Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-9

TANÁCSOK ORSZÁGOS GYŰLÉSE. 9. ülés 1919 június hó 22-én, vasárnapon, a Magyar Tanácsköztársaság Házában. Az ülés Pósz Jenő elnöklésével d. e. 9 óra 56 perckor kezdődik. Elnök : Igen t, országos gyűlés ! Van szerencsém önöket üdvözölni Az ülést megnyitom. NapiiendünkÖD van az alkotmányteivezet tárgyalása. Mielőtt napirendünkre rátérnénk, Brunner elvtárs fel fogja olvasni a beérkezett táviratokat. Brunner József jegyző (olvassa) : A VI. ker. munkás- és katonatanács f. tó 20-án tartott gyűléséből a következő üdvözletet küldi : »Budapest VI. kerüetének forradalmi proletariátusa egységes szilára frontként, egy gondolattal, elszánt cselekvési készséggel a világforradalom eszméjétől áthatva üdvözli a tanácsköztársaság országos gyűlését. A proletárdiktatúra meg nem alkuvó, félremagyarázást meg nem tűrő álláspontját és szellemét meggyőződésként vallva kéri az országos tanácsgyülés minden tagját, hogy ennek forradalmi elszántsággal és bölcs cselekedettel szerezzen érvényt mindenkivel szemben. Éljen a vörös hadsereg ! Éljen a proletariátus világforradalma !<< Magyaróvárról a következő sürgöny érkezett : »Forró sziwel, proletárlelkesedéssel üdvözöl benneteket a mi tanácsülésünk. Mosón vármegye munkás-, katona- és paraszttanácsa.» Az »Előre« cimü newyorki magyar lap április 24-iki számában tudósítást közöl a clevelandi magyarság nagygyűléséről, amely határozati javaslatában a következő szavakkal üdvözli a magyar proletárságot : »A gyűlésen megjelentek üdvözletüket küldik magyarországi munkástestvéreiknek korszakalkotó nagy munkájuk alkalmából. Egyúttal üdvözli Magyarország és az egész világ munkásságát, mely fáradhatatlanul, öntudatosan és bátran küzd a világszabadságért és azért a társadalomért, amelyben megszűnnek az osztályellentétek. A gyűlés megbízásából Joe Takács.« A határozati javaslatot egyhangú lelkesedéssel fogadták el. A győri munkástanács intézőbizottsága a következő táviratot intézte a szovjetgyülés elnökségéhez : »Győr város munkás- és katonatanácsának intézőbizottsága mai ülésében foglalkozott a rokkantak, hadiözvegyek és eltűntek hozzátartozóival, úgyszintén az Amerikában rekedt hozzátartozók anyagi kérdésével. Elhatározta és felkéri a szovjetgyűlést, haladéktalanul tegye meg az intézkedést, rendezze ezek anyagi ellátását a mai nehéz viszonyoknak megfelelően. Győr város munkás- és katonatanácsának intézőbizottsága.« Az elnökség javasolja, hogy a táviratot a kormányzótanácshoz tegyük át intézkedés végett. Elnök : Azt hiszem, nincs észrevétel ellene. (Felkiáltások : Nincs !) Rátérünk a tanácsalkotmány tervezetének tárgyalására. Rónai Zoltán elvtársat illeti a szó. Rónai Zoltán népbiztos: Tisztelt elvtársak! A proletárdiktatúra háromhónapos uralma után jut abba a helyzetbe, hogy megalkossa a maga alkotmányát. Ennek az alkotmánynak a lényege, az alapvető elve a tervezet első szakaszából tűnik ki. »A tanácsköztársaságban — a tervezet szerint — a proletárság minden szabadságot, jogot és hatalmat kezébe vett abból a célból, hogy megszüntesse a kapitalista rendet és a burzsoázia uralmát és ennek helyébe a szocialista termelési és társadalmi rendet tegye. A proletariátus diktatúrája azonban csupán eszköz mindennemű kizsákmányolás és mindenfajta osztályuralom megszüntetésére és előkészitése annak a társadalmi rendnek, amely nem ismer osztályokat és amelyben megszűnik az osztályuralom legfőbb eszköze, az állam hatalma is.« A proletárdiktatúra tehát a dolgozók egyoldalú uralmának a gondolatán alapszik. Szakitás a demokrácia elvével a szó burzsoá értelmében.