Tanácsok országos gyűlésének naplója, 1919. I. kötet • 1919. június 14. - 1919. június 23.
Ülésnapok - 1919-7
Tanácsok Országos Gyűlése Î9Î9. évi június hó 20. 163 inkább apró helyi kanapé pöröket, helyi panaszokat kellemetlenségeket tárgyalt, amelyek egyénileg súlyosak és kellemetlenek, de országos szempontokból nem feltétlenül idevalók, és nem terjeszkedett ki épen azokra a kérdésekre, amelyek a mezőgazdasági cselédséget és a mezőgazdasági proletár, ságot legelsósorban kell, hogy érdekelje. Egy hang : Ezután következett volna ez ! (Zaj. Halljuk! Halljuk!) Hamburger Jenő népbiztos: Elvtársaim ! Meglehetősen sokan szólaltak fel ehhez a tárgyhoz ; egyik-másik •lvtársnak módjában lett volna erre rátérni Mi, elvtársaim amint mondtam két és félhárom hónap alatt nem tudtunk a mezőgazdasági proletárság és a mezőgazdasági cselédség higiénikus lakásügyeiben, oktatási kérdéseiben semmiféle mélyreható intézkedést tenni. (Zaj.) Én azt vártam, hogy az elvtársak ebben a tekintetben igenigen szigorú kritikával fognak ideállni elibénk és a cselédlakás kérdésében felelősségre fogják vonni a foldmivelésügyi népbiztosságot, miért nem gondolt arra, hogy a mezőgazdasági cselédség még mindig apró ablakú, nedves odúban lakik. Egy hang : Miért nem várják meg a felszólalások végét ? (Zaj.) Hamburger Jenő népbiztos : Azt vártam az elvtársaktól, hogy itt majd el fogják mondani Egy hang : Mindent el akartunk mondani I Hamburger Jenő népbiztos :... hogy a hollandi tehenészetek számára, íme, vizvezetékes, villanyvilágitásos és padlós istállók vannak kint a majorokban, mig a cselédlakások dolgában semmi néven nevezendő konkrét vagy mélyreható intézkedés nem történt. Elvtársaim I Ez a j övő programmj a. Nem kivánok most itt e tekintetben részletes referátumot adni, hogy vájjon mindez miért nem történt meg ; hiszen az építkezési anyagaink, magának a szövetkezetnek beszervezése, az uradalomnak kézbevevése, organizációja csakugyan nem engedte meg, hogy rövid két és fél hónap alatt e tekintetben is történtek légyen intézkedések. De már most ki kell jelentenem azt, hogy a eselédlakások tekintetében nagy programmtervezetünk van, amely a majorokat mintegy kertgazdaságokat óhajtja beállitani, minden cselédnek nemcsak a külön lakása volna meg, hanem a maga kis apró veteményeskertje, virágoskertje is. A lakás a legtökéletesebb higiénikus berendezéssel. . . Egy hang : Szoba kell neki, nem kert ! Hamburger Jenő népbiztos : Kérem, feltételezheti rólunk az elvtárs, hogy ha virágoskertet adunk neki, akkor a szobájáról nem fogunk gondoskodni % (Zaj.) Ezeknek a majoroknak a berendezkedésében ott, ahol lehetséges, természetesen gondoskodni fogunk villanyvilágításról, vízvezetékről, gondoskodunk orvosi rendelőszobákról minden majorban kivétel nélkül. Tűrhetetlen állapot az, — és én vártam az elvtársaknak ezirányu felszólalását — hogy a majorokban ma is havonkint csak egyszer vagy kétszer jelenik meg az orvos, nem akkor, amikor beteg van, hanem akkor, amikor ráér. Tűrhetetlen állapot az, hogy a beteg, lázas gyermekeket be kell hurcolni a városokba és hogy a szülőnők, akik nincsenek a városokban, azok az asszonyok kint a gazdaságokban, a majorokban kénytelenek ott szülni, aho még két-három gyermek fetreng a szobában. Egy hang : Ez a népjólétre tartozik. Hamburger Jenő népbiztos: Igaza van az elvtársnak, ez a népjólétre tartozik. De a gazdaságnak magának kell gondoskodni róla és ha e tekintetben történtek volna az elvtársak részéről bárminemű intézkedések kinn a vidéken és nem magának a gazdaságoknak menetébe avatkoztak volna bele igen sokszor illetéktelenül, akkor a legnagyobb elismeréssel kellett volna nyilatkozni az elvtáisak munkájáról. Egy hang : Nagyon jól tudja, hogy nincs épitési anyag. Hamburger Jenő népbiztos: En előterjesztésem kapcsán kértem elvtársaimat, szíveskedjenek nekünk a felszólalások során olyan természetű tanácsokat adni, amelyek a jövőben megszívlelendők, amelyeket talán a mezőgazdasági többtermelés tekintetében a jövőben értékesíteni tudhatnánk. A többtermelésre vonatkozóan a mai viszonyok között igaz, hogy igen meg lehetünk elégedve, na fenn tudjuk tartani azt a termelési fokot, amelyet a múlt évben elértünk. De a többtermelés tekintetében — talán egyik-másik elvtárs tanúbizonyságul szolgáihat — történtek intézkedések, amelyek — ha azt a célt, amelyet kitűztünk magunknak, el nem is érték — mindenképen a többtermelés érdekét szolgálják. Tehenészeteket állítottunk be végig a gazdaságokban a vasúti vonalak mellett. Ekképen a tehenészetek beállításának és a nagy uradalmak kézbe vételének köszönhető az, hogy ma Budapesten az elmúlt esztendőkhöz képest a tejellátásban igen lényeges javulás észlelhető. Hogy a vidéken és különösen a kis gazdák tej produktumát — ugy tudom, egyik elvtársunk igen helyesen leszögezte — nem tudjuk a mai időknek megfelőlen emelni és értékesíteni, ennek legfőképen a közlekedési eszközök hiánya az oka. Motoros vonatokat állítottunk be ; ezek a motoros vonatok végig fogják járni az összes vicinális vonalakat, ezek fogják felszedni részben a kisgazdák tejtermékeit, részben a nagy uradalmak kebelében megalakult termelőszövetkezetek tehenészeti produktumait is és hozzák fel a fővárosba. A mezőgazdasági gépek és munkaszerszámok tekintetében igaza van annak az elvtársnak, aki itt leszögezte, hogy nagyon szomorú és szinte kétségbeejtő perspektívát nyújt az, hogy egy dolgozni akaró embernek 300 koronát kell adni egy kaszáért és be kell járni érte az egész vármegyét, amig egyet kap. Itt a munkaszerszámok hiánya tekintetében utalnom kell arra, hogy méltóztassanak figyelembe venni azt a rettenetesen szigorú blokádot, amely alatt mi most nyögünk. 21*
