Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

•234 Tanácsok Országos Gyűlése Í9Í9. éüi június hó 22. hozzájárul egy uj bürokrácia megteremtésének lehetőségéhez, amely uj bürokráciában kapcsolatos az egyéni hatalom tultengésének veszedelme a nemdolgozás veszedelmével, (Ugy van !) Az, amit mi kárhoztattunk a régi bürokráciában, a hatalom gyakorlása és a dologtalanság volt, s amitől mentesnek kell lennie az uj bürokráciának, az az egyéni hatalom gyakorlása és a legintenzivebb munkálkodásnak a hiánya. A proletárság akaratának a gyakorlása és a legmegfeszitettebb munka, ez az uj, nem bürokráciának, hanem az uj hatósági szervezetnek, a tanácsok szervezetének a lényege. Es hogy a tanácsokban tényleg igy történjék a hatalom gyakorlása, erre a proletárdiktatúra módszere legelsósorban az, hogy a tanácsokban gyorsan váltakozzanak a tagok, vagyis a megbizások gyors váltakozása, váltógazdaság minden vonalon, Tiogy minél több proletárnak nyujtassék mód arra, hogy a hatalomban résztvegyen. Ilyen módon válik csak a proletárdemokrácia a proletárság igazi politikai iskolájává. A másik az, hogy ellenőrizni kell a legszigorúbban mindenkit, aki a proletárdiktatúrát gyakorolja. A proletárdiktatúra távolról sem jelenti az ellenőrzés megszűnését, az igen szigorú ellenérzést jelent. "Épen ebből a célból megalakítottuk a központi intézőbizottságnak egy ellenőrző bizott,ságát, amely hivatva van felügyelni a proletárvagyonnal való gazdálkodásra. A proletárvagyon a proletárság szempontjából sokkal inkább közkincs, mint amilyen volt a régi állami vagyon a ^burzsoázia szempontjából, mert a burzsoá állami vagyon nem jelentette minden burzsoá vagyonát, a burzsoá állami vagyonból minden burzsoá réteg minél nagyobb részt akart kihasitani a maga Tészére, a proletárállam vagyona azonban jelenti minden proletár vagyonát s erre a vagyonra a legszigorúbban kell felügyelni. A legszigorúbb vagyoni gazdálkodás és a legszigorúbb ellenőrzés alapvető elve a proletárdiktatúrának és a proletárdemokrá ciának. De, t. elvtársak, magában véve ezekkel a formákkal nem tudjuk lényegében megvalósitani a proletárdiktatúrát. A proletárdiktatúra igazi megvalósításának legfőbb alkotmánybiztositéka nem ennek a tervezetnek, vagy az abból alakuló rendeletnek a holt betűi. A proletárdemokrácia igazi megvalósulásának a valóságos biztositéka a proletariátus aktivitása. Aktiv proletariátus nélkül a proletárdemokrácia száraz diktatúrává válik. A proletariátus legnagyobb mértékű aktivitása kell ahhoz, hogy ebből a diktatúrából igazán a tömegek széles részvételén nyugvó proletárdemokrácia alakuljon. A proletariátus rétegeinek az aktivitás szempontjából ebben az alkotmányban, azt lehet mondani, több-kevesebb joga van. A proletariátus legaktívabb rétegére, az ipari proletariátusra ez az alkotmány különös gondot fordit. De nem téveszti .-szem előtt azt sem, hogy milyen hatalmas érdekek iüződnek a falu proletariátusának forradalmi megmozditásához, Ep ezért egybekapcsolja a városi proletariátus szerveivel a falusi proletariátus szerveit. A járási és a kerületi tanácsokban — a vármegye régi fogalmát elejti ez a tervezet, még a nevére sem akarunk benne emlékezni — a járási és kerületi tanácsokban a proletárdiktatúra alkotmánya iparkodik megteremetni az ipari és a mezőgazdasági proletariátus aktivitását. Ha ez még eddig teljes egészében nem is valósulhatott meg, rendkivül fontos, hogy a jövendőben megvalósuljon, hogy a jövendőben eleven valósággá váljék ez a proletárdiktatúra, az összes dolgozók diktatúrája. Azt lehet azonban mondani, hogy akkor a proletárdiktatúra sikere Magyarországon elsősorban azon múlik, mennyire tudjuk megmozdítani a falu proletariátusát. A magyar proletárdiktatúra végső sikere a falu forradalmositásán, a falu megnyerésén nyugszik. (ügy van !) Ezért a propaganda minden eszközét meg kell mozditani abból a célból, hogy sikerüljön a falut forradalmositani, hogy sikerüljön a falu proletariátusát, a falu dolgozóit a vörös dolgozóival egybekapcsolni. Ebből a célból parasztegyetemeket kell teremteni. (Élénk helyeslés.) Elsősorban meg kell nyernünk a földmivesék legkiválóbbjait. Hiszen nagyon sok kihasználatlan szellemi energia rejlik a magyarországi földmivesekben. (Ugy van! ügy van!) Azt a hatalmas butitó apparátust, amely régebben a földmivesek öntudatának elhomályositására irányult, nemcsak szét kell törni, — a széttörés nagyon fontos a diktatúrában, de a széttörés csak eszköz az épitéshez — de fel kell épitenünk a butitó apparátus széttörése után egy hatalmas oktató apparátust, egy olyan oktató apparátust, amelynek legfőbb célja az legyen, hogy a falu részére való agitátorokat magukból a földmi vesékből képezzen ki. (Elénk helyeslés. Taps.) A földmivesek legkiválóbbjait kell megmozdítanunk a földmivesség érdekében és csak akkor, ha sikerül ezt az elitet, ha sikerül a falu földmives proletariátusának avantgardeját kiválasztani és sikerül ezt a sereget megmozdítani a falu forradalmositása érdekében: csak akkor gondolhatunk igazán arra, hogy a proletárdiktatúra győzött. (Ügy van! Ugy van!) Megjegyzem, ebben a tekintetben Magyarország rendkivül szerencsés helyzetben van. Rendkívül szerencsés helyzetben van azért, mert hatalmas földmives proletariátusa van. (Ugy van !) Ezt a szerencsés történelmi szituációt ki nem használni a legnagyobb vétek volna a proletárdiktatúra szempontjából. Tehát a proletárdiktatúrának a megmozditása, amelyhez odatartoznak a béresek és a mezőgazdasági munkások, — hozzátartozik a proletárdiktatúra sikeréhez. Hozzátartozik ennek a sikeréhez az, hogy tényleg a népesség többségét alkotó dolgozók mozduljanak meg ennek a diktatúrának az érdekében. Minden dolgozó, egészen nyíltan és feltétlenül hangsúlyozom, tehát az úgynevezett szellemi munkások is. A fizikai és szellemi mun-