Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.

Ülésnapok - 1919-7

164 Tanácsok Országos Gyűlése 1919. évi június hó 20. Lekötöttünk százezer számra mindenféle mezőgazdasági munkaszerszámot Ausztriában, Csehországban, Svájcban. Ezek behozatalát azonban megakadályozták olyformán, hogy akkor, amikor mi a pénzünket folyósítottuk és amikor az ellenértékeket mi már kiszállitandók voltunk, akkor ezeknek a mezőgazdasági munkaszerszámoknak kiszállítását egyszerűen megakadályozták nem az ausztriai vagy svájci proletárság akaratából, hanem az entente-államok parancsából. Ez okozza, hogy ma a mezőgazdasági munkaszerszámok tekintetében bizonyos hiányok mutatkoznak. Azonban segíteni óhajtunk a bajokon ugy, ahogy módunkban van és ahogyan épen segíteni lehet. Ma, amidőn a Tanácsköztársaság tulajdonát képezik minden mezőgazdasági gépek, a cséplőgépek, az aratógépek, szántógépek, — ezek mind nem egy lokális szövetkezet tulajdonát képezik, nemcsak egy lokális helyen alkalmazhatók, nemcsak egy bizonyos területen, hanem el kell vinni ezeket a mezőgazdasági gépeket oda, ahol a termés biztosításának érdeke ezt megkívánja. (Helyeslés.) Ennélfogva ahol vannak jól felszerelt uradalmak, hol Öt-hat cséplőgép vagy öt-hat szántógép vagy aratógép áll rendelkezésre, onnan a munka be végeztével haladéktalanul arra a helyre fogjuk irányítani ezeket a gépeket, ahol a munka még bevégezve nincs. Ez másként nem mehet. Fel kellett állitani a mezőgazdasági géphivatalt, hogy minden mezőgazdasági gép, mely most kint van a forgalomban és minden mezőgazdasági gép, amely most bent van a gyárakban, leltározva legyen, kimutatás alatt legyen és tudjunk vele bármikor bármelyik időpontban ugy rendelkezni, ahogy a mezőgazdaság érdekei megkívánják. Epen ezért az a meggyőződésünk, hogy a cséplés tekintetében is a nagy uradalmak birtokában levő cséplőgépeket, amenyiben ez szükséges és amennyiben a helyi viszonyok megkívánják, s amennyiben a vidéki munkástanácsok vezetősége is helyénvalónak találja, a kisbírtokosságnak is rendelkezésére kell bocsátani, hogy az idei cséplés minél nagyobb erővel és minél nagyobb intenzivitással folyamatba legyen tehető. Keferátumom kapcsán, t. elvtársaim, emiitettem azt, hogy a kisgazdák részére is termeivényeik értékesítése céljából ilyen szövetkezeti központot óhajtunk felállítani. En vártam, hogy az elvtársak e tekintetben, — mivel kint a gyakorlati életben látják a lehetőségeket, a valószínűségeket ós látják, hogy vájjon válthat-e ez igazán visszatetszést a kisgazdaközönségben, — e tekintetben messzemeaő tanácsokat fognak adni. Tervbe van véve a — hiszen majd a szakkörökkel, a Földmunkásszövetség vezetőségével és az itt megalakult mezőgazdasági bizottsággal részletesen le fogják tárgyalni a kérdést, de mái most be kell jelentenem az elvtársaknak, hogy a kisgazdák problémáját legjobban igy véljük megoldhatónak, és ez nem aggressziv szándék — hogy, amennyiben a tanácsköztársaság konszolidált viszonyok közé fog kerülni, a tagosítást rendeljük el. Meg akarjuk szüntetni azokat a visszás állapotokat, hogy egy gazda tizenkét hold földje ti* zenkét vagy huszonkét darabban legyen, sokkal jobb munkaalkalmat teremtünk és a tagosítás igazságos, becsületes és az érdekeltek bevonásávaló való keresztülvitele remélhetőleg azt fogja eredményezni, hogy minden kisgazdának az a területe, amely rendelkezésére áll, amelyet a tanácsköztársaság meghagy a birtokában és amelyet családtagjaival együtt intenziven meg tud művelni, egy tagban lesz áttekinthetően, kézenfekvően és akkor a kormányzatnak már módjában lesz megcsinálni, hogy elrendelje, hogy a tagositott birtokon egy üzemterv szerint, vetésforgó szerint lehet gazdálkodni. (Helyeslés.) Ilyenformán elvtársaim, módunkban lesz —nem elvenni jogtalanul a kisgazdának a termeivényeit, hanem — módunkban lesz az, hogy a termelés mostani anarchiája helyett egy szervezett, rendszeresített termelést hozzunk a mezőgazdaságba, mert akármit csinálunk, akármiként szervezzük a nagybirtokot, amig a kisbirtokra nem tudunk döntően befolyást gyakorolni, csak félmunkát végzünk. Etekintetben az illetékes körökkel, szakkörökkel érintkezésbe lépünk és a Földmunkásszövetség fogja ezt a programmot kidolgozni és gyakorlatba hozni. Egy hang : Nem lehet megvalósítani ! Hamburger Jenő népbiztos: Ez egy vélemény, amely lehet, hogy nem fog beválni ; lehet, hogy ez megvalósíthatatlan, mindenesetre azonban a tanácskozás alapjául szolgál. . . Módii János: Belterjes gazdálkodást kell meghonosítani ! Hamburger Jenő népbiztos: A műtrágya dolgában jelenleg, sajnos, nincs módunkban semmit sem tenni épen a reánk erőszakolt háború folytán ; nincs a műtrágya előállítására szükséges nyersanyagunk sem, épen a blokád következtében ; de azt gondolom, hogy egyes mezőgazdasági iparüzemek ott, ahol megszüntetendő felesleges iparüzemek vannak, mert vannak ilyenek is, például a mezőgazdasági szeszgyárak stb., ezek esetleg könnyen át lesznek alakithatók erőtakarmánygyárakká vagy műtrágyagyárakká, vagy tudunk létesíteni olyan természetű ipari üzemeket, amelyek ezt a kérdést közmegnyugvásra meg fogják oldani. Ami a konkrét panaszokat illeti, én e tekintetben a legjobban kidomborodó panasznak azt érzem és ugy vélem, az elvtársak ezt nehezményezték a legjobban, hogy a nagybirtokokon még nem vittük keresztül azokat a mélyreható személyi változásokat, amelyek a mi szempontunkból feltétlenül keresztülviendők. En kérem az elvtársakat, vegyék figyelembe a következőket : Amikor március 21-ike után a földbirtokok szocializálása megkezdődött, mi igen gyors tempóban, igen vehemens tempóban vittük keresztül a személyi változásokat. Hivatkozom e tekintetben például Somogyra, ahol alig van régi földbirtokos vagy tulajdonos a gazdaságban. Amint azonban a gazdasági munkálatok előrehaladtak, amint közeledtünk az aratáshoz, amint az a veszedelem fénye-