Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-4

48 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 27. valósítása tekintetében oroszországi példákra hi­vatkozunk, akkor joggal és büszkén mondhatjuk el, hogy mi itt a földbirtokreformot kommunisz­tikus szempontokból sokkal mélyrehatóbban, sok­kal előrelátóbban és sokkal céltudatosabban va­lósítottuk meg, mint ahogy sikerült megvalósíta­niuk orosz elvtársainknak. (Ugy van!) Oroszor­szágban épen az ellenforradalmi törekvések fel­szinrej utasa miatt a nagy földbirtoktesteket föl­darabolták, az instrukciót széjjelhurcolták, az igásállatot elvitték, teljesen devasztálták, elpusz­tították az intenzive kezelt nagy gazdaságokat ; s az orosz tanácsköztársaság még csak ma tart ott, hogy e szétdarabolt, tönkretett és devasztált gazdaságokat újra rekonstruálni akarja. Nálunk a Károlyi-régime ideje alatt belevet­tetett a köztudatba a földosztás problémája. Hogy előre megfont olt an-e, vagy csak ötletszerüleg tör­tént-e a földbirtokreformnak ilyetén megoldása azt megállapítani nem lehet ; tény azonban az, hogy a lelkek forradalmositásához kétségtelenül hozzájárult az, hogy az előző regime belevetette a köztudatba a földosztás kérdését. Amikép a had­seregben szükséges volt a régi militarista kereteket erős dezorganizációs munkával tönkretenni ; amint szükséges volt ott a bizalmi rendszer kiépitésé­vel a militarisztikus kereteket megsemmisíteni : azon a módon a mezőgazdasági üzemekben is a magyar földesuraknak körülbástyázott hatalmát csak ugy sikerült valami módon megtörni és tönkre­tenni, hogy a nincstelen mezőgazdasági proletárság közé belevetették a földosztás problémáját. S ez néhány hónap alatt sikerült is annyira, hogy a leg­utolsó faluban, a legutolsó majorban is már min­denki kiválasztotta magának azt a bizonyos helyet, azt a bizonyos 10holdat, amelyen a jövőben gazdál­kodni fog. Ez egy szükségszerű etapeja volt a fej­lődésnek, mert hiszen a tömegek forradalmositásá­lioz feltétlenül hozzájárult. Azonban amikép a régi militarisztikus keretek "tönkretétele után meg kellett szervezni a proletár­hadsereget, amely fegyelmezett, s amely minden tekintetben rendelkezésre áll, azon módon a föld­birtokreform megoldása dolgában is, mihelyt a dezorganizációja munkáját elvégeztük, mihelyt a nincstelen mezőgazdasági proletárságot a forra­dalom szolgálatába sikerült állítani, azonnal meg kellett kezdődnie a rekonstrukció munkájának, a iegyelmet honosító munkának s a nagy birtok­testek feldarabolását minden körülmények között meg kellett akadályozni. (Igaz ! Ugy van !) Egynémely hely kivételével ez sikerült is. 'Sikerült azért, mivel közben az entente — amely a körülöttünk levő országok forradalmositásában kétségtelenül igen nagy fáradságot fejt ki s igen nagy szolgálatokat tesz — : e tekintetben nekünk is segítségünkre sietett. Az a demarche, amely a román demarkációs vonalat előretolta s amely lényegében alkalmat adott arra, hogy a proletár­diktatúra Magyarországon megvalósittassék, egy­ben megakadályozta azt, hogy itt Magyarországon .«, földbirtokok foldaraboltassanak. Mert a proletár­diktatúra kikiáltásával azonnal módot adott arra, hogy a Búza Barna-féle hibrid és minden hátsó ajtót nyitva tartó földbirtokreform egyszersmin­denkorra eltöröltessék. Sikerült az ország egyes helyeinek kivételével a földosztást megakadályozni ugy, hogy ma a rendelkezésünkre álló területen, a meg nem szállott területen körülbelül 7 és fél millió hold van a Tanácsköztársaság tulajdonában. De segítségünkre sietett, elvtársaim, még egy másik körülmény is. Magyarországon, a mely a tipikus nagybirtok hazája volt, az oligarchia év­tizedeken keresztül konokul és görcsösen ragasz­kodott a megszerzett hatalmi pozíciókhoz. A lakos­ság szaporulatával a földéhség és a földinség egyre nőtt. Eltűrték a százezerszámra való kivándorlást, eltűrtek a világon mindent, de a földbirtokhoz a magyar oligarchia hozzányúlni nem engedett és a magyar képviselőháznak évtizedeken keresztül a legfőbb gondja az volt, hogy a magyar mezőgazda­sági cselédséget minél jobban sikerüljön békóban tartani. A magyar oligarchia ezzel a cselekedeté­vel, ezzel a konok elzárkózottságával, ezzel a nem­törődömségével tulaj donképen csak a kapitalizmus természetében rejlő tulajdonságokat mutatta meg. Amiképen a kapitalizmus megtermi a proletariá­tust, a mely végeredményében magát a kapitalista termelési rendet zúzza össze : azon módon a magyar oligarchiának ez a csökönyös, konok elzárkózott­sága fejlesztette ki azt a nagy földéhséget, a mely most számunkra lehetővé tette, hogy minden zök­kenő nélkül az átmenet idejében is egyrészt bizto­sítsuk a termelés folytonosságát, másrészt azonban a kommunista alapelveknek megfelelő módon való­sithassuk meg a magyar földprogrammot. De a földprogramm megvalósítása, elvtársaim, igen komoly és igen nagy nehézségekbe is ütközik és hogyha a későbbi kritika során az elvtársak a különféle vidékekről azt fogják majd itt el­mondani, hogy itt vagy amott visszásságok vagy visszaélések vannak, vagy a Tanácsköztársaság birtokába való átvétel nem történt még meg azzal a szabatossággal és az organizációnak pedáns beállításával, akkor méltóztassanak a kritikánál figyelembe venni azokat a nehézségeket, amelyek ez alatt a két és fél hónap alatt elibénk gördültek. A nehézségek tekintetében legelsősorban ki kell emelnem a mezőgazdasági proletariátusunk tudatlanságát és szervezetlenségét, (ügy van !) Hiszen itt ebben a körben nem kell elmondanom, hogy évtizedeken keresztül a szocialista párt mi­lyen nagy erőfeszitéseket tett aziránt, hogy ki tudjon menni a falura, hogy a falu és a major nincstelen proletariátusát az ipari proletárság mellé állítsa. Sajnos, sikerült megakadályoznia a magyar oligarchiának és általában a szolgabiró­uralomnak azt, hogy mi a felvilágosítás munkájá­val a magunk számára megszerezhessük a mező­gazdasági proletárságot. Sikerült megakadályozni ezt és ezért most az a helyzet, hogy épen az analfabetizmusban tar­tott, az irni-olvasni alig tudó mezőgazdasági pro­letárságot igen nagy erőfeszitésekkel lehet csak

Next

/
Thumbnails
Contents