen komoly és igen nagy nehézségekbe is ütközik és hogyha a későbbi kritika során az elvtársak a különféle vidékekről azt fogják majd itt elmondani, hogy itt vagy amott visszásságok vagy visszaélések vannak, vagy a Tanácsköztársaság birtokába való átvétel nem történt még meg azzal a szabatossággal és az organizációnak pedáns beállításával, akkor méltóztassanak a kritikánál figyelembe venni azokat a nehézségeket, amelyek ez alatt a két és fél hónap alatt elibénk gördültek. A nehézségek tekintetében legelsősorban ki kell emelnem a mezőgazdasági proletariátusunk tudatlanságát és szervezetlenségét, (ügy van !) Hiszen itt ebben a körben nem kell elmondanom, hogy évtizedeken keresztül a szocialista párt milyen nagy erőfeszitéseket tett aziránt, hogy ki tudjon menni a falura, hogy a falu és a major nincstelen proletariátusát az ipari proletárság mellé állítsa. Sajnos, sikerült megakadályoznia a magyar oligarchiának és általában a szolgabiróuralomnak azt, hogy mi a felvilágosítás munkájával a magunk számára megszerezhessük a mezőgazdasági proletárságot. Sikerült megakadályozni ezt és ezért most az a helyzet, hogy épen az analfabetizmusban tartott, az irni-olvasni alig tudó mezőgazdasági proletárságot igen nagy erőfeszitésekkel lehet csak