Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-3

Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 16. 33 szervezetek emberei, a termelő- és fogyasztási szövetkezeteknek az emberei. Ugyanannak a ta­kácsnak, amelyik mint országos tanács Buda­pesten nagyszerűen bevált, kisebbitett mása fog "működni minden egyes megyében, illetőleg kerü­letben. (Ugy van !) Aminthogy az országos népgazdasági tanács mellett működnek a gazdasági népbiztosságok, tehát a tanács végrehajtó szervei, ugyanúgy min­őién megye területén, mint a megyei, helyi nép­gazdasági tanács végrehajtó szervét, fel fogunk •állítani egy gazdasági hivatalt, amelybe beleoszt­juk azokat a helyi szerveket, amelyek eddig ott spontán keletkeztek, amely épen ugy fog tago­zódni, mint maguk az eddig fennállott népbiztos­ságok és ez a gazdasági hivatal fogja azután az illető megye területén a gazdasági közigazgatást végezni. Tehát ez fogja összegyűjteni a megye területéről a nyersanyagokat és az élelmiszereket, ez fog ipar­cikkraktárt tartani, oda fogunk adni a vidéken szükséges mindenféle cikkből egy bizonyos ellát­mányt ; meg fogjuk szüntetni azt a lehetetlen álla­potot, hogy ha vidéken ma valakinek kell három métermázsa mész, akkor Pestre kell irnia, esetleg fel kell utaznia. Ezt meg kell szüntetni, kell lenni épitőanyagraktárnak, vasnak, géprésznek, meg mindennek, hogy ne legyen az az őrült központo­sítás, ami ma megvan. És ezek a szervek fogják le­bonyolítani az ipar és mezőgazdaság között az •anyagcserét. (Ugy van ! Ugy van !) Azt, amit most primitiv módon a csere vonatokkal kezdtünk csi­nálni, hogy egy-egy alkalomra kiküldünk egy vo­nat iparcikket és visszahoznak egy vagy két vonat élelmiszert, azt a végleges berendezés után a vidéki népgazdasági tanácsok és a gazdasági hivatalok utján véglegesen szervezni fogjuk. Elvtársaim ! Itt ismét teljes őszinteséggel meg kell mondanom a vidéki intéző-bizottságoknak, Tiogy nekik nem szabad lokális politikát csinál­niuk, nem szabad ugy tenniök, mint a régi szolga­biráknak, hogy azt mondják, hogy dögöljön meg az egész ország, csak a mi járásunk legyen min­dennel ellátva. Ezzel a politikával gyökeresen sza­kítani kell. Mindenkinek minden ténykedésében az egész ország proletariátusának érdekét kell szem előtt tartania, (Ugy van !) mert ha nem igy dolgo­sunk, ugy az ország gazdaságilag szét fog hullani apró részekre és tönkre fog menni. Úgyis tulki­csiny az ország, úgyis minden igyekezetünkkel oda törekszünk, hogy a szomszédos országokkal a gaz­dasági anyagcsere minél tökéletesebb, minél sza­badabb legyen. Nem szabad tehát megtenni azt, hogy egyes vidéki intéző-bizottságok elzárják terü­letüket és külön közellátási, külön közélelmezési és külön ipari politikát igyekeznek folytatni. Ezt, elvtársaim, nem szabad tenni, és én nyiltan meg­mondom, hogy amennyiben befolyásom lesz az ország gazdasági életének szervezésére, nem is fo­gom megtűrni. (Helyeslés és taps.) Ott elvtársaim, ahol ilyen helyi lokálpatriotiz­mus meg fogja akadályozni az egész ország gazda­sági boldogulását, ki fogunk menni, meg fogjuk a A TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. munkásságát agitálni, meg fogjuk őket győzni és el fogjuk távolítani a munkásság segítségével az ilyen külön politikát végző és űző vezetőségeket. (Tetszés és taps.) Én remélem, elvtársaim, hogy erre nem fog sor kerülni, mert épen a mostani szovjetkön­gresszus való arra, hogy kölcsönös kritikával és kölcsönös felvilágosítással hassuk át egymást és közösen építsük fel az uj Magyarország uj gazdasági rendjét. (Lelkes éljenzés és taps.) Elnök : Elvtársak ! (Halljuk ! Halljuk !) A vita menetére vonatkozólag a következő felvilá­gosítást kell az elvtársaknak adnom. Az elvtársak tudják azt, hogy népgazdasági tanács van, amelynek elnöke Varga Jenő elvtárs. Ö most az általános gazdasági helyzetre vonatkozó jelentését terjesztette be. A népgazdasági tanács keretébe tartozik még a pénzügy, a földmivelés­ügy és az élelmezés is. Az elvtársak már magából a napirendből is látják, hogy az élelmezés kérdése külön napirendi pont. Erről tehát itt most nem kell beszélni. (Zaj.) Tessék csak türelemmel lenni. Ellenben a pénzügy és földmiveléstigy ebbe a keretbe tarto­zik. Ha a vitát Varga elvtárs előadása kapcsán megnyitjuk, akkor arra kell hogy kérjem az elv­társakat, hogy ne szóljanak se a pénzügyi kérdé­sekről, se a földmivelésügyi kérdésekről azért, mert Lengyel elvtárs külön fog referálni a pénz­ügyi kérdésekről és akkor szóljanak ezen refe­rátumhoz, Hamburger elvtárs a földmivelési ügyekről és akkor szóljanak majd hozzá. Mert ha most ennek az előadásnak a kapcsán az összes gazdasági kérdésekről fognak a felszólalók beszélni, akkor a vita szétfolyik, hiábavaló, eredménytelen lesz, már pedig azt hiszem, nem azért jött össze a tanácsok kongresszusa, hogy itt eredménytelenül folytassanak egyes felszólalók szócsatákat, ame­lyeknek a végét senki sem fogja megérteni. Az az indítványom tehát, hogy külön referátum alá kerüljön a pénzügyi és külön a földmivelésügyi kérdés. (Egy hang: Nem hallgatni jöttünk ide!) Brandstein Illés : Az elnöki előterjesztéssel szemben, ugyanazon indokok alapján, amiket az elnök is elmondott, hogy a tárgyalás és a vita ne folyjék szét, indítványom van. Teljesen elképzel­hetetlen ugyanis, hogy a felszólaló elvtársak fel­szólalásaikban, mikor a gazdasági helyzetről van szó, ne érintsék a pénzügynek, a gazdasági ügynek és a földmivelésügynek egyéb részeit. Azon nagy­szabású referátumot, amelyet Varga elvtárs el­mondott, a másik két előadó referátuma teljesen ki fogja egészíteni és akkor nekünk módunkban lesz az egész gazdasági életet egységesen átnézni és minden kérdéshez hozzászólni. Meg fogjuk ta­karítani az időt is és minden felszólaló képet tud alkotni magának az ország gazdasági életéről. Guttmann Henrik: T. elvtársak! Ajánlom, hogy Hamburger elvtárs tartsa meg legelőször előadását azért, m>rt az agrár termelés az, ami mindennek alapja, ö utána az ipari termelés ré­széről is legyen egy speciális előadó, még pedig KÖTET. 5

Next

/
Thumbnails
Contents