Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hő 22. 241 ban áll, hogy szabadon gyülekezhessek és felvonulásokat rendezhessen.« Elnök : Ferenczi elvtárs kivan szólani. Ferenczi János : Igen t. elvtársaim ! En korlátozó intézkedéseket akarnék tenni, mert ha azt mondjuk, hogy minden munkásnak jogában áll felvonulásokat rendezni, akkor az ellenforradalom egyszerűen felvonultatja a munkásokat, amint ez megtörtént Sopronban. Akkor ehhez jogot formálnak, mert szakegyleti tagok és ezzel a többi munkások között egyenetlenséget szitanának. Kajári Samu : Itt az van a szakaszban, hogy »minden proletárnak«. Ferenczi János : Törülni kívánnám még a »földmivesszegényeknek« szót is azért, mert töröltük az 1. §-ban is. Elnök : Rónai elvtárs kivan szólani. Rónai Zoltán népbiztos : T. elvtársak ! Ruszkai elvtárs indítványához hozzájárulok és kérem a második mondatot az ő módosításával elfogadni. (Felkiáltások : Hogyan hangzik ?) »És ezért« szavak kihagyandók. A »teljes« szó után pont volna teendő és a következő mondat igy szólna : »Minden proletárnak jogában áll, hogy szabadon gyülekezhessek és felvonulásokat rendezhessen.« A »szegény« szó törlendő. Egyébként kérem a szakasz változatlan elfogadását. Elnök : Aki a Rónai elvtárs által elfogadott módosítást magáévá teszi, szíveskedjék kártyáját felmutatni, (Megtörténik.) Köszönöm. Ellenpróbát kérek. Konstatálom, hogy egy szavazat ellenében elfogadtatott. Következik a 10. §. Brunner József jegyző (olvassa a 10. §4). Elnök : Havas Sándor elvtárs ! Havas Sándor: A 10. §. második mondatát a következőkép javaslom módosítani (olvassa) : »A munkások és földmivesek számára ingyenes és egész a legmagasabb műveltségi fok megszerzéséig is terjedő tanítást biztosit.» Tehát ne ugy szóljon a szöveg, hogy : »Az eddiginél jóval nagyobb mér* tékü tanítást« hanem ugy, hogy : »egész a legmagasabb műveltségi fok megszerzéséig is terjedő tanítást«. Erdélyi Mór népbiztos : »Terjedhető !« Havas Sándor : Helyes, »terjedhető tanítást«. Elnök : Kajári Samu ! Kajári Samu : Hogy a következetlenség hibáját el ne kövessük, minthogy az alkotmánytervezet paragrafusain végigvonul az a szó, hogy rföldrnivesszegénység«, javaslom, hogy egyszersmindenkorra törüljük azt a szót, hogy : »szegénység«. A 10. §. módositásaképen indítványozom, hogy azon mondat után, hogy : »Ezért a munkásság és a földmivesek számára ingyenes és az eddiginél jóval nagyobb mértékű tanítást biztosit« vétessék még be a következő mondat is (olvassa) ; »Mindenütt az országban közkönyvtárakat létesít, amelyet a munkások és földmivesek ingyenesen használhatnak«. A TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSÉNEK NAPLÓJA. I. Farkas István : Ezt már magában foglalja a bizottsági szöveg. Katkó Gyula: Már az előző pontoknál beleestünk abba a hibába, hogy a »földmivesszegény« szót rosszul korrigáltuk ki és pedig nézetem szerint azért, mert én, aki a vidéken dolgoztam, vidéki vagyok, magam is tudom, hogy milyen nehéz lesz megvonni a határvonalat, ha földmivesekről lesz állandóan szó. Ezért a »földmivesszegények« kifejezésnek mindenütt »földmunkások«-ra való kikorrigálását javaslom. (Felkiáltások : Ez már el van intézve /) Tudom, hogy ha »földmivesek«-re történik a korrigálás, ez olyan összeütközésre ad alkalmat a vidéken, ami kellemetlen lesz. A budapesti elvtársak és azok, akik nincsenek tisztában a vidékkel, könnyen hozzájárulhatnak ezen megállapításhoz ; de azok, akik tisztában vannak azzal, hogy milyen nehéz vidéken disztingválni földmivesszegények, földmunkások és földmivesek között, azok semmi esetre sem mehetnek bele az ilyen szövegezésbe s azért kérem azon indítványom elfogadását, hogy a »földmivesszegények« kifejezés mindenütt »földmunkások«-ra igazittassék ki. Elnök : Rónai elvtárs kivan szólni. Rónai Zoltán népbiztos: Állapodjunk meg a »földmivesszegénység« feletti vita teljes lezárásában és abban, hogy minden paragrafusban »földmivesszegény« helyett Nyisztor elvtárs indítványára »dolgozó földmives«-t tegyünk. (Helyeslés.) Akkor ne is tessék később felszólalni, mert ahol az a kifejezés előfordul, hogy : »földmivesszegénység«, ehelyett mindenütt »dolgozó földmives«-t teszünk. (Helyeslés. Zaj.) A második mondatot a következő fogalmazásban kérem elfogadni (olvassa) : »A munkások és dolgozó földmivesek számára ingyenes és a műveltség magas fokát nyújtó tanítást biztosít«. (Zaj.) Schneff József: T. elvtársak! Végtelenül sajnálom, hogy Nyisztor elvtársam indítványával kell szembehelyezkednem azért, mert Nyisztor elvtársam sokkal jobban kell hogy ismerje a földmiveséletet, mint én magam. Megtörtént a választás alkalmával, hogy mivel előfordult az a csodadolog, hogy 20 holddal rendelkező kisgazdát bevettünk a tanácsba, kitörölték. Tehát nagyon furán jönne ki a helyzet, hogy azt vesszük bele, hogy dolgozó földmivesek, mert hiszen dolgozik a 100 holddal biró földmives is. Tehát azt vegyük bele, hogy »dolgozó földmives munkás«, vagy maradjunk meg Rónai elvtárs legelső javaslatánál, hogy »földmives« •. : v Simon Mózes: A földmives sohasem földmivesszegény. Az nem egy ! Schneff József: ;.. de semmi körülmények között ne történjék meg az, hogy igy vegyük be »dolgozó földmivesek«. Kérem az elvtársakat, már csak azért sem lehet helyes : »dolgozó földmivesszegények«, mert ugy tudom, hogy a proletárállam megszün* téti a szegénységet és nem lehetséges az, hogy a KÖTET. Qi