Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

Tanácsok Országos Gyűlése 19Î9. évi junius hó 22. 237 általánosságban, hanem az egyes szakaszokhoz kivannak az elvtársak szólni, (Ugy van !) javaslom, hogy az alkotmánytervezetet pontonként tegyük vita tárgyává. (Általános helyeslés.) Kérem tehát Brunner elvtársamat, legyen szives a tervezetet pontonként felolvasni. Brunner József jegyző (olvassa az alkotmánytervezet eimét és 1. §-át). Elnök: Kérem, elvtársak, miután a jegyző elvtárs utólag elém tette azt a névsort, amely szerint többen szólásra jelentkeztek, azonban nem tüntették fel azt, hogy melyik szakasznál kivannak felszólalni, (Felkiáltások: Általánosságban! Zaj.) amennyiben a pontonkénti tárgyalás mellett maradunk, kérem, hogy az illetők, akik szólni kivannak, szíveskedjenek újból jelentkezni, mert egyébként jelentkezőket figyelmen kivül volnék kénytelen hagyni. (Helyeslés.) Kérem tehát az elvtársakat, van-e valakinek észrevétele az első paragrafushoz ? (Ha senkinek sincs, akkor azt elfogadottnak jelentem ki.) Következik a második paragrafus. Brunner József jegyző (olvassa a 2. szakaszt.) Elnök: Domonkos Rókus kivan hozzászólni. Domonkos Rókus: Tisztelt országos gyűlés! A második paragrafust, amely azt mondja, hogy »földmivesszegények«, oda kívánom módosítani, hogy »földmivesmunkások«. (Helyeslés.) Szerintem ez a kifejezés lealázó és kasztokat idéz elő az ipari és földmivesmunkásság között. Ha azt akarjuk, hogy a falu összeölelkezzék a várossal, akkor ne tegyünk köztük különbséget. Én szeretném látni azt, hogy akár szociológus, akár újságíró, akár marxista szónok, odaálljon és az ökröt meg tudja vakarni. Emeljük keblünkre ezt a munkásságot. Még kívánom azt a módosítást, amit Csorba elvtársnő kihagyott, hogy vegyük bele azt, hogy »munkásnő«. (Hangok: Azt nem kell! Ez természetes!) Ahhoz azonban ragaszkodom, hogy minden paragrafusban a »földmivesszegények« töröltessenek, és helyette »földmunkások« vétessenek be. Rónai Zoltán népbiztos: Ha rosszul hangzik, hogy földmivesszegény, én hozzájárulok annak törléséhez, ebben az esetben azonban nem földmivesmunkást írjunk, mert ez szintén rosszul hangzik, mert ugy látszik, mintha a törpe birtokosokat kizárnánk. A következő szöveget ajánlom: »munkások, katonák és földmivesek tanácsai«. (Nagy zaj. Közbekiáltások: A törpebirtokos az munkás!) Elnök : Következik Kellner Sándor. Kellner Sándor: Én a második paragrafusnak minden módosítás nélkül való elfogadását ajánlom. Felszólaló elvtársamnak tudnia kell azt, hogy a földmivesszegényeken kivül vannak úgynevezett közép- és törpebirtokosok is, akik már bérmunkásokkal dolgoznak és ha •csupán az a szó volna itt, hogy »földmivesek«, teljes joggal azt mondhatnák azok, akiknek száz hold birtokuk van, hogy őket is megilleti mindama jog, amely jog ebben az alkotmányban bennfoglaltatik. (Nagy zaj.) Roppant nagy veszedelmet rejt magában, ha ezen a szón, hogy »földmives szegények«, változtatni fogunk. Ha igaz is az, hogy benne van az alkotmányban, kinek van és kinek nincs joga, agyonütné ez a másik paragrafus mindazokat, amelyek utána következnek, mert itt világosan ki lenne tüntetve, hogy a »földmivesek tanácsa«. Földmivésnek pedig száz hold és még annál nagyobb birtokok tulajdonosai is vallják magukat. Önökre származik veszély, ha ezt megmásitjuk. Kérem tehát az elvtársakat, hogy minden módosítás nélkül »földmivesszegények« tanácsait hagyjuk meg. (Félkiáltások: Nem helyes! A szegény szó megszüntetendő!) Havas Sándor: Nem szégyen, ha valaki szegény. Elnök : Kérem az elvtársakat, tartózkodjanak a közbeszólásoktól. Ferenczi János : Tisztelt országos gyűlés ! Rónai elvtárs módosítását helyeslem, mert amikor azt mondjuk, hogy »munkások, katonák és földmivesek«, ezzel kidomborítottuk azt, hogy kik képviselik ezt a tanácsot. Hogy azután kik jönnek be ide a százholdasokból és azon alul, erre vonatkozóan a korlátozó intézkedéseknél teljesen megvonhatjuk a határt. Miért nevezzük mi a földmiveseket szegényeknek? Mert ha itt határozottan a »szegény« elnevezést használjuk, a földmives dolgozók azt hiszik, hogy az állam őket állandóan szegényeknek akarja tartani. Elnök: Czéh G-yörgy! Czéh György : Tisztelt elvtársak ! Nekem az volna ehhez a megjegyzésem, hogy ne a »földmivesszegények« kifejezést használjuk, hanem igy kellene módosítani: »szellemi-, ipari-, földmivesmunkások és katonák tanácsköztársasága«. Az iparosokat is munkásoknak mondjuk, holott az ipari ágban épen ugy vannak az iparosok között olyanok, akik kapitalisták, mint a föld; munkások között. így legalább az is ki lenne domborítva, hogy a szellemi munkást is dolgozónak nézzük (Felkiáltások: Az természetes!) Elnök: Tisztelt elvtársak! Szavazni fogunk felette. Minthogy ugy érzem és a felszólalásokból is azt következtetem, hogy Rónai elvtárs módosítása felé hajlanak az elvtársak, először is azt teszem fel szavazásra. (Ellentmondások. Felkiáltások: Az eredeti szöveget!) Rendben van. Akik az eredeti szöveget fogadják el, szíveskedjenek a kezüket felemelni. (Megtörténik.) Köszönöm. Kik kivannak módosítást ? (Felkiáltások : Melyik módositást ? Tessék konkrétumot szavazásra bocsátani.) Rögtön kérem, tessék kis türelemmel lenni, rákerül a sor. Több módosítás van. Kérem azokat, akik hozzájárulnak a Rónai elvtárs által indítványozott módosításhoz, szíveskedjenek igazolókártyáikkal szavazni. (Megtörténik.) Ellenpróbát kérek. (Megtörténik.) Konsta-